Európa szívéből
A grófi szérün
Nyár-éjszakán a grófi szérün
Reccsen a deszka-palánk
S asztag-városban pirosan
Mordul az égre a láng.
Éjféli hajnal, szörnyű fény ez,
Nincs párja, napja, neve.
Fut, reszket a riadt mezőn
Az égő élet heve.
Koldus, rossz álmú zsellér ébred,
Lompos, bús kutya csahol.
Az egész táj vad fájdalom.
S a gróf mulat valahol.
Szenes kalászok énekelnek
Gonosz, csúfos éneket:
»Korgó gyomrú magyar paraszt,
Hát mi vagyok én neked ?«
»Mért fáj neked az égő élet ?
Nincs benne részed soha.
Ne sírj, grófodnak lesz azért
Leánya, pénze, bora.«
»Ne félj, a tél meg fog gyötörni,
Mint máskor, hogyha akar.
Élethez, szemhez nincs közöd,
Grófi föld ez és magyar.«
S mégis, amikor jön a reggel
S pernyét fújnak a szelek,
A grófi szérün ott zokog
Egy egész koldus-sereg.
Siratják a semmit, a másét,
– A gróf tán épp agarász –
Érzik titkon, hogy az övék
E bús élet s a kalász.
Ady Endre, 1906-1907
| Első megjelenés: Nsz 1907. március 27. XXXV. évf. 74. sz. 1. – Ady Endre. – További megjelenés: FMo 1909. január 21. IX. évf. 17. sz. 1. – Tárca – Ady Endre – („Az Utca éneke” főcímmel Az őszi rózsák című verssel együtt elsőként közli.) – Kötetben: Isz1 (1909) (Az utca éneke ciklus) 88–89.; Isz2 (1911) 88–89.; Isz3 (1918) 88–89.; Isz4 (1919) 88–89. – Gyűjteményes kötetben először: AEöv-1 [1930] 110.Szövegkritika, szövegváltozatokAlapszövegünk a Isz2-ből. A Nsz szövegét több módosítással vette fel Ady az Isz-be, amelynek egyes kiadásai között csak egy-két eltérés akad. A FMo utánközlésében gyakori a szedési hiba, a szövegromlás.Javításunk:1 A különírt Nyár éjszakán szavak közé a Nsz és az Isz1 eljárásával egyezően kötőjelet tettünk: Nyár-éjszakán.28 A sorvégi vesszőt a vers többi kiadásával egyezően pontra javítottuk.Szövegeltérések:Főcím:Az Utca énekeFMo1.Nyár éjszakánIsz3Isz45.szörnyüNszFMo9.álmuNszIsz1FMo10.busNsz12.(S a gróf mulat valahol.)Nsz14.csufosNsz15.„Hé, korgóNsz gyomruNszIsz1FMo rongy-paraszt.Nsz17.„MiértFMo19.sirj,NszFMo21.gyötörniNsz25.mégisNsz mikorFMo26.fujnakNszFMo29.másétNszFMo30.(A gróf tán épp agarász):Nsz32.busNszKeletkezéstörténetAdy a feudális latifundiumok ellen már nagyváradi újságíró korában felemelte szavát: „Nyíltan megszólal a feudális önzés – írja 1901-ben a NN-ban –, mikor Károlyi Sándor, ez az új kártevő azt mondja: akit a föld nem tud eltartani, vándoroljon ki.” (AEÖPM II. 314.) A nagybirtokkal szembeni ellenérzést már diákkorából hozza magával. Nagykároly, ahol a piaristáknál a gimnázium négy alsó osztályát végezte, a Károlyi grófok birtoka volt. „[…] a Károlyi-család egyik ágának székhelyén végző Ady mágnás-gyűlölete – írja Bustya Endre – serdülő-, sőt gyermekkori benyomásaira vezethető vissza, hiszen közvetlen-közelről volt alkalma tudomást szerezni Magyarország egyik leghírhedtebb arisztokrata dinasztiájának tétlen, fényűző életmódjáról s káros közéleti szerepléséről.” (AEön 1328.) Hetey Zoltán, Ady nagykárolyi diáktársa is megállapítja, aki egyébként rokonszenvvel ír a Károlyi grófokról, hogy: „Nagykároly városát fejlődésében jelentős mérvben akadályozta az, hogy a várost északi, nyugati és déli oldalán a gróf Károlyi-uradalom vasgyűrűként vette körül.” (Hetey 12.) Ady ellenszenvét a Károlyi grófokkal szemben az is táplálta, hogy a Rákóczi-szabadságharcot – a függetlenségi hagyományt vallók szerint – „eláruló” Károlyi Sándor leszármazottjai voltak, akit Ady több írásában „Kártevő Sándornak” nevezett.Az Új versek idejétől az antifeudális szemlélet mind jobban felerősödik a költőnél. „A magyar ugar versek közvetlen hangulati-eszmei rokonai voltak a paraszti forradalmiságot megszólaltató Ady-költeményeknek – írja Király István. – Olyan vers, mint pl. A grófi szérün, A magyar Ugar-ra emlékeztetett már pusztán a címadó képpel is.” (Király I. 507.) A Károlyi grófi uradalom – nyilván a gyermekkori élmények nyomán – visszatérő témája Adynak. „Károlyi uradalmakon, grófi uradalmakon sztrájkolnak a cselédek – írja a BN-ban 1906. ápr. 4-én A szívtelen cselédek című glosszájában. – A silány kommenciót nem bírják tovább. Ilyen szívtelenek ebben az elistentelenedett korban a cselédek.” (AEÖPM VII. 186.) A feudális kiszolgáltatottság olyan fokát jelenítik meg Ady 1906-ban írt novellái, amikor az emberek már lázadni sem mernek. A grófi kastélyban játszódó Nyomorék Tar Pista c. novella cselédei szótlanul tűrik, hogy a gróf a vadásztársaság mulató urai szórakoztatására berendelje a lányaikat. Még a „cingár, vékonypénzű” legények is csak magukban dörmögnek, hogy az urak „elkívánják” „leendő feleségüket”. Egyedül a nyomorék Tar Pista lázad fel, akire „soha leány komolyan rá nem nézett”, s rágyújtja a mulatozó társaságra a kastélyt. És fölcsap a láng, miként A grófi szérün: „Éjfél volt, s fölcsapott a láng. Rémült ordítozások hallatszottak be a faluba: égett a kastély […] A legények is fölébredtek. A parkban meglelték a nyomorék Tar Pistát. Félholtra verték, s úgy vitték a halálra ijedt gróf elé: – Ez volt, ez volt, méltóságos úr. Egész este átkozódott. Tessék a csendőröknek adni. Hadd rothadjon a tömlöcben ez a világcsúfja.” (AEön 423–26.) Összecsengenek ezek a sorok a grófi szérűn zokogó koldus-sereg kétségbeesésével, amikor Siratják a semmit, a másét. Adynak több novellájában szerepel ez idő tájt a grófi kastély. L.: Az Óhidyak igazsága, Jóba, a kőtörő, Vérhalom és Barbarossa, Kötsy Balázs temetése.IrodalomAndreánszky István: Mit mondott Tolsztoj Ady verseiről? Nsz 1940. nov. 21. 264. sz. 9.; Szilágyi Péter: A tartalom és forma egységének bemutatása. Köznevelés 1953. 91–93.; Hársing Lajos: A grófi szérűn. Irodalmi elemzések 2. rész. Bp. [1958.] 66–71.; Király I. 507–11.; Szeberényi Zoltán: Ady Endre: A grófi szérűn. Irodalmi szövegelemzések. Bratislava, 1978. 65–72.; (Vincze): Lángok a grófi szérűn. Szabad Föld 1978. júl. 23. |
A vissza-visszatérő asztag szó értelmezéséhez :
Az asztag szabadban tárolt, tartósan összerakott, cséplésre vagy nyomtatásra váró gabona (elsősorban búza) aszalótömbje. A szovjet terror fél évszázadán át eluralkodó pánszlavizmusának jegyében még a Magyar Néprajzi Lexikon asztag címszánál is „a magyar nyelvben szláv eredetű”-nek minősíti. A szláv-fasizmus eme képtelen hazug propagandáját jól minősíti, ha megemlítjük, hogy a levágott gabona aszalására építik az asztagot. A magyar nyelvben pedig az „asz-” tő legmélyebb rétegeinkből is nyomonkövethető! Az Alföldön és a Dunántúl keleti felén, ahol nincsenek tároló építmények, a gabonát szérűn, szérűskertben, rakodón stb. asztagba rakják. Másutt a csépeletlen gabona csak akkor kerül asztagba – a Székelyföldön asztaglábra –, ha a termés nem fért be rendes helyére a csűrbe (pajtába). Az asztagrakás célja az, hogy a néhány hét, esetleg hónap múlva bekövetkező cséplésig vagy nyomtatásig a szálas gabonát a romlástól megóvja. (A költeményben is szereplő ázás mindenesetre nem tesz jót neki.) Az asztag többnyire ellipszis vagy téglalap, Erdélyben kerek alapú, koporsó, tojás vagy körte alakú. Keresztmetszete a lábánál és a tetejénél keskenyebb, mint a derekánál. Az asztag helyét a szérűhöz hasonlóan előkészítik, legtöbbször kaparékszalmát, néhol dorongokból ászokot tesznek alája, hogy a levegő jobban járja. Az asztagrakást egyszerre 2–4 ember végzi. A szekerekről nyárssal vagy rendszerint kétágú favillával adogatják az asztagrakók a kévéket vagy a gabonacsomókat. Ha nagyon magasra emelik az asztagot, két gerendát dugnak az oldalába és arra deszkát fektetnek. Az így keletkezett lépcsőről (álló, asztal) vagy létráról adogatják feljebb a kévéket. A külső kévéket az asztag falába tővel kifelé rakják (Nyugat-Dunántúlon rövid nyársakkal tűzik össze), a belsőket pedig úgy, hogy téglafal módjára fogják egymást. Az asztag befedése (hajazás, tetejezés) háztető vagy csúcsos formára illesztett, kalászukkal lefelé mutató kévékkel történik. Erre vonatkozik Ady Endre Grófi szérűn versében az „asztag-város” utalása is…
Nyár-éjszakán a grófi szérün
Reccsen a deszka-palánk
S asztag-városban pirosan
Mordul az égre a láng.
Ha az asztag sokáig csépeletlenül áll, és esős idő várható, tetejét szalmával vagy silány szénával fedik be. Az asztagokat – különösen a szérűskertekben és az uradalmi szérűkön, ahol tucatjával álltak rájuk kötött madárijesztőkkel, kereplőkkel őrizték a kártevőktől.
Ajánlott irodalom:. Nagy Gyula: Hagyományos földművelés a Vásárhelyipusztán (Népr. Közl., 1963); Pais Sándor: A becsvölgyi gazdálkodás (Népr. Közl., 1964).
Fölbukkan az asztag képe ezidőtájt Gyalunk költeményében is, de már az őszön, későn, álmatagon…
Juhász Gyula: Őszi altató / November altatója
A bánatos és barna asztagok
Az őszi csönd ölén kallódva áznak.
Jegenye gunnyaszt a vén ég alatt,
Tükre alatt az elmulásnak.
Ó bánatos és barna asztagok,
Hol van a nyár, a tűznyilak, a táncok ?
Jegenye gunnyaszt a vén ég alatt
S az őszi könny szivárog.
A bánatos és barna asztagok
Az őszi csönd ölén kallódva áznak.
Megint magányosabb lett e világ
S e szív megint halálra fáradt …
Őszi altató – Először a nagyváradi Szabadság lapban jelent meg 1910 október 30.-án, majd a Szegedi Hiradó 1910 november 1.-jei számában. Majd November altatója címmel A Hét 1910 november 13.-ai számában. Azután a Magyarság 1922 december 31.-ei számában szerepel, végül kötetben először 1963-ban szerepelt a Juhász Gyula összes versei kritikai kiadásában.
Érdekesség, hogy minden megjelenésében kicsit más alakban bukkant föl. Az első két megjelenésében – a nagyváradi Szabadságban meg a Szegedi Hiradóban – a versszakok harmadik sora mind hosszabb, így ezt a változatot is külön közlöm itt:
A bánatos és barna asztagok
Az őszi csönd ölén kallódva áznak.
Jegenye gunnyaszt a vén ég alatt,
Borús tükre alatt az elmúlásnak.
Ó bánatos és barna asztagok,
Hol van a nyár, a tűznyilak, a táncok ?
Jegenye gunnyaszt a vén ég alatt
S az őszi könny oly álmosan szivárog !
A bánatos és barna asztagok
Az őszi csönd ölén kallódva áznak.
Magánosabb lett ujra e világ
S e lélek már megint halálra fáradt …
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
