Ma is tanulságos a Kormányzó Urunk beszéde, amelyet a magyarüldöző Vörös Terror eltakarítása nyomán, a Fővárosunk Fölszabadítása napján mondott, 105 esztendeje, éppen ezen a napon… 1919 Enyészet (november) hava 16.-án a Vörös Terror leverését követően Horthy Miklós a fölszabadító Nemzeti Hadsereg élén bevonult a bűnös Budapestre… Mai ésszel nehezen érthetőek. .
Böngészés: Örömhírek
Bécsújhely is a miénk – Hunyadi Mátyási Magyarországán… Bécsújhely bevétele napján – augusztus 17.-én ideje végre (Bécs-új-)helyre tenni a dolgokat !E napot illő lenne minden magyarnak méltón megünnepelni… Bécsújhelyen különösen… Mátyás Király Magyarországa valóban „Nagy Magyarország” volt… Mátyás Nagy Magyarországa bő másfélszerese a Történelmi Magyarországnak, az Ezeréves Magyarországnak … tehát. .
Bálint napján is lehetünk, sőt maradhatunk is magyarok ! Csűry Bálint Szamosháti szótárában (1935-36) szerepel az 59. oldalon, hogy Bálin’ napja ‘február 14’.-én.
Az a mennyei kegy adatott, hogy éppen a Magyar Nyelvőr szülinapján születtem magam is… néhány évvel későbben… Így a saját szülinapomon 150 évre rá az is megadatott, hogy a Magyar Nyelvőrt dicsőíthessem méltán, érdemei szerint… Farkas Adrienne 2022 förgeteg (január) hava 15.-ei fölvétele a Kossuth Rádió 2022. jan 24.-ei műsorában:.
Karácsony napjaiban érdemes fölülemelkedni a mindennapok sor(vatag)án… Itt az idő fölfedezni a Karácsonyban Magyar Magunkat !Fölfedezni és magyar módra ünnepelni a Magyar Karácsonyt !Ideje végre a Karácsonyban meglátni minden magyarságunkat, amíg még van mit… Ady Endre – Karácsony Harang csendül,Ének zendül,Messze zsong a hálaének,Az én kedves kis falumbanKarácsonykorMagába száll minden. .
Álmodó és Álmaikban hívő eleinkről és Álmos – bár olykor inkább csak álmos – utódaikról számadást adnunk mikor is lehetne időszerűbb, mint éppen Álom havában ?! Éppen a legrövidebb nappalon…Az azt követő leghosszabb éjszakán…A Téli Napfordulón…Az Igazi Magyar Karácsonyon… Álom havában – Álmus, Álmos, Álm(od)ó… A Természet éves édes álmának,. .
Krúdy Gyula ma is intő szavaival: „[…] betegség paprikázza meg az orrokat, szemeket; ólmot önt az agyvelőkbe, a csontokba […] A mostani járvány ellen a legjobb szer a jókedv, gondtalanság, életvidámság, mert a betegség csak a borult embert meri megközelíteni.” (1933) E borús őszidőben fölfrissülésül ajánlom hát mindenkinek ez elfeledett. .
Ma is tanulságos a Kormányzó Urunk beszéde, amelyet a magyarüldöző Vörös Terror eltakarítása nyomán, a főváros fölszabadítása napján mondott, éppen e napon, 104 esztendeje… 1919 Enyészet (november) hava 16.-án a Vörös Terror leverését követően Horthy Miklós a fölszabadító Nemzeti Hadsereg élén bevonult a bűnös Budapestre… Filmen is fönnmaradt ez az. .
E napon történt történt… 1479 október 13.-án…Érdemes emlékeznünk hát e napon dicsőséges diadalunkra ! A kenyérmezei csata azaz illőbben, magyarul a Kenyérmezei Diadal az Alkenyér (Zsibód) melletti Kenyérmezőn történt ütközet 1479 Mag (október) hava 13.-án Mátyás magyar király hadserege és az Oszmán Birodalom portyázó serege között. Megjegyzendő: akkoriban még illendőn.
Bécsújhely bevétele napján – augusztus 17.-én ideje végre (Bécs-új-)helyre tenni a dolgokat !E napot illő lenne minden magyarnak méltón megünnepelni… Bécsújhelyen különösen… Mátyás Király Magyarországa valóban „Nagy Magyarország” volt… Mátyás Nagy Magyarországa bő másfélszerese a Történelmi Magyarországnak, az Ezeréves Magyarországnak … tehát úgy jó ötszöröse a mai Csonka-Magyarországnak… 1487 augusztus. .
Ezen a napon… 1527 Áldás hava 22.-én Szegeden halálosan megsebesítették az aljas martalócaival a Városra támadó C(s)erni Jovánt. A rác (szerb) vezért Szapolyai János eredetileg a déli végek védelmével bízta meg, ám ő martalóc hadával itt dúlni, fosztogatni kezdett.
Karácsony Szentestéjén érdemes fölülemelkedni a mindennapok sor(vatag)án… Itt az idő fölfedezni a Karácsonyban magyar magunkat !Fölfedezni és magyar módra ünnepelni a Magyar Karácsonyt !Ideje végre a Karácsonyban meglátni minden magyarságunkat, amíg még van mit… Ady Endre – Karácsony (Harang csendül…) – Szabó Gyula szavalatában Bálint Sándor, a „legszögedibb szögedi” írásaiban. .