Scroll To Top

Böngészés: Versös Város

Juhász Gyula – Október – éppen 100 éve !

Éppen 100 eszetendős Gyalunk gyönyörű Október költeménye : A fény arannyal öntözi mégA szőke akác levelét,De ez a fény, megérzem én,Már októberi fény. Az alkony lila fátyla alattTarka tehenek hada halad,Vígan elbődül, hisz haza tart,De ez már őszi csapat.

Gyalu – Medievo

Medievo A vén barát ott guggol a sarokbanTíz éve már, az ég derült, borult,Derűben és borúban rójja, rójjaA trójai tízéves háborut. Feketével, bíborral és arannyalKiszínezi a szálló éveket.Künn a világban a had messze nyargal.A Krisztus sírját vívja a sereg.

Gyalu – Arany Jánoshoz

Arany Jánoshoz Falusi csöndben, termékeny magánybanMegint utódod lettem, nagy előd,A nyugalomban gazdag aratás vanÉs én megállok csűreid előtt : Te vagy a költő most nekem, ki messzeViharban jártam, hol jég s vér esett.És elpártolt a hűtelen szerencse,Hogy káromolnom kelle az eget. Ma visszatértem álmok falujába,Hol ákác bólog és szunnyad a.

Marcus Aurelius szülinapján – szőke bús magyar víz hajlatánál…

Marcus Aurelius, a legbölcsebb római császár Szelek (április) hava 26.-án született… Gyalunk Marcus Aurelius költeményével köszöntjük Őt illőn e napon… a szőke bús magyar víz hajlatánál… holdvilágnál messze nézve… Ad Marcum Aurelium Marcus Aurelius E szőke bús magyar víz hajlatánál,Hol én ma holdvilágnál messze nézek,Mélázott árván ama régi császárÉs meditált. .

Őszök aranya – évszázados őszök Gyalunktól

Az egyre forróbb nyarak nyomán lassabban köszöntenek be az őszök is…Régi szeptemberek októberben aranylanak elő… még melegebben… Ez az éghajlatváltozás.Először a kőrisek sárgulnak, majd barnulnak, majd az ostorfák és végül a többi is aranyra vált… Bő száz esztendős Juhász Gyula szép költeménye, a Szeptember aranya : Itt írta Szegeden. Érdemes.

Marcus Aurelius – szőke bús magyar víz hajlatánál…

Gyalunk e költeménye… szőke bús magyar víz hajlatánál… holdvilágnál messze nézve…Mag (október) hava 15.-én nyomtatásba született… Ad Marcum Aurelium E szőke bús magyar víz hajlatánál,Hol én ma holdvilágnál messze nézek,Mélázott árván ama régi császárÉs meditált felőled, távol Élet. Ő is magánya magasára lépve,Mint holdvilág a halk azúr tetőre,Úgy látta, hogy.

A grófi szérűn – Mai magyar szérűn

A nyár utolsó napján, őszbe fordulón érdemes egy kicsit elmerengeni régi idők tanulságairól meg a mai idők következményeiről… a párhuzamokról… az Élet értékéről… Ady ma is túlértékelt, túlméltatott és túlbeszélt alakja iskoláinknak. Gyógyító Bársonyokat és Igaz Magyar Dsidákat szorít ki szép irodalmunkból a máig balrahordó, magyarűző közoktatás hamis, vörös mezein….

Gyalu – Magyar nyár

Ma van a Magyar nyár szülinapja… Hajdan tanulandó alapvers volt iskolámban… a mai gyerekek meg már nem is ösmerik !A vírusterror mammóni uzsorásai után most az EU hadakozói hülyéi ( száz here pimasz ) izzítják túl a kedélyeket… Így a Magyar nyár ma is nagyon időszerű !!!Tegyünk róla, hogy gyermekeink. .

Angelus – Pünkösdi Pálma – 100 esztendeje

Ígéret (május) hava 25.-e táján… Angelus Mária, májusi estékAsszonya, Mennyei Fény,Míg örök éjbe sietnék,Megtérek szívedhez én.Megtérek, méla eretnek,Tékozló, árva fiú,Látom e földi tereknekMinden szerelme hiú.Mert csak te vagy a Rózsa,Ki itt örökre virul,Álmok dávidi tornya,Mely porba sohase hull !Te vagy a Csillag egünkön,Mely ezer éve borús,Mária, te vagy a PünkösdPálmája,. .

A szegedi boszorkányok

Az erdő, melyben égettétek őketDárdás polgárok, már régen kivágva,Egy-két nagyon magányos, nagyon árvaNyárfa kesergi még a tűnt időket. És ők, akik itt tűzben hamvadoztak,Rég por és hamu már, elegy a földdel,Mely tavaszonta frissen újra zöldelÉs édes álmot ád a vándoroknak.

Juhász Gyula – November

November   Nem is búcsuzott, elment szótalan, Az ifjuságom, íme, odavan. Nem is tudtam, hogy ő valaha volt, Hisz mindig búról és gondról dalolt.

Marcus Aurelius – szőke bús magyar víz hajlatánál…

Gyalunk e költeménye… szőke bús magyar víz hajlatánál… holdvilágnál messze nézve…Mag (október) hava 15.-én… ma 101 esztendeje született… Ad Marcum Aurelium ( Juhász Gyula, Nyugat, 1921 október 16. ) E szőke bús magyar víz hajlatánál,Hol én ma holdvilágnál messze nézek,Mélázott árván ama régi császárÉs meditált felőled, távol Élet.