A tikkatag magyar nyár napja barnúlBús homlokán és bágyatag szemén,Konok szivében csöndes zivatar dúl,Elverve dús vetése : a remény ! Pipája füstöl és haragja lángol,Eszébe jut bírája : KölcseyS felködlenek a római világbolKomor lemondás zordon hősei. S boldog Horácra gondol, aki bölcsenBorral, leánnyal megelégedettS kevély nyakán dagadnak kék erek.
Böngészés: A nap költeménye
Ígéret (május) hava 28.-án… ma 150 éves Horger Antal úr ! 1872-ben e napon született (az azóta oláhok által megszállt) Lugos városában, Krassó-Szörény vármegyében, magyar érzületű, német gyökerű családban… 1922-től a szegedi, 1940-től az ismét Kolozsvári Magyar Egyetemen a magyar nyelvészet nyilvános rendes tanára. Konzervatív, pozitivista tudósként, németes alapossággal írta meg műveit.
DSIDA JENŐ szülinapján… Dsida Jenő, erdélyi magyar költőnk a még magyar (majd elrabolt) Szatmárnémetiben született, 1907 Ígéret (május) hava 17.-én … és az elrabolt Kolozsvárott halt meg, 1938 Nap (június) hava 7.-én. Hazaárulóink kirekesztették ! Itt az idő, hogy befogadjuk ! – Mert magyar !!!Itt az idő, hogy 33 évvel a Vörös Terror után.
Ígéret hava 12.-én… e napon íródott… ill. tisztázódott… Nem jártam én soha Dunán túl,Hol Kupa, Vata elesett,Hol lankás dombok koronázzákAz alkonyvéres egeket.
Szelek (április) hava 25.-én… ezen a napon öltött végső alakot… Az örök ballada Az örök ballada Mikor Koppányt, az utolsót,Vitték büszke Esztergomba,Halottan is kimagaslottS fölnézett a Csillagokra. Sírt a Föld, amerre mentek,Sírt az Ég, amerre jártak,Virágai, CsillagaiHervadoztak Ősi Nyárnak.
Fohászkodás Annák, szerelmek, elbocsátom őket,Mint őszi lomb a szálló levelet.Szőkén keringve hulljanak az őskertÖrök rögére, holt álmok felett. Ragyogjanak, míg tudnak, a tűnő fényHunyó világán, vágyam lángja az,Múlt ifjúságom gazdag temetőjén,Míg jő a tél, mely dúdol és havaz.
Több mint száz év távolából üzen Juhász Gyula Húsvétra című versével, hiszen e költeménye először a Délmagyarország 1919 Szelek (április) hava 20.-ai számában látott napvilágot Husvéti stanzák címmel. Majd a Szeged-ben 1921-ben Köszönt e vers … kezdettel, majd a szegedi Színházi Újságban 1923-ban : Husvéti stanzák Húsvétra Köszöntelek, te váltig.
Szelek (április) hava 10.-én… 1851-ben Szent György (szelek / április) hava 10.-én született Arany János e szép idilli életképe…A születése napján e versét minden magyar házban olvasni-szavalni illendő ! Tegyük a Családi körrel ünneppé e költemény szülinapját ! Öltöztessük lelkünket és gyermekeink lelkét is díszbe vele ! – Halljuk hát. .
Éppen e napon született Gyalunk e remek költeménye… Arany Nyomában … A nagykőrösi magyar éjszakábanÍgy bandukoltál akkor, mint ma én,Rossz csillagok jártak szegény hazádraS te voltál itt a biztos, méla fény. Elnézem a szobát, hol gyertya mellettA balladák és penzumok közöttÉltél szelíden az emlékezetnek,Siratva egy elzúgott üstököst.
A Nemzeti dal – Illyés Gyula szerint – magának a költőnek is egyik legkedveltebb költeménye volt. Hajdan ez egy olyan költeményünk volt, amelynek tudása nélkül az elemi iskolát elvégezni sem lehetett…Persze egy emberöltővel ezelőtt heti egy, sőt két emberöltővel ezelőtt minden irodalomórára legalább egy vers megtanulása is természetes is volt..
Kikelet (március) hava 2.-án… Arany Jánost köszöntjük a 205. szülinapján Családi kör költeményével a tizedik gyermeket… Arany János : Családi kör – Oszter Sándor szavalatában Arany János : Családi kör – Gáti József szavalatában Arany János : Családi kör – Mensáros László szavalatában Arany János : Családi kör – Szabó.
Góg és Magóg fia vagyok én,Hiába döngetek kaput, falatS mégis megkérdem tőletek :Szabad-e sírni a Kárpátok alatt ? Verecke híres útján jöttem én,Fülembe még ősmagyar dal rivall,Szabad-e Dévénynél betörnömÚj időknek új dalaival ? Fülembe forró ólmot öntsetek,Legyek az új, az énekes Vazul,Ne halljam az élet új dalait,Tiporjatok reám durván, gazul. De addig sírva, kínban, mit.