Éppen ma kerek 100 esztendeje jelent meg a :

Temetők

Szeretem és keresem őket,
A gyönyörű, víg temetőket.

Mert csak az élők sírnak, búsak,
A temetők mind koszorúsak.

Ott a virágok dúsan nőnek,
Poraiból a szeretőknek.

A ciprusok úgy integetnek :
Térj meg közénk, fáradt eretnek.

A gondolat itt sarut oldva
Fölnéz a hívó csillagokba.

Királyi bíbor itt elvásik
És rongy lesz a föltámadásig.

Szeretem és keresem őket,
Az igazságos temetőket.

A sírokon úgy elmélázom,
Mint nyájai fölött a pásztor.

És furulyám szelíden várja,
Míg szól az angyal trombitája.

Temetők – Először a Pesti Napló 1923 Kisasszony (augusztus) hava 19.-ei számában jelent meg, majd a kolozsvári Ellenzék és a Nagyváradi Napló 1923 Föld (szeptember) hava 23.-ai száma is hozta…

Juhász Gyula a Testamentom (1925) kötetébe is beválasztotta (75-76.o.) …

Ez költeménynek világítania kell a temető falán… egy kényelmes pad előtt… amely csüccsenésre hívogat…
A Gyevi Temetőt ugyan tönkre tették antimagyar barbár kezek… hanem…
Remek helye lehet Gyalunk e költeményének a Dugonics Temető, de akár a Belvárosi Temető is… ahol Gyulánk, Ő maga is nyugszik…

A Költeményes Magyarország tervezetben ilyen verseket helyezünk ki, hogy honfitársaink szivébe ivódjon a Magyar Költészet !

A hazafias nevelés új áramát kívánom beindítani,
hogy züllött horda helyett újra Nemzet legyen a Magyar !!!

Lócás, pados pihenő mellé…
hogy a lecsüccsenők nyugton olvashassák…
Többrétegű „törhetetlen” üvegbe vésetve a versek…
Ahol kézirat is fönnmaradt, ott az eredeti kézírásnak megfelelően…
Napelemes önellátó rendszerben alkonyatkor fölkelnek… világolni kezdenek a költemények…
Ez lesz a Költe-kelte… Ahogyan hajdan Tuhudún népe köszöntötte Áldumás Csillagát napnyugodotkor…

Minden Magyar Városba meg faluba találunk majd illő költeményt !!!
Így körbeér és életre kel végre a Költeményes Magyarország !!!

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...