„Ébredj, hazám, mert ha most nem ébredsz,
Soha többé nem lesz ébredésed…” ( Petőfi – A Nemzethez )

Gyalu – Szent Sebestyén

A nap költeménye, Évfordulók, Kalendárium, Költeményes Magyarország 2024. márc. 27.

Kerek 100 esztendeje született e remek hites költemény :

Szent Sebestyén

Nyilazzatok : a seb rózsát terem,
Mely nyílni fog az örök kertbe fenn !

Nyilazzatok : minden nyíl szárny nekem
Feléd, örök hazám, ó végtelen !

Nyilazzatok : bíbor dísz lesz sebem,
Mely hirdeti : halálon győzelem !

Nyilazzatok : kínom megszentelem
İsten vitéze én, az Úr velem !

Nyilazzatok : én már emelkedem
Túl hegyeken és túl fellegeken.

Nyilazzatok : koronát küld nekem
Örök Cézárom, Égi Jegyesem !

Szent Sebestyén. – Először a Magyarország 1924 március 30.-ai számában jelent meg.

Juhász Gyula Testamentom (1925) kötetében (82.o.) is méltán szerepelt, majd utóbb beválogatta a Hárfa (1929) kötetébe is (127.o.)

Végül a Reggel 1930 március 17.-ei számában szerepelt.

Szent Sebestyén kötetben azután az 1963-as Juhász Gyula összes művei kritikai kiadásban lelte meg végső helyét időrendben Gyalunk költeményei között.

Juhász Gyula és a nők– Vates — Juhász Gyula

Juhász Gyula ugyan nem foglalta ciklusba szentes verseit, de magam utóbb a Gyalu Szentjei költekörbe rendezve szerkesztem egybe ezeket Gyalu Hite avagy Hit Gyaluja kötetemben…
Megjelenés hamarosan…

Szent Sebestyén latin eredetijében Sebastianus – a Hispania és Italia közötti – Gallia Narbonensis tartomány fővárosában (Colonia) Narbo (Martius), a kései latinban Narbona – ma francoskodón Narbonne, de lengadóul, azaz okcitánul ma is Narbona [ejt: Narbuna] – városában született 256 körül.

**Gallia Narbonensis** provincia (tartomány) a Római Birodalomban

Diocletianus római császár keresztény-üldözéseinek idején halt vértanúhalált 288 január 20.-án.

Sebastianus magyarkodón Sebestyén a római császár testőrtisztje volt. Narboban született, de többnyire Milánóban élt. Diocletianus császár és Maximianus császár is nagyra becsülte. Sebestyén egyszerre tudott császári tiszt és hűséges keresztény lenni, aki bátran védte a hitet. A legenda tehetséges szónoknak is mondta Őt, aki bajtársait is el akarta vezetni a hithez és bátorította a fogságban sínylődő keresztényeket is. Végül maga Sebestyén is terítékre került, a hite miatt ítélték halálra. A mezőn egy fához kötözték, hogy a katonák halálra nyilazzák. Amikor már halottnak hitték, otthagyták.

Szent Sebestyén vértanúsága (Józef Mehoffer, 1898–1899)

Egy jámbor római özvegy, Iréne a házába fogadta a haldoklót, és addig ápolta, míg az csodásan fölépült. Amikor Sebestyén ismét megjelent a nyilvánosság előtt, és úgy fogadták, mint aki holtából támadt föl.

Sebestyén vértanúságának legendája azt a keresztény hitet támasztja alá, miszerint a keresztény élet valójában elpusztíthatatlan. Bármilyen borzalmasak is az alkalmazott kínzások és a halál módjai, alapjában véve nem árthatnak a hívőnek, hiszen Ő – de legalábbis Benne a Hit – halhatatlan.

Sebastianus azaz Sebestyén ismét a hóhérok kezére került, és másodszor is halálra ítélték. Bunkókkal verték agyon a bunkók, majd a csatornába dobták. Testét Lucina római asszony vette gondjába, ő is temette el.