Scroll To Top

A magyarság elnyomatásának legfőbb oka a gyáva magyar ! (Sz.)

Gyalu – Somlay Arthurnak

Somlay Artúr 1942-ben, Szegeden

Kerek 100 esztendeje született Róla-Hozzá e remek költemény :

Pozsony és Kassa dómjának harangja
Zeng fönséges hangodban, Somlay,
És benne sírnak ujjongva, zokogva
Tűnt századok magasztos álmai.

És benne búg a vajúdó jövendő,
Hogy lesz még egyszer ünneped, magyar
És benne orgonál sok ősi erdő,
Tavasz nyög benne s zokogó avar.

A szép hazugság deszkáin ha látlak,
A szent igazság hite szól felém
És bátor tett lesz a bús költemény.

Ó szent a játék és áldott a látszat,
De több, nagyobb a te művészeted,
Ki ember s férfi vagy minden felett !

Juhász Gyula és a nők– Vates
Juhász Gyula

Somlay Arthurnak – Először a szegedi Színházi Újság 1924 március 29.-ai számában jelent meg. A költemény alatt keltezés : Szeged, III. 25. A cím alatt : Színházi szonett.

Somlay Arthur (1883-1951) a színészóriás 1922 végén tért haza filmforgatásról Berlinből, és a Renessaince Színházhoz szerződött. Szegeden 1924 március 24.-én vendégszerepelt Somlay Arthur és Szép Ernő társulata, amikor Somlay is föllépett. Vélhetően ez a nap Gyalunk e költeményének foganása napja. A keltezésnek megfelelően másnap tisztázhatta le a végleges változatát…

Kötetben először csak halála után az 1963-as Juhász Gyula összes művei kritikai kiadásban szerepelt.

Költeményes Magyarország tervezetben ilyen verseket helyezünk ki, hogy honfitársaink szivébe ivódjon a Magyar Költészet !

A hazafias nevelés új áramát kívánom beindítani,
hogy züllött horda helyett újra Nemzet legyen a Magyar !!!

Lócás, pados pihenő mellé… a Szegedi Színházhoz !
…hogy a téren az általa is jjátszott színház mellett lecsüccsenők nyugton olvashassák…

Többrétegű „törhetetlen” üvegbe vésetve a versek…
Ahol kézirat is fönnmaradt, ott az eredeti kézírásnak megfelelően …
Napelemes önellátó rendszerben alkonyatkor fölkelnek… világolni kezdenek a költemények…
Ez lesz a Költe-kelte… Ahogyan hajdan Tuhudún népe köszöntötte Áldumás Csillagát napnyugodotkor…

E költemény illő helye lehet Újszegeden a Kárpátia Filmszínház is !
Világító sorokkal az üvegben a falon…
Fönn Somlay arcával, alul meg Gyalunkéval..

Minden Magyar Városba meg faluba találunk majd illő költeményt !!!
Így körbeér és életre kel végre a Költeményes Magyarország !!!

Hol is világolhatna e költeményben Somlay ?

Magyarország székes fővárosában, Somlay Arthur szülőhelyén vagy a lakhelyén, a Szent István körút 9. sz. alatt vagy halála helyén Nagyboldogasszony út 71. szám alatti lakásánál. De állhat a Vígszínházban vagy amellett, ill. azok udvarán világol majd végre eme méltatlanul elfeledett költemény… Somlay !!!

Hol is szerepelhetne, hol világolhatna még e költeményben Somlay ?

Vígszínház színiiskoláját végezte, majd 1900-ban lépett színpadra. Egy-egy évadot játszott Kecskeméten, Pozsonyban, Zomborban, Kolozsvárott, Debrecenben.
1905-ben vendégként föllépett a Vígszínházban, 1906-ban pedig a Városligeti Színkörben.

1906–1907-ben Győrött, 1907-ben a Thália Társaságnál és a Fővárosi Kabaréban, utána pedig Miskolcon, majd a Magyar Színházban lépett föl. 1908–1921 között a Nemzeti Színház tagja volt. 

Ajánlott még :

Somlay Artúr szülinapján
SOMLAY ARTÚR SZÜLINAPJÁN
48 március 15.
48 MÁRCIUS 15.

Ó régi szép est… tündöklő siker,
Mikor jön egyszer hozzád fogható,
Dicsőséged az egekig ivel,
A deszkáidon tetté vált a szó.

Igen, az Ige testté lett, derék
És lelkes nézők tapsoltak neked,
Színházi est, melyen – ó büszkeség ! –
A gondolatszabadság született.

Eggy évvel korábban, ugyane napon született :

A régi víz felett

A régi víz felett
Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Dugonics
Dugonics
dec. 20.

Honi tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)