Scroll To Top

„Jaj annak a népnek, amelynek a történelmét az ellenségei írják!” (Seneca)

Emlékházat Juhász Gyulának! – Halála 80. évfordulóján

Emlékházat szögedi költőnknek, Juhász Gyulának! – Halála 80. évfordulóján

Juhász Gyula örökségét alig-alig ösmerjük.
Még kevésbé szavaljuk Őt… Pedig igazán mögérdemölné!

Olvassunk Juhász Gyulát! – Legalább a szülinapján!

Image result for juhász gyula

Szerény csöndes Juhász Gyulánk a feledés homályába enyészik. Oka löhet azonban csekély ösmertségének az is, hogy – bár itt születött és itt halt – máig nincsen Szögedön emlékháza. Még az egyetem tere is Ady, aki pedig soha oda és ott nem járt, hiszen nem is járhatott. A közoktatásban is jó háromszor olyan súlyos a botrányhős Ady, mint a bús rögéhöz hűségös, tősgyökös szögedi vérünk. Lehetne ez máshogy is a szülővárosában! Ennek röndözése is a mi föladatunk, az irodalomtanárainké is persze, de különösen a városatyák föladata (lenne). Ady Endrénk ízig-vérig magyar, így a miénk, Juhász Gyula pedig még inkább a miénk, hiszen szögedi magyar. Sőt! Juhász Gyula az egyedüli szögedi alkotó, aki máig a magyar irodalom fővonulatában szerepel.

Juhász Gyulának viseli persze nevét utca és iskola, egy teljes alakos szobra is van (a Roosevelt nevével csúfolt Hal téren), de bizony Neki még egy emlékszoba sem jutott a tulajdon szülővárosában. Szülőházát még a frissen alapított Szegedi Egyetem klinika-építési lázában bontották el – fanyar módon ezzel éppen – költőnk alapbetegségét, búbaját (beteges idegen szóval „depresszió”-ját) fokozva. Könnyes tekintettel búcsúzó érzéseiről így írt a hatrongyosi öreg szülőházból kiűzetve:
A szülőház, amelytől Móra Ferenc a középiskola után búcsút vett, ma már csak emlékben él. Lebontották, mint ahogy nálunk általában a nemzeti sportok közé tartozik a költők szülőházának lebontása. Pindaroszét még az ellenség is megkímélte, de nálunk félnek tőle, hogy a példa vonz és még egy költőnek kedve támad, hogy megszülessék benne. Könnyű volt Tömörkény Istvánnak – mondogatta egy szegedi poéta, amikor Dugonics András szülőházának lebontása után az övére került a sor -, Tömörkény a ceglédi állomáson született. Az állomásokat pedig bajosabb lebontani.” – Pedig akkoriban még világháborúról álmodni sem mertek… melyben számos pompás vasútállomás kapott halálos találatot. De Tömörkény szülő-állomása Cegléden túlélte azokat is. A Tömörkény-szülőház melletti (azzal egyidős) vasúti raktárépületet azonban évekig nem voltak képesek újra tető alá hozni, talán éppen most dönti le a roncsország „modern” indulatja. Úgy látszik, műemlékvédelem, vagy hathatós városatyai városvédelem Tömörkény szülővárosában sincsen.

Juhász Gyula szobra talpán, álló „Szeged” verse zengi: „…búsulásra volt itt mindig ok, Ugye bajtársak, ugye magyarok?– Hát mi töretlen küzdünk érte, hogy ez megváltozzon gyökeresen, azaz deákul „radikálisan”! Legyen ez a Város, Szeged, ahol minden(ki) – tősgyökös és gyüttmönt – végre a helyére kerül! A Szögedi Védegylet a Város jelös szülöttjének méltatlan helyzetén kíván változtatni hagyományteremtő rendezvényével is: Juhász Gyula minden szülinapján összegyűlünk a szobránál, és verseivel ünnepöljük Őt.
Szelek hava (április) 4.-e lögyön ezentúl valóban Juhász Gyula napja!

A ház (Fodor u. 6.), amelyben haláláig élt, ma is áll éppen a róla elnevezett Juhász Gyula utcában. A dolog fintora, hogy Ő nem utcát kért Városától, hiszen maga indítványozta a Fodor utca Rengey Ferdinánd (szabadságharcosunk) nevére való átkörösztölését. A Juhász Gyula-házban egykori lakása az első emeletön áll (a 4. sz. felé eső 4 ablak). Így a könnyebb látogathatóság végött talán a mellette, vagy az alatta levő lakást is érdemös lönne az emléklakhoz csatolni a Juhász Gyula hagyaték intézőjének, gondnokának lakásául kialakítani.

Juhász Gyula halálának 80. évfordulója alkalmából indítványozom hát, hogy a Város alakítson ki Neki végre emlékszobát! Rendhagyó voltukban is élvezetesebb irodalomórák zsonghatják majd be végre Juhász Gyula házát, udvarát és lakását!

Ha pedig ezt nem lehet… (?)
Álljon hát vele szemközt a Szegedi Irodalmi Múzeum !

Juhász Gyula szobránál adózva tisztelettel:

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító-elnök.

Kelt: Szögedön Szelek (április) hava 4.-án
Juhász Gyula halálának 80. évfordulóján

Ajánlott írás:

Nincs emlékháza a „szögedi költőnek” (Magyar Nemzet)

Rádiófölvétel : Emlékházat Juhász Gyulának – Halála 75. évfordulóján

Szegedi Irodalmi Múzeum – Rádiófölvétel Tömörkény 150. születésnapján (Kossuth Rádió)

Legkedvesebb verseink – Juhász Gyula születésnapján.

Múzeumot alapítanának a Rainer-házban
Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Illő napi filmajánló