Scroll To Top

Hiszünk a Szabad Magyar Országban !

ÓÉVBÚCSÚZTATÓ – HUSZT-ÉRTELMEZÉS – VERSÉRTELMEZÉS

1831 december 29.-én…

Óévbúcsúztatóul, a tovatűnő meddő óév(ek)re való visszatekintésűl kínálom ma is a Husztot…
E napon, december 29.-én írta Kölcsey Ferenc remek 8-sorosát, örök ódon epigrammáját :

Igyekeztem föltenni a költemény szavalatát legszebben aláfestő, így legjobban értelmező, vár-látványos filmet is… Természetesen az eredetit letörölte az ördög népe… itt ez egy másolat…
Kalózok kell legyünk már a saját Hazánkban is, ha magyarok akarunk lenni…
Mammón eltipor(na) minden magyart… Ha hagynánk… De… Itt az idő ! Mammón fölszámolására !!!
Tiporjuk el Mammónt !!! Pusztítsuk el gonosz szellemét !
Legyünk végre megint Magyarok !!!
Szabad Szıttyák, méltó Magyarok …

Holdkeltekor – amikor felleg alól száll fel az éjjeli hold – még Újév előtt e sorokat gyermekeinknek továbbadni és velük együttszavalni érdemes :

HUSZT

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék ;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán ?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér ?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort ;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl !

Cseke, 1831 december 29.

Mit ért a mai magyar gyermek a Husztból ?

Egészen keveset…
Rá kellett jönnöm… ahogy elvártam, hogy írás meg hallomás alapján tanulják…
Még értelmezve-magyarázva is egészen lassan haladtunk… de nőttön-nőtt a világosság…

12 éves gyermekem már a düledéknél elakadt… eggyszerűen nem is értette, mi az !

Azután jön a szokatlan, ódon múlt idők sora…

Mi is a magyarban a múlt idő jele ? – kérdem
Okos gyermek rávágja : a „t” !
Csak ez éppen nem igaz ! Erre a versre biztosan nem igaz… ugyanis nem szerepel benne olyan múlt idejű alak, amely „t”-vel lenne képezve… Vegyük hát sorra !
2. sor : vala
3. sor : kele
4. sor : inte felém.
Mind ódon magyar múlt idők, tőhöz illő magánhangzóval végezve, sehol eggy „t” ! (Az inte tövében van a „t”, nem a végé, múlt idő jeleként.) Mind magánhangozva a végen, eggyes szám harmadik személyben…
De a legfurcsább mégis az
1. sor : megállék
Hát ez mi ? Ezt már komolyan el kellett magyaráznom gyermekeimnek, hogy ez is múlt idő ! Csak eggyes szám legelső személyben…

Szerepel ugyan benne múltidéző „t” a csarnok elontott oszlopi közt, de az nem múlt idő jeleként, csak múlz idejű melléknévi igeként…

Mi lehet az „epedő kebel” ? Mi ez a kebel ? Homályos jelentését értelmezve : a ‘szív rejteke’, a ‘(szabadulni vágyódó) szív burka, börtöne’… Az apad-eped iker-szópár is fölelevenítendő e sorok mély értemlezéséhez…

A szépségesen értelmező látványfilm alatt különösen érdekes, ahogyan gyermekeink az elemi döbbenet erejével észlelik : Ez a romvár az, ami az a ragyogő várpalota volt, amelyen szárnyalón a Szabad Magyar Madár – talán Turul – átloholt…

Dörre Tivadar rajza Huszt vára romjairól (1898)

Önkéntelenül is adódik az eszme : Husztot helyre kell állítani eredeti fényében !
Hogy csak Dörre rajza, meg az azóta készült romképek emlékeztessenek a Kölcsey-romvárra !
Tennénk és tehetnénk, de…

A magyarüldözés tovább folytatódik…
Habsburgok után cseh megszállás, Hazatérés, majd német megszállás, azután meg a szovjet vörös terror…
Aztán végül egy vaskos HAZAÁRULÁS 1991-BEN – MAGYAR POLITIKUSOK MUNKÁLTAK A KÁRPÁTALJA ELVESZEJTÉSÉN…

Husztot ma a neonáci ukrán terror réme uralja… a beteg Európa ma ezt támogatja…
Husztot és persze az egész magyar Kárpátalját fölszabadítani a megszállók gyilkos nyomása alól mindannyiunk Hite, Dolga …

MAGYARORSZÁG TÁMOGATHATJA UKRAJNÁT, HA AZ KIVONUL A MEGSZÁLLT MAGYAR TERÜLETEKRŐL ÉS FÖLTÉTEL NÉLKÜL KIÜRÍTI AZ EZER ÉVE MAGYAR KÁRPÁTALJÁT !!!

“Erdély uralkodója, Bethlen Gábor király Szulejmán khán engedélyével ezt a várat Kurusz Madsartól elvette s az oszmán erővel oly erős várrá tette, hogy ki éjnek idején meglátja, az ajka is remeg… falai erős tömések s Iszkander erődítményéhez hasonló erős vár, bástyájának magassága az égboltig ér. Külvárosának házai a vár nyugati oldalára néznek s egyik a másik fölött van. Palotáinak teteje színes cseréppel van fedve, a templomok tetejét ón fedi s a keresztek tiszta arannyal vannak bevonva úgy, hogy az ember szemei elbámulnak rajtuk. A szőlőknek, kerteknek vége nincs. Vize és levegője kellemes.
… Mikor a hídra léptünk, a várbéli katonaság százankint jött elő s ötünk fegyvereit is elszedték, szemeinket bekötötték s kezeinket megfogván, teljes száz lépcsőn vezettek fel. Mikor szemeinket felnyitották egy diván-khánenben találtuk magunkat s székekre ülve a Tisza síkságát, a Tisza-folyót, a hegyeket és a székében látszó városokat és falvakat szemléltük.”
– jegyezte föl Evlia Cselebi a török világutazó az 1660-as évek elején.

A reményteli kuruc időkről ajánlott olvasmány : Jókai Mór: A huszti beteglátogatók.

Az 1717-es Tatárjárásban a betörő tatárok elkerülték a Huszti Várat, de a várőség a környék népével összefogva szeptember 3.-án a Borsai-hágónál megütközött velük. A Borsai-hágó Csatájában mintegy 6000 tatár esett el, és kb. 6000 magyar foglyot meg kiszabadítottak…
Azután lassan romlásnak hagyták e várat…
1773-ban II. József megszemlélte a Huszti Várat, és nem járult hozzá újjáépítéséhez…

… És mi mégis merengünk… visszamerengni hívunk minden honfit… a távoli magyar múltba… „régi korok árnya felé…” – Történelmi Hazánk, a Kárpát medence csodálatos szegletébe az Észak-keleti Kárpátok lábához… arra a varázslatos területre, amelyet – mióta Trianon elszakította Magyarországtól – „Kárpátalja”-’nak neveznek…

Minden magyar filmet töröl a gugli, meg a többi mammóni féreg terror szervezet…
Magyar a neki szóló filmet nem láthatja, a neki szóló verset nem hallhatja… mert ördögi szerzői jogok zárják azt el előle mindenütt !!! Itt az idő ! Rázzuk le a férgeket, a vérszívókat, a jogdíjon élősdi, métely árulókat !!! Magyarhoz nem méltóak ezek sebek a Nemzet testén…

A Tisza egykor a várhegy lábánál folyt. A várból alagutat vájtak a folyóhoz. Ennek az alagútnak a kijáratánál épült a Régi Vár étterem. A Tisza partjáról nézve a várhegy oldalában a Trianon előtti időben látható volt a fenyőfákból kialakított Szent Korona. A cseh(szlovák) terror idején tüntették el ezt is az egykori Rákóczi-házat övező erdővel együtt…

Mindez természetesen tisztességgel helyreállítandó!
Hivatalos bocsánatkérések után, az elkövető(k) jogutódjának költségén…

Természetesen a megszálló ukrán elemek kivonulása után a magyarok ellen elkövetett kirekesztés és kegyetlenkedések miatti hivatalos bocsánatkérésüket is a jövendő barátság alapjának tekintjük…

A Kárpátalja terképe még a kommunista meg ukrán népirtások, a hungarocidiumok előtt…

Internáci süketelés helyett itt a Magyar Béketerv : Magyarország szívesen támogatja mindenben Ukrajnát, ha az végre kivonul a megszállt magyar területekről és föltétel nélkül kiüríti az ezer éve(s) magyar Kárpátalját !!!

UKRÁN NEONÁCIZMUS – MAGYARÜLDÖZÉS A KÁRPÁTALJÁN

No persze ezügyben a magyar államvezetés is elkövetett már (legalább) egy vaskos hazaárulást…
HAZAÁRULÁS 1991-BEN – MAGYARORSZÁG KÁRPÁTALJA-POLITIKÁJÁRÓL
Mi pedig szégyellhetjük magunkat, hogy nem húztuk legalább lámpavasra a nemzetvesztő férgeket…

Ha Z-nek nem jönne meg az esze, majd megjön másnak !
Mi csak várjuk vissza A MAGYAR KÁRPÁTALJÁT !!!

Türelmesen… de RENDÜLETLENÜL !!!

Legyen úgy, mint régen volt!
Legyen Szent a Béke!
Magyarországon…

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány

alapító

Kölcsey Ferenc : Huszt

ÓÉVBÚCSÚZTATÓ – HUSZTOSAN – HASS, ALKOSS, GYARAPÍTS !

Ajánlott még :

A KÁRPÁTALJA VÉDELMÉBEN – ÚJRATÖLTVE

KARÁCSONYT A KÁRPÁTALJÁNAK ! – DE LEGALÁBB VÉDELMEZŐ ENSZ-KATONÁKAT !

Olvasói válasz :

NEMCSAK KIVONUL ÉS KIÜRÍTI,
HANEM NEMZETKÖZI ÖRÖKÖS IDEJŰ SZAVATOLÁSSAL VISSZAADJA A RABLOTT HOLMIT!

ÁMEN!

Sebesi Sándor
2023 dec. 29., P 20:55

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Honi tallózó

Külhoni tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)