Európa szívéből
Két új tanulmány kétségbe vonja a szálló por (részecskeszennyezés, PM10) jelenlegi határértékeit.
Már rövid idejű és mérsékelt szennyezés is növeli a szívinfarktus és tüdőrák kockázatát – tudósít a sueddeutsche.de honlap.
Már mérsékelt és rövid ideig tartó légszennyezés is erősebben veszélyezteti az emberi egészséget, mint korábban az orvosok gondolták. Erre egy új, átfogó epidemiológiai elemző kutatás mutatott rá. Nicholas Mills az University of Edinburgh kutatója és kollégái 35 kutatás adatait elemezték 12 országból (Lancet, online).
Ez alapján kiderült – állapítják meg a szerzők – hogy „erős és állandó kapcsolat van a szívpanaszok miatt kórházba kerülők száma és különféle légszennyező anyagoknak kitettség között az ózon kivételével”.
Részletesen is kiszámolták a szerzők, hogy a szívinfarktus kockázata már a szén-monoxid-koncentráció már igen kis mértékű, egy ppm-es növekedésekor 3,52%-kal nő, a kén-dioxid 10 ppm-es növekedésekor 2,36%-kal, a nitrogén-dioxidnál pedig 1,7%-kal. A részecskeszennyezés 10 mikrogrammos növekedése köbméterenként a kockázatot két százalékkal emeli.Itt nem hosszú távú hatásokról van szó, sokkal inkább úgy tűnik, az egészségre gyakorolt hatások a behatás napján a legnagyobbak.
Egy PM10 részecske elektronmikroszkóp alatt
Kis mértékű csökkentésnek is nagy hatása van
Fordítva ugyanez jelentkezik, a szennyezés kis mértékű csökkenésekor erősen kedvező hatások tapasztalhatók. A tanulmány szerzői közlik, hogy a részecskeszennyezés 3,9 mikrogrammos csökkentése köbméterenként egyedül az USA-ban 8000-rel kevesebb kórházi felvételt jelentene szívproblémák miatt, amely 300 millió dollárral tehermentesítené az egészségügyi rendszert.
Nyugtalanítóak egy további tanulmány megállapításai, melyet Ole Raaschou-Nielsen csapata a dán Ráktársaság kutatócentrumától jelentetett meg a Lancet Oncology (online) szaklapban. Az elemző kutatás 17 európai kutatást vizsgált 9 országból több mint 300.000 résztvevővel és egyértelműen rámutat, hogy a részecskeszennyezés a tüdőrák kockázatát már olyan alacsony szennyezési szinten is növeli, amely a hatályos egészségügyi határérték alatt van. „Nem találtunk olyan határt, amely alatt nincs kockázat”, mondja Raaschou-Nielsen.
Az ilyen eredményeknek következménye kell, hogy legyen, írja kommentárjában Francesco Forastiere és Nera Agabiti az elsőként említett Lancet-kutatásban: Ha egészségügyi hatások már az európai határértékek alatt mutatkoznak, akkor „minden lehetséges eszközzel” küzdeni kell a tisztább levegőért. Ennek érdekében küzd a Levegő Munkacsoport immár 24 éve, és ennek érdekében folytatjuk most nemzetközi összefogással a Tiszta levegőt! kampányunkat.
Lenkei Péter
a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője
2013. július 20.
Porvárosunkban e hír különös jelentőségű!
A Városon átcsattogó teherforgalomtól már – következetes kiállásunk eredményeként – sikerült megszabadulnia a szegedi lakosságnak. Az utak kavargó pora azonban ma is jellemző, és a kerékpáros közlekedés is továbbra is visszaszorulóban van…
A Szeged környéki véderdők rendszere (lenne) hivatott megállítani és megfogni a porszennyeződést. A Szögedi Védegylet minden fölhívása és fásít indítványa ellenére számos (hektárokban mérhető) erdőként jegyzett terület áll fátlanul ma is…
A további fátlanítás jegyében „példamutatóan” a barb-árkádhoz vezető sétáló út mellől irtott ki minden enyhet adó fát Szeged alkalmatlan balvezetése.
Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
elnök
Ajánlott olvasmányok:
Átfogó hosszú távú környezetvédelmi fejlesztési terv Szegeden és Újszegeden
Rádiófölvétel: 2007, Föld Napján
A felélt jövő
A Fenntartható Fejlődés Egyetemközi Kutatócsoport helyzetértékelője
Föld napja 2007. Képviselői indítvány
Átvonuló teheráradat elleni tiltakozás, figyelemfelkeltés
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
Veszélyforrások: a padló
