Európa szívéből
A mai napon éppen 150 éves (lenne) Bartoli, a dalmát és (e)isztriót nyelvek talján tudósa…
Matteo Giulio Bartoli Albonában, az Eisztrián született 1873 Enyészet (november) hava 22.-én.
Szülőhelye (nyelvi) szelleméhez méltón az olasz nyelv rokonkörét kutatta a Isztrián, amely akkor az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. Ma horvát megszállás alatt áll. Bár a magyarnak éppen annyi joga lenne hozzá ! A Magyar Tengerkikötő, Fiume vállán…
Tito tömeggyilkos partizánjainak népirtása nyomán mind a dalmát nép, mind az (e)isztrióta nép eltűnt. Említésre méltó, hogy a legutolsó osztrák-magyar népszámlálás szerint 1910-ben szinte minden (e)isztriai városban, az Adria-parton 90% fölötti volt a talján avagy olasz (az (e)isztrióta) jelenlét. Azóta a 10%-ot sem éri el sehol…
Az is említésre méltó, hogy ahol nem volt 90%-os talján (olasz) jelenlét, ott a kisebbséget osztrákok és magyarok (nem pedig horvátok) adták.
Lássuk hát a Lengua istriota avagy az eisztrióta nyelv terképét !
Az (e)isztrióta nagyjából a Leme (ma Lim) csatorna, vagyis az Isztria (horvátkodón csak Isztra) nyugati partjának fjordja két partjától dél felé számíthatjuk.
Bartoli szülőhelye, Albona (németesen horvátkodón Labin) nagyjából az Isztria keleti közepének narancs foltja.
A legkevesebb lenne, hogy Bartolinak végre szobra és emlékháza álljon ma Albonában !
Ezt indítványozom a 150. szülinapján.
Talán meg is valósítható, ha az alábbi terkép csak felerészben is igaz…
Giulio Bartoli a Bécsi Egyetemen diplomázott 1898-ban. Legnagyobb hatással rá Benedetto Croce bölcselete és a német Karl Vossler nyelvészete volt. További tanulmányai Jules Gilliéron-nál folytatta Párizsban. Az Ő hatására kezdett 1900 táján további terepmunkákba és jelentetett meg azóta is pótolhatatlan tanulányokat az (e)isztriót(a) tájszólásról.
Giulio Bartoli 1907-ben az összehasonlító történelmi és a Klasszikus valamint új-latin nyelvészet professzora lett a Torinói Egyetemen, ahol haláláig tanított.
Giulio Bartoli A Dalmát (nyelv) azaz Das Dalmatische (2 vol. 1906) tanulmánya az eggyetlen teljes átfogó leírása az azóta kihalt dalmát nyelvnek, a langa dalmata‘nak.
A dalmát városok : Zára dalmátul Jadera, Trau dalmátul Tragur, Traù, Spalato dalmát eredetijében (is) Spalato, Ragusa azaz Ragúza dalmátul Raugia vagy Ragugia [ejt: Raúdzsa vagy Ragúdzsa], és Kattaró, dalmátul Cattaro, mind saját tájszólással rendelkeztek. Veglia szigete, dalmátul Vikla, meg Crepsa és a rab Arba is mind dalmátul beszélt…
Ím, egy kis ízelítő a kivesz(ejt)ett dalmátból :
Idővel dalmát nyelv teret vesztett az egész dalmát térségben, leginkább a délszláv (főleg horvát) nyomulásától. A Ragúzai Szenátus a lingua veteri ragusea-t (ősi ragúzai nyelv-et) megvédendő megtiltotta a lingua sclava (horvát) használatát, de ennek ellenére a 16. századra a ragúzai nyelv szinte már kihalt.
De van egy terkép, amely mentes a ma kötelező horvákodástól, és az olaszosan eredeti név-viszonyokat mutatja…
I domini della Repubblica di Ragusa nel 1808, anno della sua soppressione
A langa dalmata egyszerűbben a dalmato volt egyebek között Ragúza hivatalos nyelve…
És íme, Bartoli dalmát nyelvről írt könyve : Il Dalmatico
Bartoli 1897-től gyűlytött az utolsó folyékonyan dalmát-tudó, Tuone Udaina‘tól, aki 1898 június 10.-én halt meg robbanásos balesetben. Tuone Udaina Veglia, dalmátul Vikla horvátkodón Krk szigetéről származott, így viklaszun tájszólásban beszélt. Ez az, amit taljánul veglióta néven emlegetnek…
Giulio Bartoli írt Bevezetés az újnyelvészetbe (Introduzione alla neolinguistica) címmel könyvet 1925-ben, majd Saggi di linguistica spaziale címmel 1945-ben. Az ő tanszékén tanult Antonio Gramsci, az Olasz Kommunista Párt későbbi elnöke is.
Egészen torz módon e kummunisták jugoszláv elvtársai követték el Tito rémuralma alatt azt a legalább
50 000-es népirtást, a Dalmát Holokausztot, amelynek nyomán végképp kihaltak az őslakos dalmátok…
Giulio Bartoli ennek még éppen hírét vehette, amikor 1946 január 23.-án elhúnyt Torinóban.
A latin meg a dalmát nyelv viszonya az oláh vagy rumuny és rokonköre tükrében :
| eredet | fejlet | latin | veglióta (dalmát) | rumuny / oláh | arumuny | talján / olasz | angol |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| /kt/ | /pt/ | octo | guapto | opt | optu | otto | eight |
| /ŋn/ | /mn/ | cognatus | comnut | cumnat | cumnat | cognato | brother-in-law |
| /ks/ | /ps/ | coxa | copsa | coapsă | coapsã | coscia | thigh |
| /e/ | /a/ | septem | sapto | șapte | shapti | sette | seven |
| /kwi/ | /tʃi/, /tsi/ | quintus | cincto | cincelea | tsimtu | quinto | fifth |
| /mn/ | /mn/ | somnus | samno | somn | somnu | sonno | dream |
Érdekes jelenség a fekete oláhok vagyis az arumunyok beáramlása Hercegovinába meg a Dalmát partvidékre ahol karavlahok néven emlegették őket a török megszállás évszázadai alatt. A kara ‘fekete’ jelentésben él a(z észak-)török világban. Ez görögbe ültetve morlah vagyis mauro vlah. Ezek a sötét oláhok a többi oláhokhoz hasonló nyelven beszéltek. Nyelvük maradéka a legékesebb bizonyítéka a dáko-oláh vagy dákó-rómán kontinuitás képtelenségének…
Oláhok meg fekete oláhok lepték el a dalmát partokat meg a szigeteket is. Többségüket szlávizálták iszlamizálták vagy kathólizálták. Alig egy tucat morlah maradt a mai Horvátországban, – ilyen az isztrioláh – amíg a többség elvesztette nyelvét és nemzeti önazonosságát is.
Végezetül a Miatyánk dalmátul meg más nyelveken…
| latinul | dalmátul | rác-horvátul | friuliul | taljánul | isztro-rumunyul | rumunyul | spanyolul | angolul |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Pater noster, qui es in caelis, | Tuota nuester, che te sante intel sil, | Oče naš, koji jesi na nebesima, | Pari nestri, che tu sês in cîl, | Padre nostro, che sei nei cieli, | Ciace nostru car le ști en cer, | Tatăl nostru care ești în ceruri, | Padre nuestro, que estás en los cielos, | Our Father, who art in heaven, |
| sanctificetur Nomen Tuum. | sait santificuot el naun to. | sveti se ime tvoje. | che al sedi santifiât il to nom. | sia santificato il tuo nome. | neca se sveta nomelu teu. | sfințească-se numele tău. | santificado sea tu nombre. | hallowed be thy name. |
| Adveniat Regnum Tuum. | Vigna el raigno to. | dođi kraljevstvo Tvoje. | Che al vegni il to ream. | Venga il tuo regno. | Neca venire craliestvo to. | Vie împărăția ta. | Venga a nosotros tu reino. | Thy kingdom come. |
| Fiat voluntas Tua, sicut in caelo, et in terra. | Sait fuot la voluntuot toa, coisa in sil, coisa in tiara. | budi volja Tvoja, kako na nebu tako i na zemlji. | Che e sedi fate la tô volontât sicu in cîl cussì ancje in tiere. | Sia fatta la tua volontà, come in cielo così in terra. | Neca fie volia ta, cum en cer, așa și pre pemânt. | Facă-se voia ta, precum în cer, așa și pe pământ. | Hágase tu voluntad, en la tierra como en el cielo. | Thy will be done, on Earth as it is in heaven. |
| Panem nostrum quotidianum da nobis hodie. | Duote costa dai el pun nuester cotidiun. | Kruh naš svagdanji daj nam danas. | Danus vuê il nestri pan cotidian. | Dacci oggi il nostro pane quotidiano. | Pera nostre saca zi de nam astez. | Pâinea noastră cea de toate zilele, dă-ne-o nouă astăzi. | Danos hoy nuestro pan de cada día. | Give us this day our daily bread. |
| Et dimitte nobis debita nostra, | E remetiaj le nuestre debete, | I otpusti nam duge naše, | E pardoninus i nestris debits, | E rimetti a noi i nostri debiti, | Odproste nam dutzan, | Și ne iartă nouă păcatele noastre, | Perdona nuestras ofensas. | And forgive us our trespasses, |
| Sicut et nos dimittimus debitoribus nostris. | Coisa nojiltri remetiaime a i nuestri debetuar. | Kako i mi otpuštamo dužnicima našim. | Sicu ancje nô ur ai pardonìn ai nestris debitôrs. | Come noi li rimettiamo ai nostri debitori. | Ca și noi odprostim a lu nostri dutznici. | Precum și noi le iertăm greșiților noștri. | Como también nosotros perdonamos a los que nos ofenden. | As we forgive those who trespass against us. |
| Et ne nos inducas in tentationem, | E naun ne menur in tentatiaun, | I ne uvedi nas u napast, | E no stâ menânus in tentazion, | E non ci indurre in tentazione, | Neca nu na tu vezi en napastovanie, | Și nu ne duce pe noi în ispită, | No nos dejes caer en tentación. | And lead us not into temptation, |
| sed libera nos a Malo. | miu deleberiajne dal mal. | nego izbavi nas od zla. | ma liberinus dal mâl. | ma liberaci dal male. | neca na zbăvește de zvaca slabe. | ci ne izbăvește de cel rău. | y líbranos del mal. | but deliver us from evil. |
| Amen! | Amen! | Amen! | Amen! | Amen! | Amen! | Amin! | ¡Amén! | Amen! |
jól látható, hogy az (E)Isztrián túl Kherszosz (Χέρσος), latinul Crepsa, taljánul Cherso, németül Kersch, horvátkodón Cres az Adriai-tenger legnagyobb szigete (405,70 km² területével) ha halványodón is, de máig él ősei olasz nyelvével…
Ajánlott olvasmány :
Szabó Lőrinc : DALMÁCIA
Grétsy Zsombor: Kihalt egy nyelv. Nyelv és Tudomány
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
