Dugonics András szülinapján érdemes elgondolkodnunk rajta, miféle értelmiség és milyen szellemi légkör jellemezte szülővárosunkat bő kétszáz esztendeje, és milyen ma?

Dugonics András Szeged szülötte, a szegedi városi kapitány fia, 1788-tól a Budai Egyetem rektora.

Dugonics András (Vasárnapi Újság, 1859. július 31.)

Dugonics a nyelvújító mozgalom gyökeres (radikális) alakja volt, aki a végletekig kerülte a nem magyar szavak használatát, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy az egyetlen “somma” (összeg) szón kívül művében nincs idegen kifejezés.
Ezt az irányzatot tudálékos deáksággal ma is “purista”-ként emlegetik. Ennek illendőbb magyar megfelelője a “tisztász”, vagy pontosabban “nyelvtisztász” (Sz.) lehetne…

Rendtársa, és életrajzírója, Karácsony Chrysostom Incze ekképp jellemezte: „Termetére nézve magas, tömött, egyenes szálú ember volt. Szép s eleven képének különös díszére szolgált gyönyörű fodros haja. Édesen, de egyszersmind férfiasan hangzó szava, gyors lépése, könnyü mozdulása belső tűzre s nemes indulatra mutattak… Hizelkedésre, alacsonyságra soha nem hajlott. A sok beszédet kerülte, elmésen mulatni szeretett.”

Számtanunk és mértanunk alapszavait ő alkotta. Ma nevét sem említjük e minőségben…

Sokoldalú műveltségét ma bármelyik toronyaljas megirigyelhetné…
Persze csak, ha volna hozzá képessége, hogy a minőségi különbséget érzékelje!

Néhány műve

• Troja veszedelme, melyet a régi versszerzőknek irásiból egybe szedett és versekbe foglalt. Pozsony, 1774. (Magyarázó jegyzetekkel. Függelékként néhány költeményfordítása található: Vergilius első eklogája, Ovidiustól Pallas és Arachne regénye és A világkorok leirása, valamint Horatiustól két óda.)
• Andreae Dugonicii Argonauticorum, sive de Vellere Aureo, LL. XXIV. Pozsony és Kassa, 1778. (Tanítóregény.)
• Ulyssesnek, ama hires és nevezetes görög királynak csudálatos történetei. Pest, 1780. (Amelyben az Odüsszeiát követte szabadon.)
• A tudákosságnak két könyvei, melyekben foglaltatik a Betővetés (algebra) és a Földmérés (geometria.) Pest, 1874. (2. bővített kiadás, Pozsony és Pest, 1798.)
• A tudákosságnak III. könyve: A három szögellések (trigonometria) és IV. könyve: a csúcsos szelésekről (de sectionibus conicis). Pozsony és Pest, 1798. A szerző ezen munkájával felelt II. József kormányának a német nyelvet tannyelvül kijelőlő rendelete ellen, a magyar nyelvnek a felsőbb tudományok tárgyalására is alkalmas voltát bizonyítandó. A munka címén hibásan áll második kiadás; csak a két első kötet 2. kiadásához tartozott.)
• Etelka, egy igen ritka magyar kis-asszony Világas-Váratt, Árpád és Zoltán fejedelmink ideikben. Pozsony és Kassa, 1788. (Ism. Mindenes Gyűjtemény 1789. I. 129. l. 2. javított kiadás. Pozsony és Pest, 1791. 3. kiadás. Ugyanott, 1805.)
• Az arany pereczek. Szomorú történet öt szakaszokban. Pozsony és Kassa, 1790. (2. kiadás. Ugyanott, 1800. Családi regény Barcsai Ákos fejedelem korából.)
• A gyapjas vitézek, két könyvben. Pozsony, 1794. (Magyar átdolgozása a szerző Argonautáinak).
• Jeles történetek, melyeket a magyar játék színre alkalmaztatott. Pest, 1794. Két kötet. (Toldi Miklós, szomorú történet 3 szakaszban. Kún László, szomorú történet 4 szakaszban. Etelka Karjelben, szomorkás darab 4 szakaszban. Bátori Mária, szomorú történet 5 szakaszban.)
• Gyöngyösi István költeményes maradványai. Pozsony és Pest, 1796. (Kiadta bő bevezetéssel.)
• A szerecsenek. Pozsony és Pest, 1798. Két kötet. («Heliodórusnak nyomdoki szerént úgy fölékesítöttem, a mint csak tőllem kitelhetött.» Előszó.)
• Római történetek. Pozsony és Pest, 1800.
• Etelkából ki-válogatott remekje a helyes magyarságnak. Pozsony, 1800.
• A magyaroknak uradalmaik; mint a régi, mind a mostani időben. Tizennégy rézmetszett paisokkal. Pest és Pozsony, 1801.
• Jolánka Etelkának leánya. Pest és Pozsony, 1803–1804. Két kötet.
• Szittyai történetek. Pest és Pozsony, 1806–08. Két kötet. (A magyarok őstörténte Árpád haláláig.)
• Cserei. Egy honvári herczeg. Szeged, 1808.
• Radnai történetek. Szeged, 1810. (A radnai kápolna csodái, a búcsújárók számára, még 1808-ban Pesten irta.)
• Nevezetes hadi-vezérek. Pest, 1817. (Életrajzok Corn. Nepos és Plutarchus után.)
• Magyar példabeszédek és jeles mondások. Pest, 1820. (Két kötet, P. Chrysostomus által írt életrajzával együtt Grünn Orban szegedi nyomdász adta ki. Hasonmás kiadásban megjelent a szegedi Bába Kiadónál 2009-ben.)

Dugonics András megérdemelné, hogy helyi oktatásunk egyik alappillére legyen! Ennek ellenére emlékét nem őrzi méltón Szeged balvezetése. Az utóbbi idők eseményein pedig csakis szégyenkezhetünk. Emlékére egy fillért nem sikerült csorgatni a szocimborák közt elpancsolt másfél milliárd forintból. Dugonics (mathematika professzor) szellemes téridomai helyett kőgömböket öklendeztek oda a szellemtelen gyüttmöntek…

Másfél milliárdból… Szépül a Dugonics tér ?
Szépül a Dugonics tér ? – Szedett-vedett faállomány

A szülőháza helyén álló iskolát bezárták. Ez akár jelképesnek is nevezhető.
De tovább tetézve a bűnt, az épületet „értékesítette”, magyarul eladta a Város méltatlan balvezetése.

Dugonics András ennél többet érdemel!

Szeged Városa is sokkal többet érdemel!

Szögedi hagyományőrzésünk túlélése reményében…

Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító-elnök

Ajánlott olvasmány: Dugonics András: MAGYAR PÉLDA BESZÉDEK ÉS JELES MONDÁSOK 1820.

• A magyar irodalom arcképcsarnoka – Dugonics András
• Gyimesi István: Dugonics András matematikai munkássága

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...