Scroll To Top

Tögye csak mindönki, amit tönnie köll,
És mindön úgy lössz, ahogy lönnie köll !

HUSZT – 2014

Talán épp a múló óévre való visszatekintésűl …
E napon (183 éve) írta Kölcsey Ferenc remek epigrammáját :

HUSZT

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék ;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold .
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém .
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán ?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér ?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort ;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl !

Cseke, 1831. december 29.

E napon e sorokat gyermekeinknek továbbadni (megtanítani) is érdemes:

“Erdély uralkodója, Bethlen Gábor király Szulejmán khán engedélyével ezt a várat Kurusz Madsartól elvette s az oszmán erővel oly erős várrá tette, hogy ki éjnek idején meglátja, az ajka is remeg… falai erős tömések s Iszkander erődítményéhez hasonló erős vár, bástyájának magassága az égboltig ér. Külvárosának házai a vár nyugati oldalára néznek s egyik a másik fölött van. Palotáinak teteje színes cseréppel van fedve, a templomok tetejét ón fedi s a keresztek tiszta arannyal vannak bevonva úgy, hogy az ember szemei elbámulnak rajtuk. A szőlőknek, kerteknek vége nincs. Vize és levegője kellemes.
… Mikor a hídra léptünk, a várbéli katonaság százankint jött elő s ötünk fegyvereit is elszedték, szemeinket bekötötték s kezeinket megfogván, teljes száz lépcsőn vezettek fel. Mikor szemeinket felnyitották egy diván-khánenben találtuk magunkat s székekre ülve a Tisza síkságát, a Tisza-folyót, a hegyeket és a székében látszó városokat és falvakat szemléltük.”
– jegyezte föl Evlia Cselebi a török világutazó az 1660-as évek elején.


Dörre Tivadar rajza Huszt vára romjairól (1898)

… És mi mégis merengünk… visszamerengni hívunk minden honfit… a távoli magyar múltba… “régi korok árnya felé…” – Történelmi Hazánk, a Kárpát medence csodálatos szegletébe az Észak-keleti Kárpátok lábához… arra a varázslatos területre, amelyet – mióta Trianon elszakította Magyarországtól – “Kárpátalja“-’nak neveznek…

A Tisza egykor a várhegy lábánál folyt. A várból alagutat vájtak a folyóhoz. Ennek az alagútnak a kijáratánál épült a Régi Vár étterem. A Tisza partjáról nézve a várhegy oldalában a Trianon előtti időben látható volt a fenyőfákból kialakított Szent Korona. A cseh(szlovák) terror idején tüntették el ezt is az egykori Rákóczi-házat övező erdővel együtt…

Mindez természetesen tisztességgel helyreállítandó!
Hivatalos bocsánatkérések után, az elkövető(k) jogutódjának költségén…

Legyen úgy, mint régen volt! Legyen Szent a Béke!

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány

alapító

Verses-képes ráadásul:

Huszt vára (Cseke György és Várnai Dezső rajzai alapján)

Kölcsey Ferenc : Huszt – Kézdy György előadásában

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Honi tallózó

Külhoni tallózó

Több mint Tréfa

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)