Mag (október) hava 1.-jén… éppen száz esztendeje… Gyónás Magyarság, fajtám ! Lettem volna én isBátor Botondod, bárdos és csatás !Bizánc portáját vágtam volna én is,Szerettelek, tán jobban soha más. Szenvedtem érted és vérzettem értedBelül, – a seb fájóbb, ha vér se jő, –De jaj, már engem elfáradt legénynekSzült bús anyánk,.
Böngészés: A nap költeménye
Föld (szeptember) hava 28.-án… ma 117 éve látott napvilágot… Az örök visszatérés A hindu bölcsesség nyugodtan így beszélt :Nirvána szent köde örök ölébe zár,Nirvána szent köde, mely minden lényre vár,Mely álommá teszi az İdőt és a Tért ! Álomnak árnyai bolygunk mi idelenn,Hol minden változó, örök csak a Mulás,Árnyak, kiket. .
Föld (szeptember) hava 17.-én… éppen száz esztendeje… Madách Sztregován … Vihar után, örök borubanNem is lesz több fény soha tán –Ül térdig porban és hamuban,Egyetlen társa a magány.Magyar magány, világmagány, haj,Igen bolondul forrt a must,Véres szüret után nagy árnyak.Kísértetek. Bort, famulus ! Bort, famulus.
Sosem látott, forró aszályos és viszályos nyarunk után…Meleg szeptemberünk hűvösödő est-éjein ajánlott költemény… Pirkad a lomb, nyaram elmúlt,Elmúlt epedve nyaram,A hold bőség-szarujábanSzeptember aranya van. Ez a nyár volt a legszebb,Mert legszomorúbb nekem.Elmúlt.
Szeptemberi áhítat Szeptemberi reggel, fogj glóriádba,ne hagyj, ne hagyj el, szeptemberi nap,most, amikor úgy lángolsz, mint a fáklya,s szememből az önkívület kicsap,emelj magadhoz. Föl-föl, még ez egyszer,halál fölé, a régi romokon,segíts nekem, szeptember, ne eressz el,testvéri ősz, forrón-égő rokon.
A nyár utolsó napján érdemes egy kicsit elmerengeni régi idők tanulságairól és a mai idők következményeiről… a párhuzamokról… az Élet értékéről… A Magyar Kommunista Párt hírhedett csalásos választásának és győzelmének 75. évfordulóján… Az internáci háttérhatalom egy új jobbágyság, egy új zsellérség kialakításán fáradozik gőzerővel… Új uraink, akik a vadkapitalizmus sötét.
Kenyér (augusztus) hava 30.-án köszöntjük a Magyar Mennyekben…Reményik Sándorunkat a szülinapján… Reményik Sándor Kolozsvár szülötte és Kolozsvár halottja (1890. augusztus 30.
ÁLDOTT NYÁRI DÉLUTÁN Áldott nyári délutánJárunk az erdőben,Elakad a hang is aSűrű levegőben, Messzi autóberregésDongássá vész benne,Mintha mézbe szédülőMuslicahang lenne. Távolszakad a világ,Nincsen, ami fájjon:Ádám jár, és Éva járÉdenkerti tájon.
Tompa Mihály (Rimaszombat, 1817 szeptember 28. – Hanva, 1868 július 30.) magyar költő, a népi-nemzeti irodalmi irányzat egyik legjelentősebb képviselője; református lelkész és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1858). A szabadságharc bukása után névtelenül följelentették A gólyához és egyéb hazafias versei miatt.
Egyre népszerűbb Emese nevünkről-nevünkből érdemes többet is merítenünk a neve napján… Helbing Ferenc (1870 – 1959): Emese álma (a Magyar hunmondák kötetből, 1920, papír, tus, tempera)Figyelemre méltó a glóriás Turul, aki álom éjén közelít… Emesénkhez… Boldog-Asszony… Szűz Mária… Szögedi költőnket is megihlette Emese alakja: Emese álma Ázsiai sátor mélyén,Ázsiai éjek éjén,Hulló. .
Nap (június) hava 22.-én… Weöres Sándor Szombathelyen született 1913 június 22.-én. Költőként, íróként, műfordítóként is megmutatta, hogy Ő a modern magyar irodalom világirodalmi rangú alkotója. Rendkívül széleskörű műveltségét az atyai házban alapozta meg, ahol a földbirtokos-katonatiszt vendégeként a helyi értelmiség gyakran megfordult… irodalmi szenvedélyét Csöngén, a falu lelkészének könyvtárában élte meg… A.
Ma kerek 115 esztendeje jelent meg… A szűntelen dúló Etelközi Zűrben együttérzünk az ukrán terror alatt sínylődő magyar testvéreinkkel … Ebben segít ma Gyalunk ékesen szép költeménye… a „Nagy Magyar Magányban”… Ha létezik ma Magyar Ország, ott a Verecke táján-t minden magyar tudja… és a nemzetközi „Nagy Magyar Magányban” a KÁRPÁTALJÁt. .