Scroll To Top

Böngészés: Hungarikumok

Az Erzsébet-híd szülinapján (az eredetién!)

Mag (október) hava 6.-án… 1903-ban e napon adták át az Erzsébet-hidat a forgalomnak. A híd légies gyönyörű, megjelenése Nagy Virgil építész pazar remekműve volt… Sajnos a mai nyomorúságos korcs csak ennek hitvány mása Sávoly Pál otromba áttervezésében és az eredeti remekmű – Lánchídhoz hasonlatos helyreállítása helyett – bumburnyák szocialista újjáépítésben….

Szent-Györgyi Albert 131. szülinapján a Nobel-díj villája még mindig nem emlékház…

Föld (szeptember) hava 16.-án 1893-ban e napon született Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus. A 30-as évek elején előállította a C-vitamint és 1936-ban a P-vitamint is.

Megtépázott lap – Még áll a Magyar Kártya Háza!

Áll még a Magyar Kártya Háza! De legfőbb szellemi támasza már odavan ! A Magyar Kártya Háza még áll… De sötét erők dolgoznak az eltüntetésén ! Mammón szövetségesei. Antimagyarok.

Székely Hymnus – a szerzője halála napján

A Székely Hymnus Szegeden született !De legalábbis Szegeden halt meg… a Székely Hymnus zeneszerzője…1922 szeptember 6.-án… 26 évesen… Mihalik Kálmán anyai ágon csiki székely, atyai ágon meg kassai polgár volt. Mihalik Kálmán Oravicabányán született 1896 február 21.-én.

A Szolnoki Vár eleste napján

Föld (szeptember) hava 4.-én… 1552-ben e napon a muzulmánok bevették Szolnok Várát…Ahmed Ali basa 40 000 fős serege ostromzár alá vonta a Szolnoki várat és az árulók (európai zsoldosok) segítségével be is vette. A szolnoki vár 1552-es rézmetszeten.

Bécsújhely is a miénk – Hunyadi Magyarországon…

Bécsújhely is a miénk – Hunyadi Mátyási Magyarországán… Bécsújhely bevétele napján – augusztus 17.-én ideje végre (Bécs-új-)helyre tenni a dolgokat !E napot illő lenne minden magyarnak méltón megünnepelni… Bécsújhelyen különösen… Mátyás Király Magyarországa valóban „Nagy Magyarország” volt… Mátyás Nagy Magyarországa bő másfélszerese a Történelmi Magyarországnak, az Ezeréves Magyarországnak … tehát. .

Ma jön el a Részögembör csillagcsömöre !

Csillagzivatar – érthetőbben kazakul : Zsıldızda zsambur … közöttük láttam a legsziporkázóbban… A Tündér-tó partján teljesen fényszennyezés-mentesen… Ma van a napja ! Kisasszony hava 12.-én… Ma záporzik a csillagcsömör, ma zuhog a Részög Embör csillaghányása… A csillagokat hajdan még ösmerő szőregiek nyelvén Részög Embör, de görögködőn persze Perszeusz (Περσεύς) csıllagzatja. .

A Pozsonyi Diadal – Nemzeti Ünnepünk !

A Létünket döntötte el a Pozsonyi Diadal ! A Pozsonyi Diadal – Nemzeti ünnepünk !Lehetne méltán – Május elseje helyett – munkaszüneti napunk is ! Akár egy nemzeti büszkeséggel is átfűtött hosszú hétvégével… korabeli hagyományőrzőkkel, méltán magyar karnevállal, lovas viadalokkal… Nemzeti értékeink ünneplésével, önbecsülésünk  helyregyógyulásával… Emlékezetfrissítőül ajánlom az alábbi kis filmet: Miért. .

Verecke táján… meg azon is túl – 2024-ben

Nap (június) hava 21.-én jelent meg először a Verecke táján… A szűntelen dúló Etelközi Zűrben forrón együttérzünk az ukrán terror alatt sínylődő magyar testvéreinkkel … Ebben segít ma Gyalunk ékesen szép költeménye… a „Nagy Magyar Magányban”… Ha létezik ma Magyar Ország, ott a Verecke táján-t minden magyar tudja… és a. .

Fülek vára megszállva ! – és megint !

470 éve… Nap (június) hava 16.-án… 1554-ben e napon, június 16.-án az oszmán hadsereg árulással elfoglalta az észak-magyarországi Fülek várát (is). Fülek azóta többször is fölszabadult, de 1945 óta már megint megszállás alatt áll…Európa pedig hallgat és asszisztál az ethnikai piszkolgatásokhoz, a népek, de különösen a magyar nép önrendelkezési jogának sárba tiprásához… Bebek.

Budenz József szülinapján – a Budenz-ház romjain…

1836 június 13.-án született Rasdorfban Budenz József, német származású magyar nyelvtudós. Az egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az ugor-nyelvcsalád atyamestere volt.

Kiújultak a Magyar Nemzet sebei…

Nap (június) hava 7.-én… A Rákóczi Szabadságharc kitörése napján… 1703-ban e napon II. Rákóczi Ferenc herceg kiadja a keresztény világ számára latin nyelvű, „Recrudescunt inclytae gentis Hungariae vulnera„ (Ismét kiújultak a jeles magyar nemzet sebei) kezdetű kiáltványát, a szabadságharc okairól és céljáról… Cum Deo pro patria et libertate! Istennel a Hazáért és a Szabadságért! Ha.