1943 februárjában Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas szegedi professzor a németellenes magyar ellenzék képviseletében Isztambulban angol megbízottakkal tárgyalt a békekötésről. Fölajánlotta, hogy a béke létrejötte után vállalná a miniszterelnökséget.
Böngészés: Magyargyalázat
E tél első fagyának és havának érkeztével ideje fölidézni a Doni Vészt ! E napok a Doni Vész, így az emlékezés napjai ! Don kanyarban elesett atyáinkra, öregatyáinkra… A magtalanul elveszett Magyar Fiakra emlékezünk… A frontot is látott Karády Katalin korabeli dalával búcsúztatva őket… Szívesen látnám már végre első magyar. .
A magyar kártya szülőhelye, neves bordélyház, okkult teozófiai központ és egy olimpikon alternatív kocsmája volt egykor, most ronda hotel lesz a helyén. Az egykor Kreuzgasse (Kiskereszt utca) 517.
Hívő ember nem értheti: „keresztény kormány” hogyan áldozhatja be az Ádventet és a Karácsonyt az internáci terror boszorkánykonyháján… De akár hívő, akár hitetlen… Gondolkodó ember nem értheti, hogyan lehet hazugságokból ekkora várat építeni a józan ész ellen… József Attilánk – akinek szülinapját a Költészet Napjává tették és tartják, ünneplik ma. .
Mi is történt Velünk 1956-ban ? Forradalom ! Itt az idő végre tisztázni a háttértörténetet ! Leszámolni az ábrándokkal, megjelölni a felelősöket, és diplomáciai szinten is „várni” a méltó bocsánatkéréseket az áruló Nyugattól… A Szuez kellett a Nyugatnak ! Jól jött ehhez a magyar forradalom… Köszönetet azonban sohasem mondott érte. .
1849 augusztus 13.-án Világosnál a magyarok az orosz csapatok előtt letették a fegyvert. A szögedi néphit szerint Világos régtől „gonosz tündérek” tanyája… Ha a Maros vize zavaros volt, úgy mondták hajdan „világosi víz” gyün rajta… Szabadságharcos tábornokaink úgy hitték, hogy az oroszok megvédelmezhetik őket a vérszomjas Haynautól… De csalódniuk kellett..
VIOREL DĂNACU: A ROMÁNOK 1918 UTÁN KEMÉNYEN KÜZDÖTTEK ERDÉLY ELSZAKÍTÁSÁÉRT Évtizedek óta az egyik legnagyobb talánynak számított, milyen szerepe volt a szabadkőműveseknek a trianoni diktátum előkészítésében és megvalósulásában. Ha itt-ott fel is vetődött, a kérdés inkább szubkulturális vonalon került szóba, mert a témakört nem illett komolyabb fórumokon megemlíteni, a „nagy.
Kevés országban fordul elő, hogy emléknappá nyilvánított, gyásznapként számontartott esemény századik évfordulóját ilyen nagy figyelem övezze. Még ritkább, hogy egy történelmi eseményt két állam is – különböző előjellel – megemlékezései közé vegyen.
Paskai László P. Pacifik ofm szelleme ott lebeg Esztergom felett.
Gulyás László: A trianoni békediktátum rövid története (Mindenki Akadémiája). .