Scroll To Top

„Jaj annak a népnek, amelynek a történelmét az ellenségei írják!” (Seneca)

Muhi – Mohács – Trianon

Két iszonyú csapásból talpra álltunk, a harmadikból még mindig zsibbadtan lábadozunk…

A saját kevélységüktől nem látó, bennünket “kulturált önuralommal” lenéző nyugati országok népei nem tudják, mit jelentenek ezek a fogalmak. Nekünk ilyenből három is jutott!
No persze a ráadást, a szovjet terrort és bolsevik agymosás zsibbadt hangulatát meg még rémálmaikból sem ismerhetik…
Nekünk olyan nemzeti roppanásokból, derékbatöretésekből kellett talpra állnunk, amilyet a büszke nyugat – amely önmagát ma kirekesztően csak “Európá”-nak nevezi  – az utóbbi ezer esztendőben kóstolóba sem kapott. A terror és kultúrsokk eme válfajai – Muhi, Mohács és Trianon, no meg a szovjet terrora – osztályrészül csak nekünk, a lenézett „Kelet-Európá”-nak jutott. Bár mi tudjuk, hogy Európa kellős közepén vagyunk, – hisz a mértani közép is épp elrabolt Kárpátaljánk – de a mindig becsmérlően mondott „kelet-európai” jelzőt mindennap megkapjuk…
Egyszer s mindenkorra leszögezendő: Mai magyar csonkországunk Európa közepétől – a ma 93 esztendeje megszálló váltógazdálkodás alatt álló Kárpátaljától – nyugatra van!

Muhinál elveszett Magyarország, és a népességvesztésen túl a kultúrális értékeink java is megsemmisült.
Mohácsnál (majd az azt követő oszmán hadjáratokban, no meg a kegyes habsburg “fölszabadításban”) másodszor is elveszett Magyarország, és a népességvesztésen túl a kultúrális értékeink jelentős része is újra megsemmisült.

A Mohácsi Csata ma már újrajátszható és meg is nyerhető (csak kattintson ide!) – a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) által a Történelmi Animációs Egyesülettel indított Magyar Történelmi csaták 3D-ben című sorozat segítségével a www.mandarchiv.hu honlapon. A Mohácsi Vész ma már van olyan távolban, hogy eljátszhatunk a gondolattal…
De Trianon olyan seb, amely nem gyógyul, mert nem gyógyulhat a csonk magától, a (fantom)fájdalom és égő sebe – mint egy nyílt csonttörés – csak “sebészileg” orvosolható! A sajgón hiányzó tagok visszatérésével, a leszakított országrészek visszaillesztésével orvosolható…

Trianon térkép

A sebészet ma már visszavarr veszett tagokat. Itt az idő helyre varrni hát Trianon sebeit, veszett országrészeit is!
A törököt 150 éven át tűrtük, Trianont még csak 93 esztendeje…

De nem túlzás ez a beteges nyugalom? Meddig tűrjük még testvéreink elnyomatását, egész nemzetünk megaláztatását?
Tajvan nem röstelli Belső-Mongóliát követelni „történelmi” jogon! Persze van hozzá saját gyártású vadászgépeiből saját légiereje…
Tótok és olájok – modern fasiszták – mind sosemvolt nagy országaikról álmodnak…
Mások történelmet bátran hamisítanak, mi meg a magunk igazságát is szégyelljük?
Nekünk bizony… Nem kell nekünk a más folyója!

Igazságot Magyarországnak!!! (Angyal Nagy Gyula)

Muhi, Mohács ma már a múlt ködébe feledett, gyógyult hegek. Trianonnál azonban olyan aljas csapás ért bennünket a nyugattól, melyet maguk a felbujtói és aláírói is csak szégyenkezéssel emlegethetnek. A négy nyugati hatalom képviselői közül a legkultúráltabb, Lloyd George angol miniszterelnök saját legnagyobb politikai baklövéseként írta le ezt későbbi éveiben.
Már Trianon előkészítésekor is ellenezte a csonkító indulatokat (majd sajnos föladta ellenállását):
“Soha nem lesz béke Délkelet-Európában‚ ha a most létrejövő kis államok mindegyikének jelentős magyar lakossága lesz. […] Nem lesz béke Közép-Európában‚ ha utólag kiderül, hogy Magyarország igényei jogosak, és hogy egész magyar közösségeket úgy adtak át Csehszlovákiának és Erdélynek (Romániának) mint egy-egy marhacsordát csak azért, mert a konferencia elutasította a magyar ügy megvitatását.”

Lloyd George egyébiránt walesi hazafi volt. Igazán megérdemli Arany Jánosunktól A walesi bárdokat… Ajánlott : Rajzfilmjeink között is…

Természetes, hogy nem lehet béke, amíg rasszista és soviniszta indulatokkal fűtött szemétdombok kiskakasai próbálják a magyart másodrangú európai polgárrá sűllyeszteni. Lássuk csak jelenkorunk szlovák fasizmusának döbbenetes vadhajtásait!

Trianonnál éppen az a középső csonk maradt meg magyarnak, melyen történelmünk legnagyobb pusztulásai zajlottak.
Nem sok olyan ország van a világon, melynek polgárai – míg több, mint 1100 esztendeje ugyanott honolnak – külföldre utazgatnak, hogy legrégibb történelmük emlékeiket látogassák.
Trianon égő seb, nem maradhat gyógyítatlan.
Egy művelt Európa nem tűrheti el e szégyenét mosdatlanul.
Meg kell hát ismertessük velük is megtévedt vezetőik kirekesztő döntését és annak orvosolandó következményeit.

Minden nyugat-európai polgár honi kiruccanásába rutinszerűen be kell illeszteni a budapesti séta és a szentendrei hajókirándulás mellett a Trianon-múzeum meglátogatását is! Amíg persze a bűnös városban, Budapesten nem áll ilyen, addig kénytelenek lesznek lelátogatni Várpalotára, csonkországunk ma egyetlen Trianon Múzeumába.

A belépéshez kattintson a fönti képre!

Csonkországunk minden csonkamegyéjében elkél egy ilyen múzeum, mely a térség szenvedésire emlékezik majd. Majd pedig az elszakított területeken is létrejöhetnek végre a Trianon-múzeumok, melyek az elszakított magyarok megaláztatásait és szenvedéseit bemutatni lesznek hivatottak egy valóban művelt – bűneivel is szembesülni képes – működő Európában. Európai pénzből!
Ez a legkevesebb, amit kirekesztett és megalázott magyar véreinkért támogatnunk kötelesség.

Leventésen
Szebb Jövőt!
kíván

Dr Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
www.makultur.hu

Juhász Gyula „Trianon” versével emlékezünk ma is kirekesztett testvéreinkre…

Juhász Gyula: TRIANON – képekkel

 

Ajánlott olvasmányok még:

Európa – magyar föltételek nélkül – kitárta kapuit Szerbia előtt a tagjelöltséggel
Európa vezetői megadták az EU-tagjelölti jogállást Szerbiának – A föltételeket mi szabjuk, ha szabjuk!

A Délvidék (ma rác megszállás alatta álló része) és magyarsága az elmúlt félezer esztendőben, a módszeres magyarellenes telepítések nyomán. A magyar gyermekvállalás szánalmas csökkenésével a helyzet tovább romlik:

1495

1910

2002

 
Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Honi tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)