A bukott angyalok

Szemükben még az isteni egeknek
Visszfénye csillog egyre elhalóbban,
Fülükben még zsong a kerúbseregnek
Örök dalából egy sor. Lenn a porban
Még emlékeznek tündöklő napokra,
Melyek mögöttük zengve elmaradtak,
Mint az álomderűs mennyei pompa,
Mitől mindig ragyog az égi ablak.
Most hullanak hidegbe és sötétbe,
Mindég mélyebbre, néma dacban égve
És arcukat kezükkel eltakarják,
Mert látni Őt már többé nem akarják,
Az éj kell nékik, a világtalan,
Melynek szívükben komor mása van.

A bukott angyalok. – A Széphalom 1930 január-februári számában jelent meg először (3. o.). A költemény alatt: (Szeged). Ajánlása: Zolnai Bélának. – Zolnai Béla (1890-1969) oktatóként 1925 őszén került a szegedi egyetemre. Utóbb, mint a Széphalom szerkesztője, Juhász Gyula barátja lett. Vödd: Zolnai Béla: Emlékezés Juhász Gyulára. (ItK. 1957. 112-120. o.)

Babits Mihály elismerését is kivīvta e költemény. Ekkor (1930 februárjának végén) kérte föl a Nyugat számára is verselésre: „Kedves Barátom, […] most olvasom szép verseidet egy folyóirat új számában, és azt merem következtetni, hogy talán a Nyugatnak is tudsz küldeni valamit. Kérlek tehát, küldj egyet azokból a szép versekből lehetőleg hamar, mert már türelmetlen várom, hogy lapunkat neveddel ékesíthessem.”

A bukott angyalok a Szentírásban oly angyalok, akik kiűzettek a Mennyekből, mert föllázadtak İsten ellen. Történetük minden bızonnyal Báb-Éli (babülóni) eredetű lehet. A bukott angyalok vezetője a dögök őre – az Ördög – héberkedőn a Sátán. Talán éppen (a héber ördög nézőpontjából) bennünket gúnyolón Öreg İsten Atyánk – İse Tanrı – nevéből ered, ma annak sémmi torzulat(á)ban közismert. Meglehet azonban, hogy ez még egy évezreddel ősibb héber ellenségkép a hettita Es-tan azaz ‘Nap-isten’ ellenében… Már a hettita nyelvben élt Es-Tan azaz a ‘Nap-İsten‘… Gyalunk – úgy tűnik – nem ismerhette e szó mélly gyökérzetét… sőt a zsigerileg beidegződött sėmmi egyházi nyelvezetbe kódolt antimagyarizmus / antihunitizmust sem észlelhette, amely a dögök őrét az őrdögöt Nap-İstenünkkel helyettesítette be…

Ajánlott olvasmány: Diószeghy Vilmos: Sámánizmus…

(H)Órigenész : az alexandri(ai) Órigenész (Ὠριγένης) vagy inkább Hórigenész (Ὡριγένης), hiszen ’Hórusz fia’, ill. Hórusztól született, ’Hórusz-fi’ aigupti-görög név, mely gyakran az Adamantios melléknévvel együtt szerepel.

Az alexandriai „Hórusz-fi” (H)Órigenész Adamantiosz (Ὡριγένης), a kora keresztény egyház egyik atyja terjesztette elő az İsten köreiről szóló tanítást, aki úgy hi(rde)tte, hogy İsten egyenlőnek és szabadnak teremtette az angyalokat. Bár ezek az angyalok elbuktak és emberekké vagy démonokká váltak-lettek, mégsem veszett el számukra a remény, mert az emberekből újra angyalok lehetnek, és a démonok is vısszanyerhetik a korábbi mennyei alakjukat. Hasonlóképp az angyalok is bármikor elbukhatnak, hogy alantasabb lény: ember vagy akár démon legyen/váljék belőlük. Ez az „átjárhatóság” egészen buδδai gondolat… a fehér hunok maradváinak lakhelyén Hunzahonban is él a Hetedik Menny és Pokol hitrendszerében…

Ajánlott filmélmény a Földre szállott angyalok dolgában: Wim Wenders remeke (A) Mennyek Berlin felett ill. Berlin fölött az ég (Der Himmel über Berlin, 1987) angolra hangolva Wings of Desire (A Vágy Szárnyai), majd az ebből készült Brad Silberling alkotás, a Földre száll(ot)t angyal(ok) vagy (a) Bukott angyal(ok), – téveteg tükörfordításban az „Angyalok városa” – a City of Angels filmje (hiszen Los Angeles-ben forgatták) Nicolas Cage meg Meg Ryan főszereplésével …

A bukott angyalok vezére, Lucifer héber Hé(j)lél (הֵילֵל) neve különös áthallás magyar „hé(j) lél(ek)”, ’hevülő / hév lélek’ ill. mélly párja, a „halál” szavunk ırányába is… De Éjlél(ek)ként – a kísérteteket (el)szabadító sötét Éj(fél) lelke-ként – is sokatmondón, találóan cseng… Különösképpen, hogy a középkorban egyenesen az ördöggel azonosították.

Ezzel szemben a hellén Heószphorosz (Ἑωσφόρος) ’Hajnalhozó’ jelentésben egyértelműen az Esthajnalcsıllagra, régi méltó magyar nevén „Áldomás csıllag”-ára vonatkozott, mint ahogyan eredeti jelentésében  Lucifer is a „Fényhozó”-ként tiszteletnek örvendett. (Ebben a képében sokkal inkább jó angyal képét idézi.) Az (est)hajnalcsıllag jelképes lázadása a Nap, avagy a Teremtő İsten, a „Fő-Fény” ellenében, akitől éppen fényt hoz ő… Ősképe talán a régi kánaáni, de (az meg) még valószínűbben a szumer-bábéli vallásunkból eredhet. A „Fényhozó” magyar őshiedelmünknek is része volt: „Rég feledé Tuhudún [ejt: Tühüdűn] (Töhötöm) nemzetsége napnyugodotkor áldumás csillagát köszönteni.”  Az Esthajnalcsillag, azaz Áldomás csillagának érdekes magyar vonatkozása még a fekete földrész csodálata a soha nem látott szőke szépség Sass Flóra iránt, akit e szőke bolygó-csillagról Mjadue néven örökítettek meg. A nagyenyedi születésű Lady Florence Baker volt Samuel White Baker Afrika-kutató társa, a Nílus forrásvidékét fölfedező magyar felesége.

Az Esthajnalcsıllag,– Töhötömünk Áldomás csıllaga – avagy a Venusz magyar és más vonatkozásait érdemes még összevetni a Májusi áhitat (költemény) Hajnali csıllagával is…

Juhász Gyula költeményt īrt saját kísértőjéhez is A démonhoz címmel (1919-ben), amelyben saját halálát is megjövendöli…

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...