Scroll To Top

Böngészés: Hungarikumok

Emese álma Emese napján

Egyre népszerűbb Emese nevünkről-nevünkből érdemes többet is merítenünk a neve napján… Helbing Ferenc (1870 – 1959): Emese álma (a Magyar hunmondák kötetből, 1920, papír, tus, tempera)Figyelemre méltó a glóriás Turul, aki álom éjén közelít… Emesénkhez… Boldog-Asszony… Szűz Mária… Szögedi költőnket is megihlette Emese alakja: Emese álma Ázsiai sátor mélyén,Ázsiai éjek éjén,Hulló. .

Gyula vára ostromának kezdetén

Minden magyarnak illik emlékeznie ! – E napon kezdődött Gyula ostroma… A Gyulai Várat két álló hónapig, 1566 Nap (július) hava 2.-ától Föld (szeptember) hava 2.-áig ostromolta Pertev pasa 32 ezres török serege élén, amiközben Szulejmán szultán vezetésével a török fősereg Szigetvár alá vonult. Kerecsényi László a gyulai Vár kaitánya régi.

Balkáni kiskirályság – I. Gyulánk szülinapján

Nap (június) hava 28.-án… E napon született Vitéz cseszneki és milványi gróf Cseszneky Gyula Nagymajorban, az Osztrák–Magyar Monarchiában, 1914-ben. Pályája igen sokrétű volt, kipróbálta magát költőként, műfordítóként, majd Ő lett a macedón nagyvajda !!! Magyarüldözésben… Kirekesztetten hűnyt el Brazíliában, 1970 után… Cseszneky Gyula édesapja az ősi nemesi családból származó, azonban vagyontalan Cseszneky Ferenc, feltaláló, édesanyja pedig Handzsák Mária,. .

Verecke táján – 115 éve

Ma kerek 115 esztendeje jelent meg… A szűntelen dúló Etelközi Zűrben együttérzünk az ukrán terror alatt sínylődő magyar testvéreinkkel … Ebben segít ma Gyalunk ékesen szép költeménye… a „Nagy Magyar Magányban”… Ha létezik ma Magyar Ország, ott a Verecke táján-t minden magyar tudja… és a nemzetközi „Nagy Magyar Magányban” a KÁRPÁTALJÁt. .

A SZABÁCSI VÉSZ NAPJAIBAN

SZABÁCS OSTROMA 1521 NAP (JÚNIUS) HAVA 20.-ÁTÓL ÁLDÁS (JÚLIUS) HAVA 7.-ÉIG TARTOTT … Szabács (ma rácul: Шабац / Šabac [ejt: Sabac ]) régi magyar nevén Zászlón, törökül Böğürdelen a 13. századtól a török hódításig (1470) Magyarország része, ill.

Berzsenyi – 101 esztendeje !

A tikkatag magyar nyár napja barnúlBús homlokán és bágyatag szemén,Konok szivében csöndes zivatar dúl,Elverve dús vetése : a remény ! Pipája füstöl és haragja lángol,Eszébe jut bírája : KölcseyS felködlenek a római világbolKomor lemondás zordon hősei. S boldog Horácra gondol, aki bölcsenBorral, leánnyal megelégedettS kevély nyakán dagadnak kék erek.

Dankó Pistának

Dankó Pista szülinapján érdemes szót ejteni a magyar muzsikáról… zenéről, dalról és nótáról is.Mi nekünk a magyar nóta ? – Fakuló emlék…Mi nekünk ma Dankó Pista ? – Egy név ? Mi több ? Ma már ennek jelentőségét is nehéz fölfognunk. Mára a magyar dal és nóta végső vesztésre áll.

Ismét kiújultak a jeles Magyar Nemzet sebei – A Rákóczi Szabadságharc

Nap (június) hava 7.-én 1703-ban e napon II. Rákóczi Ferenc herceg kiadja a keresztény világ számára latin nyelvű, „Recrudescunt inclytae gentis Hungariae vulnera” (Ismét kiújultak a jeles magyar nemzet sebei) kezdetű kiáltványát, a szabadságharc okairól és céljáról.

Tria non örökén – Európa tartozik nekünk !

Európa örök adósunk…Európa tartozik nekünk !Amíg a tolvaj-számlát nem rendezi… Mindent vissza ! Aki ezt egyetlen szóval is tagadja, az csak riherongy hazaáruló ! Tűzrevaló ! Európa tartozik nekünk ! Nem csak tisztelettel, az évszázadok keleti védőbástyájának… Nem csak 1956-ért… A világraszóló cserbenhagyatásunkért… De a wilsoni demokratikus, néptöbbségi elvek lábbal tiprásáért is…. .

Muhi – Mohács – Trianon

Két iszonyú csapásból talpra álltunk, a harmadikból még mindig zsibbadtan lábadozunk… A saját kevélységüktől nem látó, bennünket pedig „kulturált önuralommal” lenéző nyugati országok népei nem tudják, mit jelentenek ezek a fogalmak. Nekünk ilyenből három is jutott ! No persze a ráadást, a szovjet terrort és bolsevik agymosás zsibbadt hangulatát meg.

Európa minden népénél fölbukkan a természet virágbaborulásának ünneplése. Ennek egyik – keresztény formában való – továbbélése a Pünkösd.

Ma 150 éves Horger Antal úr !

Ígéret (május) hava 28.-án… ma 150 éves Horger Antal úr ! 1872-ben e napon született (az azóta oláhok által megszállt) Lugos városában, Krassó-Szörény vármegyében, magyar érzületű, német gyökerű családban…  1922-től a szegedi, 1940-től az ismét Kolozsvári Magyar Egyetemen a magyar nyelvészet nyilvános rendes tanára. Konzervatív, pozitivista tudósként, németes alapossággal írta meg műveit.