Scroll To Top

Böngészés: Örökségvédelem

Igazságot Magyarországnak ! – Lord Rothermere szülinapján

Szelek (április) hava 26.-án… 1868-ban Szelek (április) hava 26.-án született Sidney Harold Harmsworth Rothermere első vikomtja Dublinban. A brit sajtómágnás és politikus – az Associated Newpapers Limited tulajdonosa – a magyar igazságtétel fő támogatója volt Nagy-Britanniában.

Az örök ballada

Szelek (április) hava 25.-én… ezen a napon öltött végső alakot… Az örök ballada Az örök ballada Mikor Koppányt, az utolsót,Vitték büszke Esztergomba,Halottan is kimagaslottS fölnézett a Csillagokra. Sírt a Föld, amerre mentek,Sírt az Ég, amerre jártak,Virágai, CsillagaiHervadoztak Ősi Nyárnak.

Szeleczky Zita szülinapján – 2022-ben

Szelek (április) hava 20.-án született… Budapesten, 1915-ben … Szeleczky Zita, Klára Terézia, magyar színésznő, a Vörös Terror üldözöttje. Szülinapján érdemes elmerengeni rajta, miért is lett ő magyarként üldözött, és hogyan nem került máig sem a méltón megérdemelt helyére emlékezetünkben ?! Szeleczky Manó (Emmánuel) és Négyessy Amália lányaként született… A két világháború közötti korszak talán.

Istenem, Istenem, hát erre tartogattál!

Jézus szavai és mondásai vajon milyen nyelven lettek először lejegyezve? Vajon milyen nyelvű (volt) az Újszövetség eredetileg? A Nesztori(ánus) Egyház hagyományos hite szerint az arámi nyelvű pesitta szöveg az eredeti, és ebből készült a görög fordítás, nem pedig a görögből az arámi. Az arámi nyelvet még az Asszír és a.

Nimród vára Nimród napján

A Golán-fennsík, héberül רמת הגולן‎ Ramat Ha Golán, arabul meg مُرْتَفَعَاتُ الْجَوْلَانِ‎, Murtafaʻátu Al-Dzsúlán bércein áll máig Nimród vára. 1981-ben e napon Álom hava 14.-én Izrael „hivatalosan” is elfoglalta a Golán-fennsíkot, amely stratégiailag kulcsfontosságú terület, mivel onnan a környéket, így Izrael területét is könnyen tüzérségi tűz alatt lehetne tartani..

Aszúpéntökre Föltámadás – Húsvét magyarul ! 2022

A Húsvét a magyarnak már 100 éve nem csak Húsvét, de a Magyar Föltámadás ígérete is. Húsvétkor háromszor tagadja meg a Magyar a Gonoszt : Tria Non !!! A Föltámadás előtt – ahogy a Sanyarúhét lassan véget ér – itt az idő szembenézni magunkkal, majd ellenségeinkkel is ! Szabaduljon ma.

Húsvétra – egy évszázad távolából üzen Juhász Gyula

Több mint száz év távolából üzen Juhász Gyula Húsvétra című versével, hiszen e költeménye először a Délmagyarország 1919 Szelek (április) hava 20.-ai számában látott napvilágot Husvéti stanzák címmel. Majd a Szeged-ben 1921-ben Köszönt e vers … kezdettel, majd a szegedi Színházi Újságban 1923-ban : Husvéti stanzák  Húsvétra Köszöntelek, te váltig.

A Délvidék Hazatérésének Napján…

1941 április 11.-én kezdődött meg a Délvidék fölszabadítása, amelynek során Honvédségünk négy nap alatt visszafoglalta a Trianoni Békediktátum nyomán elve(sze)tt Bácskát, Baranya-háromszöget, a Muraközt és a Mura-vidéket is. Dél Felé! 1941 – A Délvidék visszafoglalása Az 1938 november 2.-ai Első Bécsi Döntés visszaadta a Fölvidék („Szlovákia”) csaknem kizárólag magyarok lakta,.

OLVASSUNK JUHÁSZ GYULÁT! – A SZÜLINAPJÁN!

SZAVALJUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN! OLVASSUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN! Minek is örülhetne Ő jobban, ha letekint onnan Föntről?! … Mint ha olvasnánk Őt… Szörözzünk hát örömet Igaz Magyar Költőnknek, mög mindönkinek! Juhász Gyulát máig is alig ösmeri a szögedi hát még a vidéki (nem szögedi) magyar olvasó.A. .

Álmos és a Kijevi Rusz Kijevben született Álmosfia Árpád, a Kárpát-haza honalapítója 840-ben. Az Etelközben táborozó magyar törzsfők uralkodtak az ősi Kijevben.

A Nemzeti dal – ma

A Nemzeti dal – Illyés Gyula szerint – magának a költőnek is egyik legkedveltebb költeménye volt. Hajdan ez egy olyan költeményünk volt, amelynek tudása nélkül az elemi iskolát elvégezni sem lehetett…Persze egy emberöltővel ezelőtt heti egy, sőt két emberöltővel ezelőtt minden irodalomórára legalább egy vers megtanulása is természetes is volt..

Lénárd Sándor – Római történetek

E napon… Rákosi Mátyással eggy napon… csak 18 évvel később 1910 március 9.-én született Erzsébetvárosban Lénárd Sándor (Lénard Sándor, Alexander Lenard) Budapesten. Nagyműveltségű polüglott, német, latin, magyar, olasz és angol nyelven író zsidó-magyar orvos, költő, műfordító, művelődéstörténész, klasszika-filológus és főzésztörténész.