Az İsten malmai

Az İsten malmai
Őrölnek csendesen,
Zeng, zúg a végtelenség,
Halál és Szerelem,
Földön hadak robognak,
Kométák az egen.
A plánták egyre nőnek
S hervadnak rendesen,
A néma temetőkben
Ragyogva s jeltelen
A sírok sokasodnak,
Tavasz lesz egyre fenn,
Gyümölcsei az ősznek
Rothadnak redvesen,
Annát tegnap szerettem
S felejtem szűntelen,
Nem vérzik már piroslón,
Fehér bimbó sebem,
Magam is rögbe térek,
Belőlem fű terem,
Felőlem soha többé
Nem fogtok hallani,
Őrölnek csendesen tovább
Az İsten malmai !

Az İsten malmai – A Nyugat 1923 Szelek hava (április) 1.-jei számában jelent meg először… Kézirata megmaradt gellért oszkár birtokában, ő közölte később hasonmásban. (Kortársaim. 1954, 297.o.) A 18. sorban fölbukkanó „fehér bimbó sebem” az 1914-es öngyilkossági kísérletének mellsebére, ill. hegére vonatkozik.
E költeménye alaki és tartalmi rokonságot mutat Az Iza partján meg a Vizimalom verseivel…

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...