Rainer Maria Rilke PÁRDUC(TÁNC)a különösen időszerű most, a szabadság végalkonyán, a világbörtön, a totálterror virradatán…
Az antijózaniták, az antimagyarok meg a közgyáviták által mind be vagyunk és be leszünk zárva…
Bezárva saját beteg öncenzúránkba, teljesen értelmetlenül…

Párductánc (a ketrecben)

A Növénykert („Jardin des Plantes”) foglya Párizsban

Pillantása rácsok rohanásában
pilletegen úgy ernyed el veszve,
mintha roncs világa rácsolatában
a rácsok százán túl világ se lenne.

Puha lépte fémkeménnyé fonatik,
a legszigorúbb körbe fogva jár :
az Erő Táncát lejti a fanatik-
us Közép körűl az Akarat-ár.

Csak néha rebben pillák puha fátyla,
rácsán beszökik egy látvány halkan,
villan a feszült csöndön át, majd látva
a szívbe szűnve hal el hangtalan.

Nyáry Szabó László fordítása
(az őrjítő kovid-terror és kijárási tilalom idején)

Rilke PÁRDUC költeménye Párizsban született 1902/1903-ban. A kegyetlen szűkös ketrecébe zárt nemes vad ihlette, amely már-már az őrület jeleit mutatta…

A Párduc eredetiben:

Der Panther

Im Jardin des Plantes, Paris

Sein Blick ist vom Vorübergehn der Stäbe
so müd geworden, daß er nichts mehr hält.
Ihm ist, als ob es tausend Stäbe gäbe
und hinter tausend Stäben keine Welt.

Der weiche Gang geschmeidig starker Schritte,
der sich im allerkleinsten Kreise dreht,
ist wie ein Tanz von Kraft um eine Mitte,
in der betäubt ein großer Wille steht.

Nur manchmal schiebt der Vorhang der Pupille
sich lautlos auf –. Dann geht ein Bild hinein,
geht durch der Glieder angespannte Stille —
und hört im Herzen auf zu sein.

A PÁRDUC

Szeme a rácsok futásába veszve
úgy kimerűlt, hogy már semmit se lát.
Ugy érzi, mintha rács ezernyi lenne
s ezer rács mögött nem lenne világ.

Puha lépte acéllá tömörűl
s a legparányibb körbe fogva jár:
az erő tánca ez egy pont körűl,
melyben egy ájúlt, nagy akarat áll.

Csak néha fut fel a pupilla néma
függönye. Ekkor egy kép beszökik,
átvillan a feszült tagokon és a
szívbe ér – és ott megszünik.

Szabó Lőrinc fordítása

„Szabó Lőrinc fordítása lehet, hogy jobb az eredetinél.” (Prof. Dr. Bősze Péter)

De más címen is ismeretes műfordítása:

A PÁRDUC A PÁRIZSI ÁLLATKERTBEN

A vonuló rácsoktól pillantása
oly fáradt, hogy már nem fog semmit át.
Úgy látja: ez az ezer rács világa,
s az ezer rács mögött nincsen világ.

Puha járás, rugalmas, ernyedetlen,
a legeslegkisebb kört rója csak:
erőtánc ez a pont körül, amelyben
kábultan áll egy roppant akarat.

Csak néha megy föl némán a pupillák
függönye. Ekkor egy kép belehull,
a tagok megfeszült csöndjén süvít át,
s a szívben elhal szótalanul.

Eörsi István fordítása

Az alábbi két műfordítás még címében is más !!!

Akad itt több értelmezése is:

A párduc {Franyó Zoltán} (Der Panther )
A párduc {Tauber Ferenc} (Der Panther )
A párduc {Csősz Gergely} (Der Panther )
A párduc {Farkasfalvy Dénes } (Der Panther )
A párduc {Cserna András} (Der Panther )
A párduc {Tatár Sándor} (Der Panther )
A párduc (2.) {Tatár Sándor} (Der Panther )
A párduc {Képes Géza} (Der Panther )
A párduc {Eörsi István} (Der Panther )
A párduc {Szabó Lőrinc} (Der Panther )
Párduc {Orosz László Wladimir}

Rainer Maria Rilke (1875-1926) Prágában született osztrák író, költő és műfordító. Jelentősége és hatása az osztrák irodalomban a mi Adynkéhoz hasonlítható. Nietzsche és Schopenhauer „bölcs” hatása érezhető művészetén.
Rilke legjelentősebb magyar(országi) szakértője Szász Ferenc irodalomtörténész volt.

És gyermekkiadásban…

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...