Scroll To Top

A Hun után ma a Magyar Kultúra Holokauszt zajlik !
A Nagy Kérdés, hogy tűrjük-e ?!

Szigeti veszedelem – 456 éve

456 éve ezekben a napokban kezdődött Szigetvár ostroma…

Szigetvár ostroma 1566 augusztus–szeptember között zajlott Szigetvár várvédői és a muzulmán oszmán haderő csapatai között. Maga Nagy Szulejmán szultán az ostrom közben, táborában haldoklott majd hunyt el titokban, míg a seregei döntő győzelmet arattak.

Zrínyi Miklós és hős katonái szinte az utolsó szálig elestek…

Szigeti veszedelem (ifjabbik) Zrínyi Miklós verses eposza Szigetvár 1566-os elestéről, amely először 1651-ben jelent meg. A mű eredeti címe Obsidio Szigetiana.
Szigeti veszedelem címet Kazinczy Ferenc adta neki.

E művet 1651 szeptemberében adták ki először Bécsben, az ADRIAI TENGERNEK SYRENAIA kötetben, Amely Zrínyi más költeményeit is tartalmazta.

Groff Zrini Miklos: Adriai tengernek Syrenaia

Némely későbbi kiadás csupán válogatás, nem tartalmazza a 15 éneket és az összes versszakot.
Ajánlott olvasmány a mai alakban:

Szigeti veszedelem – Magyar Elektronikus Könyvtár

„A Szigeti veszedelem a XVII. század legnagyobb magyar költőjének, gróf Zrinyi Miklós-nak, a
szigetvári hős dédunokájának műve, a legrégibb fenmaradt magyar hősköltemény, a legrégibb
költői mű, mely a magyar szellemnek a világirodalomban is becsületet szerzett.”
(Endrei Ákos Főgimnáziumi Tanár, Kaposvár, 1900)

A mai „modern” világban euilag meg államilag támogatott antimagyar (nemzetellenes) trutymó helyett a Szigeti Veszedelem bizony megérne egy nagy filmet, de egy gyermekeknek való szép estés rajzfilmet is…

Kossuth Rádió 2024. 05. 09. Szigeti veszedelem!
Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Dugonics
Dugonics
dec. 20.

Honi tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)