Scroll To Top

Böngészés: Költemény

A Magyar Költészet Napja – Kinek is a napja ?

Ma van a Magyar Költészet Napja !? De ugyan… Miért is ? Először is, mert a kommunista párt tagságával (is) büszkélkedő József Attila e napon született 1905-ben.Másodszor is, azért mert – vagy inkább az előző durva politikai(lag máig ki nem igazított) bakit helyesbítendően – e napon született 1900-ban a szász-magyar (hungarus). .

JUHÁSZ GYULA SZÜLINAPJÁN – AZ EMLÉKHÁZA MÁIG SEM ÁLL!

Juhász Gyula Szögedön születött, 1883 április 4.-én, és Szögedön is húnyt el 1937 április 6.-án. Maga is úgy vallotta : Április az Ő hónapja ! Ajánlott szavalnivaló mára : Április bolondja JUHÁSZ GYULA SZÜLINAPJÁN – AZ EMLÉKHÁZA MÉG NEM ÁLL ! Több, mint két évtizede, már egy negyedszázada sürgetem : Emlékházat.

Arany nyomában – 100 esztendeje

Éppen 100 éve született Gyalunk e remek költeménye… Arany Nyomában A nagykőrösi magyar éjszakábanÍgy bandukoltál akkor, mint ma én,Rossz csillagok jártak szegény hazádraS te voltál itt a biztos, méla fény. Elnézem a szobát, hol gyertya mellettA balladák és penzumok közöttÉltél szelíden az emlékezetnek,Siratva egy elzúgott üstököst.

Kölcsey Ferenc – MUNKÁCS – 1831

1831 december 30.-án… A Huszt után megírta Kölcsey Ferenc Munkács epigrammáját is ! Időszerűbb e költeménye, mint valaha : Hol fejedelmi terem fogadott fejedelmi lakókat, S küzde nemes harcot Zrínyi leánya soká: Bércedet, ó Munkács, keserű gond űli, lebegvén Rémalakok szomorún a fogoly álma fölett. Büszke tekintettel mit nézsz a síkra le bús lak?.

A perc-emberkék után – Ady Endre szülinapján

Ady Endre a szülinapján megér egy kis méltatást… Hajdani iskolájából a Zilahi Gymnáziumból jellemezte őt egy kései utód a miatta (is) elveszett Erdélyben: Ady?! Költőnek kiváló, de embernek rongy ! (Lehoczky Sándor, „Ucsu”, Zilah) Ezen a napon… Enyészet (november) hava 22.-én született… Ady Endre igen kétes hírű és még kétesebb. .

Jöjj el, szabadság ! – Te szülj nekem rendet ! 2024

LEVEGŐT ! – Éppen ezen a napon… Enyészet (november) hava 21.-én született e fohász… Jöjj el, szabadság ! Te szülj nekem rendet ! Akár hívő, akár hitetlen… Gondolkodó ember nem értheti, hogyan lehet hazugságokból ekkora várat építeni a józan ész ellen… az internáci terror förtelmes boszorkánykonyháján… Európa farízeus-fészkében, a dzsenderférgek. .

Regös az udvarban !

E napon tisztázta Gyalunk… Regös az udvarban Szabad-e regölni ?Régi rónák, messzi pusztákBoldogságos mélabúját,Érzitek-e még a vágyat,Újra látni Vén Hazánkat ? Szabad-e regölni ?Érzitek-e még a vágyat,Mely a szabad, ősi sátrakÁlmait áhítja vissza…Ki a Volga vizét issza ! Szabad-e regölni ?Hold ha feljő, Nap ha támad,Érzitek-e még a vágyat,Leborulni, le. .

ŐSZI REGGELI – Kosztolányitól

Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöketüvegtálon.

Juhász Gyula – Október – éppen 100 éve !

Éppen 100 eszetendős Gyalunk gyönyörű Október költeménye : A fény arannyal öntözi mégA szőke akác levelét,De ez a fény, megérzem én,Már októberi fény. Az alkony lila fátyla alattTarka tehenek hada halad,Vígan elbődül, hisz haza tart,De ez már őszi csapat.

Gyalu – Medievo

Medievo A vén barát ott guggol a sarokbanTíz éve már, az ég derült, borult,Derűben és borúban rójja, rójjaA trójai tízéves háborut. Feketével, bíborral és arannyalKiszínezi a szálló éveket.Künn a világban a had messze nyargal.A Krisztus sírját vívja a sereg.

Arany János – EPILOGUS – 1877/VII/6.

EPILOGUS Az életet már megjártam.Többnyire csak gyalog jártam,Gyalog bizon’…Legfölebb ha omnibuszon. Láttam sok kevély fogatot,Fényes tengelyt, cifra bakot:S egy a lelkem!Soha meg se’ irigyeltem.

Gyalu – Arany Jánoshoz

Arany Jánoshoz Falusi csöndben, termékeny magánybanMegint utódod lettem, nagy előd,A nyugalomban gazdag aratás vanÉs én megállok csűreid előtt : Te vagy a költő most nekem, ki messzeViharban jártam, hol jég s vér esett.És elpártolt a hűtelen szerencse,Hogy káromolnom kelle az eget. Ma visszatértem álmok falujába,Hol ákác bólog és szunnyad a.