Scroll To Top

Tögye csak mindönki, amit tönnie köll,
És mindön úgy lössz, ahogy lönnie köll !

’56 – a cserben hagyott forradalom

’56 – a cserben hagyott forradalom

1956 – Kohári Nándor, történész

Kárpátia – Neveket Akarok Hallani /1956 gyilkosaival/

Kárpátia: neveket akarok hallani (’56 emlékére)

56 számláit a mai napig nem rendeztük. A gyilkosok közöttünk élnek. A magyar ellen uszító biszku-félék kényelmes fészkeikből még sértetten vissza is szövegelnek…
Luxusnyugdíjakon, a helyettük dolgozó magyarok pénzén élvezik öreg éveiket a tömeggyilkosok ma is…

Van róla egy „személyiségi jogok”-ra hivatkozva letiltott film is… 2010-ben !!!

Bűn és büntetlenség (részlet)

Bevett szokás emlegetni, hogy a „nyugat” cserbenhagyta Magyarországot.
Ez természetesen nyilvánvaló, igaz, de ennek mélyebb és még inkább sötétebb mozgatóit nem érthetjük meg Ausztria 1955-ös (!) fölszabadulása, no meg a forradalmunk és szabadságharcunk sikere, a szovjet csapatok kivonulása utáni napra időzített „Szuezi válság” nélkül…

Ha szerencsésebb helyzetben is volt Ausztria, a fővárosa és egész Alsó-Ausztria szovjet megszállási övezet volt egészen 1955 derekáig.

Ausztria fölszabadulása

1955. május 15-én Bécsben aláírták az államszerződést, melyben az ország visszanyerte függetlenségét.

http://ujszeged.hu/kepek/800px-Austria_1945-55.png
A megszállók kivonulása után Ausztria örökös semlegességét alkotmányban rögzítették. Ausztria örökös semlegességét… Igen. „Örökös semlegességét”!

Aztán a „Szuezi válságot” sikerült mesterien időzíteni…
Míg a világ a vérüket ontó, hős magyar ifjakra figyelt, mások bőszen bizniceltek:

Szuezi válság


A SZUEZI VÁLSÁG
(1956. október 29. – november 7.)

Eladtak bennünket. Mindenestül, aljasul, de még inkább gőggel és hanyag „figyelmetlenséggel”, mint egy jelentéktelen barmot, egy rabszolgát. Elkártyáztak bennünket értékesebb nyereményért… Szuezért. Sok-sok pénzért…

A forradalom mámorán és bukásának bánatán túl, van azonban valami, ami elvitathatatlan, amire mindig emlékeznünk kell és érdemes, mert örök magyar siker:

Freedom’s Fury Trailer

A bájos kínai-amerikai színésznő Lucy Liu kezdeményezésére és anyagi támogatásával elkészült a legfelemelőbb dokumentumfilm 56-ról. A másik fő támogató, Quentin Tarantino(!) szerint:

„Ez a legjobb el nem mondott történet.”

A szabadság vihara, 1956/6

Ma érdemes gúglizni, mert a „google” ma fölvállaltan magyar…

Persze csak a www.google.hu, merthogy a nagyvilágra a sorsfordító magyar nemzeti forradalom szellemisége nem tartozik. Bizonyosan van ami nekik ma (is) fontosabb…

Szöbb Jövendőt!
kíván:
a Szögedi Védegylet
nevében
Dr Szabó László
alapító-elnök

Holnapi műsor-ajánló:

EMELD FEL SZÍVEDET NEMZETEM – 80 ÉVES A SZEGEDI DÓM

Ajánlom még figyelmükbe a forradalom utáni hetek hangulatát megidézendő Márai Sándor versét.
56 Karácsonyára várva…

 

Márai Sándor: Mennyből az Angyal (videó)

(Idézet a „Magyar Igazság” – Mihi honlapjáról)

Márai Sándor:
Mennyből az angyal

MENNYBŐL AZ ANGYAL – MENJ SIETVE
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony.
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
Szólj hangosan az éjszakából:
Angyal, vigyél hírt a csodáról.

Csattogtasd szaporán a szárnyad,
Repülj, suhogj, mert nagyon várnak.
Ne beszélj nekik a világról,
Ahol most gyertyafény világol,
Meleg házakban terül asztal,
A pap ékes szóval vigasztal,
Selyempapír zizeg, ajándék,
Bölcs szó fontolgat, okos szándék.
Csillagszóró villog a fákról:
Angyal, te beszélj a csodáról.

Mondd el, mert ez világ csodája:
Egy szegény nép karácsonyfája
A Csendes Éjben égni kezdett –
És sokan vetnek most keresztet.
Földrészek népe nézi, nézi,
Egyik érti, másik nem érti.
Fejük csóválják, sok ez, soknak.
Imádkoznak vagy iszonyodnak,
Mert más lóg a fán, nem cukorkák:
Népek Krisztusa, Magyarország.

És elmegy sok ember előtte:
A Katona, ki szíven döfte,
A Farizeus, ki eladta,
Aki háromszor megtagadta.
Vele mártott kezet a tálba,
Harminc ezüstpénzért kínálta
S amíg gyalázta, verte, szidta:
Testét ette és vérét itta –
Most áll és bámul a sok ember,
De szólni Hozzá senki nem mer.

Mert ő sem szól már, nem is vádol,
Néz, mint Krisztus a keresztfáról.
Különös ez a karácsonyfa,
Ördög hozta, vagy Angyal hozta –
Kik köntösére kockát vetnek,
Nem tudják, mit is cselekesznek,
Csak orrontják, nyínak, gyanítják
Ennek az éjszakának a titkát,
Mert ez nagyon furcsa karácsony:
A magyar nép lóg most a fákon.

És a világ beszél csodáról,
Papok papolnak bátorságról.
Az államférfi parentálja,
Megáldja a szentséges pápa.
És minden rendű népek, rendek
Kérdik, hogy ez mivégre kellett.
Mért nem pusztult ki, ahogy kérték?
Mért nem várta csendben a végét?
Miért, hogy meghasadt az égbolt,
Mert egy nép azt mondta: „Elég volt.”

Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik –
Ők, akik örökségbe kapták -:
Ilyen nagy dolog a Szabadság?

Angyal, vidd meg a hírt az égből,
Mindig új élet lesz a vérből.
Találkoztak ők már néhányszor
– A költő, a szamár, s a pásztor –
Az alomban, a jászol mellett,
Ha az Élet elevent ellett,
A Csodát most is ők vigyázzák,
Leheletükkel állnak strázsát,
Mert Csillag ég, hasad a hajnal,
Mondd meg nekik, –
mennyből az angyal

New York, 1956.

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Admin

Webadminisztrátor

Kalendárium

Honi tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)