A Székely Himnusz is Szegeden született !
De legalábbis Szegeden halt meg… a Székely Himnusz zeneszerője…
Mihalik Kálmán halála évfordulóján minden magyar kegyelettel emlékezik…

A Székely Himnusz bizony Szegeden született!
Ha nem is szögedi, de bizony csak szegedi.
Csanády György szövegére Szegeden írta a dallamát Mihalik Kálmán.
Mihalik Kálmán az olájok által kifosztott Erdélyből menekült Szegedre…
Kolozsvár egyetemével egyetemben…

Ma 97 éve húnyt el Mihalik Kálmánt. Szegeden. Igen ifjan, 26 évesen…
A sírja megvan. A halála óta eltelt évtizedek során csaknem feledésbe merült, ám 1990-ben egy idős asszony kereste föl Gál Imre fafaragót, megmutatva, hol is nyugszik himnusz-szerzőnk.
Az Erdélyi Kör tagjai újra megváltották a sírhelyet és rendbe is hozták a sírt.

2009-ben díszsírhelyet kapott amikor a Székely Nemzeti Tanács Székelyudvarhelyen hivatalosan is Székelyföld himnuszaként fogadta el Mihalik Kálmán dalát, mely 1922. május 22.-én Budapesten csendült fel nyilvánosan a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének találkozóján…

A kopjafa mellett balról Kun László, a szülőház fölkutatója

Mihalik Kálmán szülőházáról azonban 2017-ig mit sem tudtunk. A hellyét senki nem ösmerte.
A resicabányai Kun Lászlónak köszönhetjük, hogy végre „megkerült”. Majd 95 évvel a zeneszerző halála után végre emléktáblát is avathattunk székely honfitársainkkal. Magam az alábbi beszéddel köszöntöttem Őt és az eggybegyűlteket:

„Ki tudja merre, merre visz a végzet…”

Döbbenetes kimondani, de szétszaggatott magyarságunk „anyaországában”, helyesebben és találóbban a csonkországban, a megnyomorított maradékban máig nem tananyag a Székely Himnusz.
Alkotói nevét sem ismeri a magyar diák (mely ma éjjel is idegen rigmusokra részegedik) …
Pedig 2009 óta ez Székelyföld hivatalos himnusza.

Mihalik Kálmán orvos volt, ahogy magam is. Izzószívű hazafi, ahogy magam is.

Egyetemével menekült a kifosztott Kolozsvárról Szegedre. Mihalik már olyan ifjan maradandót alkotott, amit a legtöbben csak álmodni merünk! Az orvos-zeneszerzőt fiatalon ragadta el a halál. Szülővárosomban fekszik azóta is. Majd egy évszázadig szinte titokban feküdt itt, mert a magyarellenes kommunista, meg szocialista rezsimnek még a „román fölszabadítók” emlékműve is fontosabb volt, mint a Székely Himnusz zeneírójáé. Érdemes azonban a „román” hősi halottakat is meglátogatni, ha Mihalik-nézőben jár a Szegedi Belvárosi Temetőben az igaz magyar, mert bizony ők is áldozatok voltak.

A többségük Mihalik vére lehetett! Székely vagy rab magyar! Akiket maga előtt hajtott a tengely-áruló, kirekesztő, gerinctelen oláj (rumuny) hadsereg. Miért? Mert – legalább részben – ők is magyarok voltak…

Csak tessék a neveket elolvasni töredelmesen ! Csaba királyfi csillagösvényén jár ma azok java is… Mihalik Kálmán után egy emberöltővel, talán éppen a Székely Himnusszal ernyedő ajkukon…

Az 1921-ben született Székely Himnusznak Csanády György székelyudvarhelyi költő írta a szövegét. Neki szerencsésebb sors adatott. Több mint fél évszázadnyi alkotó élet, míg a zeneköltőnek Mihalik Kálmánnak negyedszázadnyi hazafias gyötrelem után a hagymáz – idegen szóval a tífusz – vetett méltatlan véget.

A szintén Krassó-Szörény megyében élő, resicabányai Kun László érdeme, hogy „megkerült” a Mihalik-szülőház! De legfőképpen az, hogy egyáltalán a szülőház kérdése fölmerült.

A szülőház emlékházzá és zarándokhellyé – mégpedig 15 millió magyar zarándokhelyévé – kell, hogy váljon mielőbb! Bizonyos vagyok benne, hogy a magyar kormány hamarosan pártfogásába veszi, az Európai Unió pedig minden erejével megtámogatja majd a Mihalik-emlékház kialakítását. Hiszen ez Európa kötelessége! Nem gyökértelen idegenek, destabilizáló diverzánsok, hanem éppen a sokat szenvedett európaiak támogatása és védelme. Az elnyomott európai nemzetiségek, a kirekesztett és üldözött európai kisebbségek – mint a székelyek – megsegítése az EU képviselőinek a föladata.

Oravicabánya pedig ezzel beíródik örökre látogatandó szent emlékhelyeink sorába, ahová életében legalább egyszer minden tisztes magyar ellátogat majd.

Oravicabánya – a Mihalik-emlékházzal – hazafias zarándokhelyévé válik majd Európa minden szabadságszerető fiának, bármily nemzetiségű legyen is!

A Mihalik-emlékház kialakításában ezennel újfent fölajánlom segítségemet, magánszemélyként pedig támogatásként a méltó emlékhelyhez az első százezret!

Trianon óta Magyarországnak igazságot még a nemzetiségi kérdésekben melldöngető EU sem szolgáltatott. Legyünk türelmesek! Adjunk még egy kis időt, hogy az EU igazságosztói – az illegális bevándorlók bűnpártolásán túl – végre valódi föladatukra is ráeszméljenek!

Leginkább sűrű leveleinkkel és üzeneteinkkel segítsük őket!
Szakítsunk rá időt, hogy emlékeztessük őket – legalább EU-képviselőinket – valódi küldetésükre!

Addig pedig…

Marad hát a fohász…

Székely Himnuszunk:

„Vezesd még egyszer győzelemre néped ! Csaba királyfi, csillagösvényen …”

Mihalik Kálmán emlékének adózva

Tisztelettel:

Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
alapító

2019 Föld hava 6.-án
Zengjen hát!

Ki tudja merre, merre visz a végzet,

Göröngyös úton, sötét éjjelen.

Vezesd még egyszer győzelemre néped,

Csaba királyfi csillagösvényen!

Maroknyi székely porlik, mint a szikla,

Népek harcának zajló tengerén.

Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,

Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Ameddig élünk magyar ajkú népek,

Megtörni lelkünk nem lehet soha.

Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján,

Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.

Keserves múltunk évezredes balsors,

Tatár, török dúlt, labanc rabigált.

Jussunk e honban, székely magyar földön,

Szabad hazában éljünk boldogan.

Édes Szűzanyánk, könyörögve kérünk,

Mentsd meg e népet, vérző nemzetet!

Jussunk e honban, székely magyar földön,

Szabad hazában éljünk boldogan.

Ki tudja, innen merre visz a végzet,

Országhatáron, óceánon át.

Jöjj hát, királyunk, itt vár a Te néped,

Székely nemzeted Kárpát-bérceken.

Ős szabadságát elveszti Segesvár,

Madéfalvára fájón kell tekints.

Földed dús kincsét népek élik s dúlják,

Fiadnak sokszor még kenyere sincs.

Már másfélezer év óta Csaba népe,

Sok vihart élt át, sorsa mostoha.

Külső ellenség, jaj, de gyakran tépte,

Nem értett egyet otthon sem soha.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla,

Népek harcának zajló tengerén

Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja

Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Pap Gábor székely művészettörténész 2002-ben derűlátóbb hangvételű befejező versszakot írt
a Székely Himnuszhoz:

Kigyúlt a mennybolt, zeng a hadak útja,

Csaba királyfi gyűjti táborát.

Szűnik az átok, kiapadt a kútja,

Szívünkön égi öröm lángol át.

Hiába zúgsz már gyűlöletnek árja,

Megáll a szikla, nem porlik tovább,

Imánk az Istent újra megtalálja,

Köszöntsd ma népem üdvös hajnalát!

Ajánlott olvasmány még: Mihalik Kálmán emlékezetére

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...