Ígéret (május) hava 28.-án…

1872-ben e napon született Horger Antal (az azóta oláhok által megszállt) Lugos városában, Krassó-Szörény vármegyében, magyar érzületű, német gyökerű családban… 

1922-től a Szegedi, 1940-től az ismét a Kolozsvári Magyar Egyetemen a magyar nyelvészet nyilvános rendes tanára. Konzervatív, pozitivista tudósként, németes alapossággal írta meg műveit.

Horger Antal az első magyar nyelvjárási terképünk megalkotója is !
Kutatási területei: magyar hangtörténet, a szófejtések és a székely meg a csángó nyelvjárások.
Még csángó népmesegyűjteménye is megjelent 1908-ban…

Szerencsére az anti-Horgerizmus ellenére azóta újfent megjelent :

Ő indította el pályáján a későbbi nyelvész professzort, Nyíri Antalt is. A Göcseji Tájszótár mesterét…

Máig méltatlanul a posztkomcsi propaganda máig is csak fAtilla (József Attila) egyetemről való eltanácsolójaként gyalázza meg ágyazza be álnokul az ifjúság szívébe, pedig érdemeit alig érhetjük föl hálás elismerésünkkel !
Ím az „Egyetem Fura Ura” !

„Kérem, József úr – mondta Horger professzor úr –, ön egy verset írt a Szeged múlt vasárnapi számába. Többek között azt írta, hogy nincs istene, se hazája. És hogy ha kell, eladja magát és embert öl… Középiskolai tanár ilyen felfogással nem lehet, ilyenre nem lehet oktatni a magyar ifjúságot. Ön elvégezheti a bölcsészeti tanulmányokat, de tanári oklevelet, míg én itt leszek, nem fog kapni.

– De professzor úr, mikor én ezt a verset írtam, már három napja nem ett…

– Kérem !!! A verse megjelent. Csak ennyit akartam önnel közölni.”

(Fehér Ede, József Attila egykori hallgatótársának visszaemlékezése a Horger Antal szobájában történtekről.)

A magyar műveltségi mércét Horger Antalhoz, a Szellemi Óriáshoz illik igazítanunk !!!
… a komcsi-proli psziho- és szociopatha Jó zse fAtilla helyett … (Aki csak bele is olvasott József Attila Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben művébe, annak erről soha többé kétségei nem lehetnek…)

A mások feleségeire, pl. az őt vendégül látó Babits Mihály feleségére nyomuló erkölcsi fogyatékos József Attila költészete a kommunista párttagsága fényében vált olyan „páratlanul” fényessé !
fAtillánk költészete bizony pártosan, de a legkevésbé sem pártatlanul fényes !
A rendszerváltás óta eltelt csaknem két emberöltő sem tette végre a helyére… Ezt sem !
Itt az idő ! Magyar Irodalomtörtényészek ! Tegyék a helyére fAtillát !

No idézzük hát az istentelen fAtillát Latinovits Zoltán szavalatában :

fAtilla Horger-gyalázó versét meg már divatosan a Csík zenekar dalban is előadja :

Vannak, akik ilyen könnyű babérokra pályázva lesznek sikeresek…
A Nemzetet azonban a Valódi Értékek tisztelete és becsülete teheti naggyá !

Milyen érdekes, hogy nemzetünk egyik szellemi óriása, Horger Antal éppen e torz tükörben maradt meg emlékezetünkben… De hát itt az ideje már helyretenni dolgainkat Magyar Hazánkban !!!

A Szellemi Óriás életműve és a botrány-hírében nagyranőtt proligyerek verselete nem egy súlycsoport.
Csak a kommunista párt tagjaként ajnározott költő és a nemzetellenesen uszító ultralibsi vérgőz emelhette ilyen magasra a Magyar Hazáját is megtagadó, tiszteletlen tanítványt…

Horger Antal magyar nyelvészettudományunk Óriása.

József Attila meg talán 150 legnagyobb költőnk eggyike…
Ideje lenne már ugyanennyit hangoskodni a másik 149-ről is ! Pl. DSIDA JENŐ SZÜLINAPJÁN…

Horger Antal helye szilárd és bizonyos, fAtillát meg a méltó helyére kellene már végre tenni !

Horger Antal, nyelvész professzorunk

A máig balvezérelt közoktatásunkban méltatlanul mellőzött nyelvész-óriás műveiből ízelítőül:

• Egy ismeretlen magyar hangtörvény (1901)
• A halmágyi nyelvjárássziget (1901)
• A csángó nép és csángó név eredete (1905)
• Hétfalusi csángó népmesék (1908)
• Udvarhely vármegye székely nyelvjárásának hangtani sajátosságai (1909)
• A nyelvtudomány alapelvei (1914)
• A magyar szavak története (1924)
• Általános fonetika (1929)
• A magyar igeragozás története (1931)
• A magyar nyelvjárások (1934)

A Horger-törvény, a két nyílt szótagos tendencia törvénye. A jelenség abban áll, hogy a három vagy több szótagú szavakban, amelyeknek az első és a második szótagja nyílt magánhangzóra végződik, az utóbbinak hajlamos kiesni a magánhangzója, de csak akkor, ha rövid. Horger egyik nyelvészeti tananyaggá vált példája az először 1366-ban adatolt málna, amely az átadó szláv nyelvekben malina volt, és máig is az. A malina megfelel az összes ismérvnek: három szótagból áll, az első kettő nyílt, a második magánhangzója pedig rövid. Másik ismert példája a szintén szláv palica, amelyből 1452-ben a magyar pálca lett…

fAtilla hitelességéről meg csak ennyit:

Nem tanácsolta el József Attilát a szegedi egyetem + FOTÓK | Szeged Maszegedma.hu

Ajánlott még :

A Magyar Költészet Napja – Kinek a napja ?

2024 ápr. 11.

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...