Európa szívéből
Tanulságos e tamáskodó vagy júdáskodó költemény, meg az utóélete is ! Lássuk és halljuk hát !
József Attila
LÁZADÓ KRISZTUS
„ – Ó Uramisten, ne légy Te a Jóság !
Ne légy más, mint az Igazságos Úr !
Több kalászt adj, de azért el ne vedd a
Rózsát !
Vagy ne maradj vén Kozmosz-palotádba,
Gyere ki, nézd meg – szolgád mit csinál ?
Ronggyá nem mosná élet-subád ember
Átka.
S Neked könnyű vón a tövist letörni.
Tanulhatnál még tőlem is, Uram –
Én töröm s nem lesz vacsorám, csak – föld : egy
Ölnyi.
A telked azért mégis tisztitom csak.
És már egy nagy sajgó gerinc vagyok –
Sokat görnyedtem, ne kivánd, hogy eztán
Rontsak.
Azért ameddig csak birom, csinálom,
Bár kezemen csalánmart hólyag ül.
S ha vihar jönne, mint a korhadó fa,
Állom.
De add kölcsönbe legalább subádat :
Téged nem ér el átok és eső,
Szép úr-kastélyod van és nagyon gyors a
Lábad.
Ugysem fizetsz meg munkámért eléggé –
Testemnek ágyam is hideg, a Föld
S aranyszavad átváltozott rossz, kongó
Érccé.
S munkámban, Uram, érek annyit, mint Te
Nagy passziódban; és a lelkem is
Részed lesz nemsokára s a legszebb fényt
Hintve :
A szemed lesz, hogy mindent láss meg itten.
Bizony mondom, még nincsen is szemed,
Most nem látsz. Lennél immár igazságos,
Isten !”
Fáradt baromként reszket lelke, teste,
Félmunkát végző társak röhögik
S feszül, mert tudja – reá korábban jön
Este.
Nagy, roskadt lelke igéket emel még
S kilógatja fakult, sápadt szivét,
Mint akasztott ember szederjes, szürke
Nyelvét.
1923 április 29.
Oly kevés ma mindennapjainkban a költészet…
Pedig életünknek ez is szerves része… kellene, hogy legyen !
Legyen hát emlékezetes e nap ! E vers 100. szülinapja…
Lázadó…
Hiszen… Bő egy évre rá…
1924-ben e költeményéért, a Lázadó Krisztus-ért nyolc hónapi fogházat és 200 ezer korona pénzbüntetést kapott József Attila… No persze megúszta… hiszen a Horthy-rendszer sokkal engedékenyebb volt a kelleténél meg a kommunizmusnál… a megátalkodott mocskolóinál…
Lázadó Krisztus… Bár ilyen lenne ma is a bűnözés !
1923 áprilisában József Attila pár nappal múlt 18 éves, amikor megírta Lázadó Krisztus versét. Ugyanezen év októberében a költemény meg is jelent az akkor néhány hónapja indult (és végül nem is hosszú életű) Kékmadár című irodalmi és művészeti szemlében.
A konzervatív Kelet Népe folyóirat vádiratban, álnévű szerzővel támadta 1923 novemberében e (máig mérgező) nyugatos szabadosságot. Ha hallgatott volna, bölcs(ebb) maradt volna…
[…] egy ifjú tintakuli a Kékmadár című folyóirat hasábjain éles támadást intéz Krisztus ellen… Az a hang, amin ír, felkavarja az ember gyomrát. Stílusa alkalmas a hánytatásra. Általában a vad gyűlölet izzó hangján vázolja meg Krisztus fenséges, magasztos alakját. (…) Az ilyen írókat, de főleg lapkiadókat el kellene tiltani a kiadástól – mert csak társadalmi bacilusokat terjesztenek az amúgy is fertőzött légkörben.
A hatóságok nyomozni kezdtek József Attila ügyében és 1924 elején perbe is fogták istengyalázás vétsége miatt.
Szegedi barátai védték a költőt. Különösen Juhász Gyula, aki Szabolcsi Miklós szerint 1924 júliusában azt ajánlotta egy szegedi kabaré műsorára, hogy egy fiatalkorú szegedi költő szavalja el az „Ügyész úr, kérem” című legújabb verses könyvéből a „Pardon, hogy írok!” kezdetű szabadversét… (Szabolcsi Miklós: Érik a fény. József Attila élete és pályája 1923-1927. Irodalomtörténeti Könyvtár. (Akadémia Kiadó, Bp., 1977. 35. old.))
Védője, dr. Vámbéry Rusztem, a keletkutató Vámbéry Ármin elfajzott fia, a Vörös Terror jogásza, a vörös összeesküvők és hazaárulók hírhedett ügyvédje volt… 1920-ban a honvesztő népbiztosok perében, majd 1935-ben Rákosi Mátyás védelmében jeleskedett…
A Délmagyarország 1924 júliusában így számolt be a tárgyalásról és József Attila ellenérveiről:
A lázadó Krisztus alatt nem Krisztust értette, hanem a földresujtott embert, akihez most másik földresujtott ember beszél. Védője, dr. Vámbéry Rusztem azt fejtegette, hogy primitiv munkásember fohásza Krisztushoz ez a vers. […] Nem szabad egyes idézeteket kiragadni a versből, mert hiszen Ady is irt izgága Jézusról és Heine is irt hasonló hangon.
A költő föllebbezett, a fogházbüntetést – valószínűleg a nyilvánosság nyomására – utóbb eggyetlen hónapra mérsékelték. József Attila ügyvédje azonban ragaszkodott a teljes fölmentéshez. Ezt 1925 márciusára el is érte, amikor is a Kúria végre elfogadta a költő eredeti érveit, és megsemmisítette az elmarasztaló ítéletet.
FÖLMENTÉS ISTENGYALÁZÁS VÁDJA ALÓL
Most tárgyalta az ügyet a Kúria, amely helyt adott Vámbéry védő semmisségi panaszának, az alsófokú bíróságok ítéletét megsemmisítette, és József Attilát fölmentette az istengyalázás vádja alól. (Népszava 1925 május 29.)
Bár kevesen értik-tudják, de ez a költemény, a célzatos Isten-káromlás, no meg az erre meginduló jogi támadás és a hatalmas nyilvánosság nagyban hozzájárult József Attila sikeréhez és mai hírnevéhez…
A per miatt e versét több helyen is közölték… mint pl. Népszava : A SCHADL-TANÁCS KÉT ÍTÉLETE (1924 júl. 11.) Ennél jobbat a költő hírnevének nem is tehetett semmi…
Ahogyan a Madonna nevű lotyó dobálta a bugyiját (Manyomna) a közönsége közé, olyan tudatossággal dobálta József Attila a keresztény világban a hívők közé a bőszítő véres rongyot… Ez hergelés a sikerének igazi záloga ! Hasonló minőségű költők százával teremtek a 20. század Magyar Világában… csak voltak, akik letisztultságukban bölcsen maradtak szerények, mint TÓTH ÁRPÁD – İSTEN OLTÓ-KÉSE’vel…
A mi szégyenünk… mindannyiunké, hogy nem TÓTH ÁRPÁD vagy DSIDA JENŐ vagy WEÖRES SÁNDOR vagy más méltó(bb) költőnk szülinapját ünnepeljük ma a Magyar Költészet Napjaként…
Forrástár : Lázadó Krisztus – per – Magyar Levéltári Portál
Ajánlott még :
Bővebb ismertető > Bemutató oldalak -> Előrendelés
VERS A VARGÁRÓL AVAGY KRISZTUS A VARGÁVAL
ÉLI, ÉLI, ÍM ERRE TARTOGATTÁL !
A FÖLTÁMADOTT
Keresztes Szent János Krisztus-rajza (1550) nyomán Salvador Dalí …
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
