Scroll To Top

Böngészés: A nap költeménye

Rilke párduca – A világterror virradatán…

Rainer Maria Rilke PÁRDUCa különösen időszerű – most a világterror virradatán… Az antijózaniták, az antimagyarok meg a közgyáviták által (mind) be vagyunk és be leszünk zárva…Bezárva, teljesen értelmetlenül… A Párduc eredetiben: Der Panther Im Jardin des Plantes, Paris Sein Blick ist vom Vorübergehn der Stäbeso müd geworden, daß er nichts. .

Thermopülai kerek 2500 éve

I.e. 480-ban e napon zajlott Hellénföld „Forró Kapu”-jában a Thermopülai csata (Μάχη τῶν Θερμοπυλῶν – Makhé tón Thermopülón) utolsó napja.Ezen a napon esett el a húszszoros túlerő ellenében Leónidasz (Λεωνίδας) és a 300 szpártai… meg Démophilosz (Δημόφιλος) és a 700 theszpiai… Thermopülai (Θερμοπύλαι) szorosában a legkeskenyebb rész, ahol a csatát.

A grófi szérün Nyár-éjszakán a grófi szérünReccsen a deszka-palánkS asztag-városban pirosanMordul az égre a láng.  Éjféli hajnal, szörnyű fény ez,Nincs párja, napja, neve.Fut, reszket a riadt mezőnAz égő élet heve.

Radnóti Miklós – A mécsvirág kinyílik

A mécsvirág kinyíliks a húnyó láthatárnakkönyörg a napraforgó;a tücskök már riszálnak,odvában dong a dongós álmos kedvét a bársonyestében égre írtaegy röppenő pacsirta;s ott messzebb, kint a réten,a permeteg sötétbenborzong a félreugrónyulak nyomán a fűszál,a nyír ezüstös ingbenimmár avarban kószál,s holnap vidékeinkenújból a sárga ősz jár.   1943 augusztus 26.-án Ez a. .

Juhász Gyula – Trianon

Nem kell beszélni róla sohasem,De mindig, mindig gondoljunk reá. Mert nem lehet feledni, nem, soha,Amíg magyar lesz és emlékezet,Jog és igazság, becsület, remény,Hogy volt nekünk egy országunk e földön,Melyet magyar erő szerzett vitézül,S magyar szív és ész tartott meg bizony.Egy ezer évnek vére, könnye ésVerejtékes munkája adta megSzent jussunkat e.

Nem jártam én soha Dunán túl,Hol Kupa, Vata elesett,Hol lankás dombok koronázzákAz alkonyvéres egeket. Én a Tiszának és MarosnakSzögében élek álmodón,Hol Attila, Ajtony robogtakValaha vemhes táltoson.

A kolozsvári kikelet szülötteE pár szál gyöngéd, kora ibolya,Szűz szirmukon szelíden eltünődveA magyar Mona Lisa mosolya. Erdélyünk szent rögének ibolyái,A fájó tájról méla üzenet,Virágnyelven beszéltek, ó parányi,De drága kincsek, hervadt kedvesek ! Kék szemetekben az erdélyi égnekRégi derűje integet felémÉs sötét szirmotokban érzem én Az új fájdalmat.

Turán után – kerek 100 éve !

Kikelet (március) hava 27.-én… e napon tisztázta le Gyalunk… éppen 100 esztendeje… Néha megcsap, mint napkeleti illat,Fűszeres, álmos, valami vad mámor,Ősi szavaknak mély zsongása ringatÉs elcsal innen, e fonnyadt világból. Néha elfog valami mély honvágyAz ős pusztára, amit cserben hagytunkS szívembe tündökölnek égi rónákVén csillagai s megállok alattuk.

Auróra

Auróra Egyszer fehér és rózsaszinGyöngy és selyem ruhája,Mosolyog, mint a szerafinA tájra. Máskor bíborral ékesenLángol piros palástja.Tüzeket gyújt az egekenA láza.

Szegény magyar volt,Költő volt, senki,Nem tudott élni,Csak énekelni.Nem volt rossz, sem jó,Csak ember, fáradt,Várt, várt és nem leltSoha csodákat.Mély szürkeségbenSzíneket látott,Magyar volt, költő:Átkozott, áldott! Gyalunk e verse máig sem áll a fejfáján… de még a helyette álló szerény sírkövén sem !Vajon, minek is írta, ha nem ezért ?! Hogy ott. .

A Magyar Kultúra Napján – Vajon, hányan tudjuk még a „Hymnus”-t? Szavaljuk e napon büszkén gyermekeinkkel, unokáinkkal ! Csaknem kétszáz éve… Idén 197 esztendeje íródott a Hymnus ! Kölcsey Ferenc: Hymnus – Csernák János szavalatában… A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük Förgeteg (január) hó 22.-én, a Hymnus íródásának emlékére.. .

Magyar Straszburgok

Magyar Straszburgok ciklus a Németországtól elszakított Strassburg sorsára utal, amely azonban a mi magyar városainkkal szemben már korábban is határviták tárgya volt… Juhász Gyula Hárfa kötetében szerepel együtt a Városok ciklus. Ez a Magyar Straszburgok.