Európa szívéből
A Szegedet elöntő Nagy Árvíz után Városunk példátlan összefogással és gyorsasággal épült újjá.
Lechner Lajos a Szeged mai arcát megálmodó és megalkotó mérnök
tervei nyomán hamar újjászületett a Város…
1833 jégbontó (február) 8.-án Budapesten született a Szeged mai arcát megálmodó és megalkotó mérnök, építész: Lechner Lajos.
Idén 188 éve született a világörökségre érdemes tervek szellemi atyja.
Lechner Lajos volt Szeged Nagyárvíz utáni rendezési tervének megalkotója.
Lechner Lajos a rendkívül szabályos körutas-sugárutas rendszerért akkoriban számos nemzetközi elismerést is kapott.
Lassan, de bizonyosan szegedi „kis és nagykörutunk” meg minden sugárutunk teljesen elveszíti klasszikus szép jellegét a klasszikus épületek szakadatlan és féktelen pusztításával. Ezek többségét semmi sem védi… a gyökértelenektől… Szabott arculati elemek rendszere és homlokzatmagasság helyett a hazai, vagy a „külföldi kifektető” vagy honi kisstílű város-ellenség pénztárcájának és korrupciós koefficiensének mérete szab új pofázmányt a „modern” barmolmányaiknak.
Csak eggyetlen példa:
Kenderfonó (Ó-szeged) – www.ujszeged.hu
A „modern” tervezés és a tervtelen „fejlesztések” szánalmas eredményei jól láthatóak!
Lechner Lajos öröksége többet érdemel!
Az igazi elismerés az egyedülálló városszerkezet világörökséggé nyilvánítása lenne !!! Azazhogy lett volna már több, mint egy évtizede is, amikor először indítványoztam…
A pompás körutas-sugárutas szerkezeten túl…
Lechner Lajosnak köszönhetjük egyebek között a napsugaras házaink Árvíz utáni újjászületését is.
Alsóvárosi napsugaras ház (1879 után)
Lechner ilyen napsugaras „typusházak”-ból (többféléből) egyedi oromdíszítéssel egész utcasorokat tervezett a helyi hagyományokat is megőrizendő…
Ma már ennek a nyomai is alig látszanak.
A szegedi napsugaras házak (maradékának) védelmében folytatott “hadjáratom” részben sikerrel járt:
A napsugaras házak helyi védettsége – www.ujszeged.hu
Napsugaras házak – www.ujszeged.hu
…eredményeként első körben 24 napsugaras ház kapott helyi védettséget.
A többi azonban azóta is fogyatkozik…
A középparaszti, vagy gazdagabb házak azonban nem képviseltetik magukat Szegeden a látogatható látványosságok listáján, mint ahogyan a hasonló látványosságnak kiválóan alkalmas Bálint Sándor szülőházat is eldózerolták…
Lásd: A Bálint Sándor szülőház kálváriája – www.ujszeged.hu
A Selymös Város, a Fölsőváros azonban még ilyennel sem büszkélkedhet. Lassan el is fogynak az utolsó erre még alkalmas épületek… Lásd: Gyevi csőszház – 2005. – www.ujszeged.hu
A világörökség címre – akár a Belvárostól függetlenül – napsugaras házaink is érdemesek lehetnének! Édesapám még napsugaras házba született… De ha fogyatkozásuk így halad, hát unokáink már a – „napsugaras ház” – fogalmat sem ismerik majd…
Szeged belvárosa – világörökség!
Az épített értékeink védelme nem tűr halasztást.
A további értelmetlen pusztítás – a körút szögletesítése és a tervtelen rombolás – megállítása érdekében végre cselekednünk kell!
Ha most nem lépünk, világra szóló örökségünkről – Szeged Belvárosának Világörökségéről – már nem is álmodhatunk…
A hazafiaság minimuma ma az épített magyar örökség védelme.
Dr. Szabó László
Szögedi Városvédő Egylet
alapító
Az újjászületés reményében ajánljuk még figyelmükbe:
Ajánlott olvasmányok a „modern” Városveszejtésről:
Bálint József – Szegedi séta (Szegedi értékeink eltűnése)
UTCa vagy kör-út? – Déli riport
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni…
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
