Scroll To Top

Böngészés: Hungarikumok

A Szolnoki Vár eleste

Föld (szeptember) hava 4.-én… 1552-ben e napon a muzulmánok bevették Szolnok Várát…Ahmed Ali basa 40 000 fős serege ostromzár alá vonta Szolnoki várat. A szolnoki vár 1552-es rézmetszeten.

Mohács napján

Ma van a Mohácsi Vész évfordulója… Másnapra rá a muzulmán terror lefejezett 2000 magyart… polgárt, nőt és gyermeket…A fekete fasiszlám is így szokja manapság… a gyáva európa meg tűri Jézus népének büntetlen irtását… Muhi – Mohács – Trianon Két iszonyú csapásból talpra álltunk, a harmadikból még mindig zsibbadtan lábadozunk… A. .

Bécsújhely is a miénk – Nagy Magyarországon…

Bécsújhely bevétele napján – augusztus 17.-én ideje végre (Bécs-új-)helyre tenni a dolgokat !E napot illő lenne minden magyarnak méltón megünnepelni… Bécsújhelyen különösen… Mátyás Király Magyarországa valóban „Nagy Magyarország” volt… Mátyás Nagy Magyarországa bő másfélszerese a Történelmi Magyarországnak, az Ezeréves Magyarországnak … tehát úgy jó ötszöröse a mai Csonka-Magyarországnak… 1487 augusztus. .

Ma jön el a Részög Embör csillagcsömöre !

Csillagzivatar – érthetőbben kazakul : Zsıldızda zsambur … Ma van a napja! Kisasszony hava 12.-én… Ma záporzik a csillagcsömör, ma zuhog a Részög Embör csillaghányása… A (szőregiek nyelvén) Részög Embör (görögködőn Perszeusz / Περσεύς) csıllagzatja lassan tántorogva kúszik föl az égön… Mindig a szokásos útján a Fogadója után, a kéttetejű. .

Föl-földobott kő, földedre hullva,Kicsi országom, újra meg újraHazajön a fiad. Messze tornyokat látogat sorba,Szédül, elbúsong s lehull a porba,Amelyből vétetett.

A himnusz-szerző szülinapján

Áldás (július) hava 26.-án… 1791 július 26.-án született Kajántón, Kolozs vármegyében Debály Ferenc József – utóbb – Francisco José Debali az uruguayi meg a paraguayi himnusz szerzője… A ma alig ismert Debály Ferenc magyar származású zeneszerző és karnagy a csonkországunknál kétszer nagyobb Uruguay és a Királyi (Ezeréves) Magyarországnál másfélszer nagyobb Paraguay nemzeti himnuszának a. .

Rózsa Sándor szülinapján…

Áldás (július) hava 16.-án… 1813 július 16.-án Röszkén születött a szögedi betyár és magyar szabadságharcos Rózsa Sándor.Az a Rúzsa Sándor, akitől mindönki röszketött… bár ajakán eggyetlen káromkodás nem termött… Édösapját, Rózsa Andrást korán elveszítötte, minthogy lólopásért fölakasztották. Nagy hatással volt ez életének további alakulására… Rózsa Sándor idejében a „betyárfészkön”, azaz Csongorád vármegyén túl is sokaknak szállt inába. .

AZ UTOLSÓ MAGYAR

A világ nagy vihara orgonál,Tán trombitálnak már az angyalok,Sötét pokolban vígan áll a bál,Utolsó csillag hullóban ragyog. A kertben még egy késő rózsa nyit,A szívben még egy késő nóta szól,Sáskák lepik a Tisza partjait,A jegenye derékig meghajol.

Balkáni kiskirályság – I. Gyulánk szülinapján

Nap (június) hava 28.-án… E napon született Vitéz cseszneki és milványi gróf Cseszneky Gyula Nagymajorban, az Osztrák–Magyar Monarchiában, 1914-ben. Igen sokoldalú lénye kipróbálta magát költőként, műfordítóként, majd Ő lett a macedón nagyvajda !!! Magyarüldözésben… Kirekesztetten húnyt el Brazíliában, 1970 után… Cseszneky Gyula édesapja az ősi nemesi családból származó, azonban vagyontalan Cseszneky Ferenc, feltaláló, édesanyja pedig Handzsák Mária, egy. .

Verecke táján… meg azon is túl – 2023-ban

Nap (június) hava 21.-én jelent meg először a Verecke táján… A szűntelen dúló Etelközi Zűrben együttérzünk az ukrán terror alatt sínylődő magyar testvéreinkkel …Ebben segít ma Gyalunk ékesen szép költeménye… a „Nagy Magyar Magányban”… Ha létezik ma Magyar Ország, ott a Verecke táján-t minden magyar tudja… és a nemzetközi „Nagy Magyar. .

A SZABÁCSI VÉSZ NAPJAIBAN

SZABÁCS OSTROMA 1521 NAP (JÚNIUS) HAVA 20.-ÁTÓL ÁLDÁS (JÚLIUS) HAVA 7.-ÉIG TARTOTT … Szabács (ma rácul: Шабац / Šabac [ejt: Sabac ]) régi magyar nevén Zászlón, törökül Böğürdelen a 13. századtól a török hódításig (1470) Magyarország része, ill.

Berzsenyi köszöntése költeményesen

Egyházas-nagyberzsenyi Berzsenyi Dániel – közismerten csak : Berzsenyi A tikkatag magyar nyár napja barnúlBús homlokán és bágyatag szemén,Konok szivében csöndes zivatar dúl,Elverve dús vetése : a remény ! Pipája füstöl és haragja lángol,Eszébe jut bírája : KölcseyS felködlenek a római világbolKomor lemondás zordon hősei. S boldog Horácra gondol, aki bölcsenBorral, leánnyal megelégedettS.