Európa szívéből
A Délvidéki Holokauszt 70 éve történt!
Iskoláinkban ma sem oktatják tananyagként!
Mások holokausztját igen, de a magunkét nem!
Egészen különös ez az önmegtartóztatás, amellyel politikai vezetőink tartózkodnak saját nemzetünk tragédiáinak emlékezetétől. De különösen különös, ahogyan elfeledkeznek magyar(?) vezetőink a túlélő kárvallottak kártéríttetéséről…
Egyelőre ott tartunk, hogy még a történtek föltárása sem történt meg, De még elkezdődni is csak alig kezdődött. Hallgatás és széles körű értetlenkedés mindenütt. Nem lehet kétséges, hogy az utolsó túlélők, a beszélő szemtanúk kihalására várnak, pedig déli szomszédainkkal a megbékélés csakis az áldozatok elismerése és teljes körű kárpótlása után kezdődhet meg…
Pedig szép lenne már velük is békén élni… ahogyan befogadtuk őket a török elől… ahogyan eltűrtük és megbocsájtottuk a Cserni Jován féle magyarirtást, de még 1848-49 hátbatámadását és legaljasabb kegyetlenkedéseiket is…
Nem rajtunk áll a dolog! Legalábbis a barátkozás dolga nem a mi oldalunkról hibádzik…
A rác kommunisták, a saját rác (szerb) polgáraikkal is vadállatiasan kegyetlen – rózsaszín mázban ezerszer meghamisított – partizánok vérfürdője máig is hallgatni kényszeríti a túlélők többségét. Amíg ők végre megszólalnak, addig itt egy csonka lista a csonkaország csonkajogú magyarjainak és lelkükben is megcsonkított, elszakított nemzettársaiknak:
Délvidéki Magyar Holokauszt – HELYSÉGJEGYZÉK – koncentrációs táborok, kínzások, tömeggyilkosságok
Aki pedig tanárként, vagy iskolaüzemeltetőként, esetleg oktatásban résztvevő szabadúszóként végre részt kívánna venni a 70 esztendeje(!) késlekedő fölvilágosításban, annak itt a fogódzó!
Hordozható iskolai, művházi kiállítási anyag:
A Délvidéki Magyar Holokauszt képeken…
Itt az idő megismerni végre a magunk elhallgatott megkínzatását, a Délvidéki Magyar Holokausztot!
Holokauszt-kirándulásokra már pénzt is ad majd a magyar állam!
Illendő délvidéki kirándulás ájult libsi pestieknek:
“A Hősök terétől a Csúrogi Dögkútig!”
Na végre!
Ha valakinek nyafoghatnékja, vagy szabadidős lovagolhatnékja támadna a szóhasználaton, hát HOLOKAUSZTnak a délvidéki népirtást maga Teleki Júlia, a holokauszt-túlélő nevezte.
Teleki Júlia: Hol vannak a sírok?
Könyve melegen ajánlott olvasmány.
Lefekvés, de különösen elalvás előtt azonban semmiképpen sem javasolt!
Középiskolai történelemoktatáshoz különösen ajánlott olvasmány!
Egy irodalmi Nobel-díjat is megér! De a Sorstalanság ismeretében akár hármat is!
A saját édesapja sírját keresve írta… Azt a sírt azonban sohasem fogja megtalálni, hiszen az egész halálbakínzott falut a dögkútba hányták… Aztán egy sok évvel későbbi éjszakán nehézgépekkel kihantolták a nagyját, és az enyvgyárba szállították, hogy nyom se maradjon!
Ez a horrorhelyszín ma sem emlékhely! A Csúrogi Holokauszt Múzeum ma sem áll!
De mi magyarok mindig is túl kedvesek voltunk az idegenekkel!
Ezért is élték föl az országunkat.
Aki mégis emlékezne a saját történelmére is, hát mégis megteheti. Ha nem is könnyű hozzájutni, de vannak agyonhallgatott könyvek a valódi történelemről is.
Íme: A Dévidéki Magyar Holokauszt Irodalma
 |
 |
 |
…
Az elmúlt nyár derekán zsidó holokauszt-emlékművet avattunk a Dóm gyepén.
Markovics Zsolt főrabbi köszöntőjében hangsúlyozta: Szegeden létesült az első olyan holokauszt-emlékmű, amelyet nem kormány, nem város, nem önkormányzat, hanem a katolikus egyházmegye állíttatott.
Kiss-Rigó László, a Szeged-csanádi Egyházmegye püspöke ünnepi beszédében elmondta: a katolikusok összetett érzésekkel emlékeznek a vészkorszak tragédiájára. Szomorúsággal, együttérzéssel, és arra is gondolnak, hogy a tragédia áldozataiért sokan és sokat tettek ugyan, de többet kellett volna. Bántja őket az is, hogy hiányoznak az elhunytak, hiszen – emlékeztetett a püspök – Szegeden hagyományosan jó a kapcsolat a katolikus egyház és a zsidó hitközség között.
A püspök azt mondta: az emlékmű ezeket az érzéseket jeleníti meg.
A vészkorszakban történtek 70. évfordulójára elkészített alkotás, Kovács Jenő szobrászművész munkája két embert ábrázol egy csónak formájú kő posztamensen. A kőről az egyik bronzfigura, amely a zsidóságot szimbolizálja, kibillenve már-már a habokba esik, a másik, a katolikus egyházat szimbolizáló, égre emelt tekintettel fohászkodik.
“Nagy kérdés volt, hogyan lehet olyan szerethető szobrot alkotni, amelyet mindenki elfogad” – mondta a szobrászművész.
Az emlékművet a Dóm melletti “Szolidaritás parkjában” helyezték el.
A magyar – mint a világ legbefogadóbb nemzete – példát adott most is a Világnak!
Kegyeletünk, előzékenységünk és udvariasságunk nehezen fölülmúlható.
A magunk fájdalma helyett először a másokét, a befogadottakét siratjuk…
Magyar ember azonban nem lehet, aki másokért a sajátjait feledi!
A szegedi katholikusok és nem katholikus magyarok is megkönnyebbüléssel látnák, ha végre a szögedi katholikusok – a Szögedi rajok – holokausztjának emlékműve is elnyerné végre méltó helyét a Dóm emlékkertjében…
Ne feledjük hát:
A Délvidéki Magyar Holokauszt – a magyarok holokausztjának emlékműve máig sem áll!
Sehol sem áll!
Itt az idő! – Törjük át a hallgatás falát!
Délvidéki Magyar Holokauszt – HELYSÉGJEGYZÉK – koncentrációs táborok, kínzások, tömeggyilkosságok
Ajánlott olvasmány:
A Délvidéki Magyar Holokauszt képeken…
Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
Szögedi Védegylet
Délvidéki Magyar Holokauszt – HELYSÉGJEGYZÉK – koncentrációs táborok, kínzások, tömeggyilkosságok
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
