Enyészet (november) hava 15.-én… éppen ma 100 esztendeje íródhatott…

Hatvanadik születésnapjára

Köszöntünk Téged, a Nagy Németország
Nagy éneklőjét, a jót és nemest,
Bár rablók néped javait orozzák,
Nem érhetik el a te kincsedet.

A legyőzöttnek üdv : mert győzedelmes
İgéit testté váltják az idők,
Lebuknak csillagok és fejedelmek
És színed is megújul, ősi föld,

De szent örökség és örök dicsőség,
Mit költők adnak s elmúlások őszét
Túlélik ők s jövőbe zengenek

És győzni fognak a szegény Takácsok,
Bitót az önkény mindhiába ácsolt
S az árva Hannele mind mennybe megy !

Gyalunk e költeménye a Nyugat 1922 december 1.-jei számában jelent meg a cím alatt Hatvanadik születésnapjára köszöntéssel. A „rablók néped javait orozzák” sor a Nagy Háború (utóbb Első Világháború) utáni megalázó Párizsi Diktátumra és az elrabolt német területekre (mint Strassburg) utal. Ehhez az életérzéshez köthető Gyalunk Magyar Straszburgok versköre is. E költeményben szereplő szegény Takácsok a németül A takácsok (Die Weber) című 1892-es drámájának botrányos hősei.

A Hannele mennybemenetele (Hanneles Himmelfahrt) 1894-ben született. Gerhard Hauptmann (1862-1946) drámái a Gyalunk számára a társadalmi haladás, a szegénységgel való azonosulás irodalmi példáit jelentették…

Gerhart Hauptmann 1862 Enyészet (november) hava 15.-én született Sziléziában, Obersalzbrunnban (ma Szczawno-Zdrój) irodalmi Nobel-díjas német drámaíróvá lett, aki Szerb Antal szerint „a német naturalizmus legnagyobb neve”.

Gyalunk 8 esztendővel később, 1930-ban egy másik szonettet is címzett Neki :

Gerhard Hauptmannhoz

Köszönt az elnyomott és megalázott
Népmillióknak szenvedése, vágya,
A gondokat szövő szegény takácsok
Siráma s Hannelék hallelujája.

Köszönt e fájó és fáradt világnak
Könnyes szerelme és síró reménye,
Téged, kinek szavára szép a bánat
És álomcsillag gyúl az éjsötétbe :

Apostol és próféta vagy ma, költő,
A vérző és vívódó emberöltő
Rád néz, csalódva harcban, gyűlöletben,

Jövő kárpitja intésedre lebben
És álmaid, a tiszták és a mélyek
Valóra válnak még s örökre élnek !

Gerhard Hauptmann első drámája a Vor Sonnenaufgang (1889), amely egy német parasztcsalád életét ábrázolta, a bemutatón óriási siker és botrány is lett. Hauptmann az Arno Holz-féle következetes naturalizmus híve maradt ezután is, ebben a stílusban írta Das Friedenfest (1890), valamint Einsame Menschen (1890) című darabjait. Ezek még részben Ibsen-utánérzések. A takácsok, azaz Die Weber című 1892-es drámája szintén botránnyal ötvözött sikert aratott. Hauptmann ugyanebben az évben a naturalista komédiával is megpróbálkozott : College Crampton (1892). Ezután a Die Biberpelz (A bunda, 1893) kitűnő tolvajkomédia, a nagynémet eszme kigúnyolása. Azután a Hanneles Himmelfahrt (Hannele mennybemenetele, 1894) álomköltemény szimbolista színezettel.

Az 1896-ban írt Geyer Flórián (1896) naturalista hangvételű történelmi dráma.

Az elsűllyedt harang, avagy Die versunkene Glocke (1896) szimbolista-neoromantikus mesedrámáját első házasságának csődje ihlette. Hauptmann huszonkét évesen nősült először, 1885-ben. Felesége a szép és gazdag Marie Thienemann vagyona lehetővé tette számára a független életet, így Berlinben politikai, teológiai és irodalmi téren is folytatta (korábban megszakított) tanulmányait. Mégis ott hagyta a Nagy SegítŐt. Életének e nagy adósságát sohasem törlesztette…

Egyik legjobb naturalista drámája a Fuhrmann Henschel (Henschel fuvaros, 1898).

A kommunista agitátor Lukács György szerint Hauptmann pályája ezután egyértelműen felfelé tartott a Michael Kramer (1900), Rose Bernd (1903) és Gabriel Schillings Flucht (1905-06) egy sor kitűnő realista darab. Ebben az időszakban már egyre több volt az újromantikus, szimbolista, neoklasszicista dráma is, például a Schluck und Jau (1900), Der arme Heinrich (1902), Und Pippa tanzt ! (És Pippa táncol !, 1906).

Ezt követően már a Hauptmann-darabok színvonala több elemzője (Egon Friedell és Halász Előd) szerint is egyenetlenné vált. Hauptmann pályája csúcsának tekinthető az 1911-es Die Ratten azaz A patkányok. Ezután kapta meg az 1912-es irodalmi Nobel-díjat.

 Az 1920-as évek elején Németországban a Hauptmann-kultusz egyre nagyobb méreteket öltött, de a művek minősége inkább romlott. 1928-ra fejezte be Till Eulenspiegel című eposzát, ami Halász Előd szerint a háború utáni európai világvége-hangulatot tükrözi.

Utolsó nagy műve az 1932-es Vor Sonnenuntergang (Naplemente előtt) – érdekes alliteráció az első műve Vor Sonnenaufgang azaz Napfölkelte előtt (1889) címére – az öregedő férfi és a húszéves lány szerelmét jeleníti meg. A férfi környezete hiúsítja meg a frigyet, öngyilkosságba kergetve ezzel az öregembert.

A nemzeti szocializmus hatalomra jutása után Hauptmannt több írótársa, Thomas Mann is hívta külföldre, de ő otthon maradt, és enyhébb bírálói szerint ezzel hallgatólag támogatta a náci német rendszert. Valójában… Nem csak hallgatólag…

A több mint félmillió áldozattal járó angol-amerikai népirtás, a Drezdai Holokauszt idején Hauptmann egy Drezdai szanatóriumban volt súlyos tüdőgyulladással. A pokoli tűzviharról így írt : „Aki elfelejtett sírni, az újra megtanult Drezda pusztulása idején. Itt állok életem végén és irígylem halott honfitársaimat, akiket a sors erre a végzetre tartogatott…”

Hauptmannt a nácik fölhasználták propagandacélokra, de őt a világháború után soha nem vonták felelősségre ezért (sem). Politikai kalandorkodásának döbbenetes példája, hogy ezután Johannes R. Becher hívására a kommunista (megszállás alatt élő) Kelet-Németország, az NDK irodalmát is nekiállt „újjászervezni”, de ebben halála megakadályozta…

Bár a lengyelek által megszállt, mert a szovjetek által megszállt (és mai „sérthetetlen területi egységű” Ukrajnává tákolt) lengyel területek helyett nekik ítélt német területről kiutasították… ideiglenes engedélyt kapott otthonában való tartózkodásra…
1946 Nap (június) hava 6.-án húnyt el Agnetendorfi házában (ma Jagniatkowban), 84 évesen…

Gerhard Hauptmann művei magyarul

• A takácsok. Színmű; ford. Komor Gyula; Szilágyi, Bp., 1895
• Hannele. Álomköltemény két részben; ford. Telekes Béla; Franklin, Bp., 1898
• Henschel fuvaros. Dráma; ford. Molnár Ferenc; Vass, Bp., 1899
• Hannele mennybemenetele. Álomkép; ford. Faragó Jenő, Jób Dániel; Pallas Ny., Bp., 1901
• Alakok. Regény; ford. Hajdu Miklós; Magyar Hírlap, Bp., 1903
• Bernd Róza. Színmű; ford. Hevesi Sándor; Lampel, Bp., 1904 (Fővárosi színházak műsora)
• A bunda. Tolvajkomédia; ford. Sebők Zsigmond; Lampel, Bp., 1909
• Az elsüllyedt harang. Mesedráma; ford. Lenkei Henrik; Lampel, Bp., 1909
• Elga. Színmű; ford. Németh Andor; Athenaeum, Bp., 1911 (Modern könyvtár)
• És Pippa táncol!; ford. Németh Andor; Athenaeum, Bp., 1913 (Modern könyvtár)
• Crampton mester; ford. Bálint Lajos; Tevan, Békéscsaba, 1917 (Tevan-könyvtár)
• Atlantis; ford. Somlyó Zoltán, Sztrokay Kálmán; Koszorú, Bp., 1919
• Thiel pályaőr / A soanai eretnek; ford. Schöpflin Aladár; Franklin, Bp., 192? (Külföldi regényírók)
• A soanai eretnek; ford. Gyöngyösi János; Tevan, Békéscsaba, 1920
• Görög tavasz; ford. Bánóczi László; Világirodalom, Bp., 1922 (Világirodalom könyvtár. Új sorozat)
• Fantóm; ford. Turóczi József; Genius, Bp., 1923 (Új termés)
• Az elmerült harang; ford. Áprily Lajos; in: Vers vagy te is. Antológia és új versek; bev. Kuncz Aladár; Erdélyi Szépmíves Céh, Cluj-Kolozsvér, 1926 (Erdélyi Szépmíves Céh kiadványa. I. sorozat)
• A démon. Regény; ford. Dormándi László; Pantheon, Bp., 1928 (A kiválasztottak)
• Márkus László: Ágis tragédiája / Gerhard Hauptmann: És Pippa táncol. Rege; ford. Harsányi Kálmán; Globus Ny., Bp., 1936 (Krónika. a Nemzeti Színház műsorkísérő füzetei)
• A bunda. Tolvajkomédia; ford. Gábor Andor; Szikra, Bp., 1947 (Mindenki színháza)
• Drámák; vál., bev. Vajda György Mihály, ford. Déry Tibor et al.; Európa, Bp., 1962 (A világirodalom klasszikusai)
• A takácsok. Színmű; ford. Vajthó László; Irodalmi, Bukarest, 1968
• A soanai eretnek; ford. Szabó Ede; Magyar Helikon–Európa, Bp., 1972
• A patkányok; in: Csorba Győző: Drámafordítások; szerk. Szirtes Gábor; Pro Pannonia, Pécs, 1998 (Pannónia könyvek; Irodalmunk forrásai)
• A bunda. Tolvajkomédia 2 részben; Sebők Zsigmond ford. alapján; Nemzeti Színház, Bp., 2007 (Nemzeti Színház színműtár)

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...