Scroll To Top

„Az a nemzet, amelyik emlékeit veszni hagyja, az a saját síremlékét készíti és vesztesége az emberiségnek.”
Ipolyi Arnold

A Reconquista napján

Förgeteg (január) hava 2.-án

1492-ben e napon teljesült be a Reconquista ! 
Granada, az utolsó spanyolországi mór erődítmény megadta magát.
Mindössze 800 esztendeig tartott Hiszpánia muzulmán mór megszállása…

A Reconquista szakaszai (zölddel a mór területek)

Itt az idő példát venni a keresztény kitartásról !

Európa muzulmán megszállása ma folyamatban van…
Már nem kell a Szentföldre utazni ! Itthon kell a keresztes háború(i)nkat megvívni !!!

Ím a minta : A muzulmán mór nyomulás csaknem letarolta Dél-Európát.

Először a Baleári szigeteket ragadta el a Bizánci Birodalomtól… Baleári Emírség lett belőle eggy időre…

A Vizigót Birodalmat elsöpörte a muszlim terror. Egész Ibéria elesett, sőt még Pireneusokon túl is taroltak. Az Ibériában letelepedett nyugati gót germánok így tűntek el örökre. Nagyon nem sajnáljuk őket, hiszen Hunor népe, Attila ellen harcoltak a rómaiak oldalán. De intő példa ez, ahogyan kora egyik vezető germán népét és államát a Föld színéről eltörölte az iszlám ! A 8. században, 1300 évvel ezelőtt.
A mai Németország is éppen ezzel néz szembe. Vajon mennyi ideje van még ?!

A 720-as években a muszlimok még Aquitániát, a mai Dél-Franciaországot is uralták…

Az Almorávida Birodalom kiterjedése

Granada görögül Elibürgé (Ἐλιβύργη), latinul Illiberis ma város Dél-Spanyolországban, a Sierra Nevada lábánál…
Illiberis azaz Granada a Keresztény Fölszabadulás jelképe lett !!!

Az Alhambra látképe (Bernjan)

Alhambrában 1223-ban, az első Naszrida uralkodó, I. Muhammad idején kezdték meg az építkezéseket. Utódai, I. Júszuf, V. Muhammad és III. Júszuf granadai emírek 1408-ig folytatták…

Granada, Alhambra – Patio de los Arrayanes avagy a Mürtusz-udvar (Berthold Werner)

Az épületegyütteshez mórok és keresztények által alkotott épületrészek tartoznak : az Alcazaba, a Naszridák palotái és a Generalife arab munka, míg V. Károly palotája és a Szűz Mária-templom már a keresztény spanyolok alkotása volt. Az épületegyüttes 1984 óta a világörökség része.

Ajánlott ez este El Cid, akár filmen, akár rajzfilmen.

A Reconquista hangulatát talán legjobban az 1492 film eleje adja vissza…

1492film.jpg

1492 – A Paradicsom meghódítása (1992)

Ajánlott még :

Colombo elindul…

A Reconquista hangulatát legjobban az 1492 film eleje adja vissza…
hiszen éppen Granada hazatérése után indult el Colombo

Vizigótoktól vandalúzokig… majd a spanyol kathólizációig…
What happened with the Muslim Majority of Spain ?

De hiába minden Reconquista… a Földközi-tenger kapuja máig is muzul-mór hódító nevét őrzi a keresztények homályos tudatában is… arabkodón „Táriq hegye”, vagyis Gibraltár alakban…

Gibraltár – a „Dzsabal Táriq” vagy „Dzsebel Táriq” (Jabal Ṭāriq) azaz „Táriq (ibn Zijád) hegye” arab ragadványnévnél (ill. annar átírás utáni torzulatánál) – méltóbban Héraklész-hegy(ei), Héraklész sziklái, Héraklész szirtjei. Magyarul is illendőbb a szittyák ősatyjáról nevezni el … ahogy Sztrabón „Geógraphiká hüpomnémata” (Γεωγραφικά Ύπομνήματα) vagyis a Földrajzi följegyzések művében (3.5.5.) is szerepel „Héraklész oszlopai” (αἱ Ἡράκλειοι στῆλαι).
Táriq ibn Zijád a nyugati gót (vizigót) Hiszpánia muzulmán meghódítója Umajjád hadvezérként i.sz. 711–718 között. Latinul: Columnae Herculis, arabul: أعمدة هرقل‎, spanyolul: Columnas de Hércules, angolul : Pillars of Hercules… Latin eredeti neve pedig Mons Calpe azaz Calpe, Calpe hegye, Calpe-fok

A spanyolok bizony szigorúen rendet raktak Spanyolhonban :

MI történt Spanyolhon hajdan muzulmán többségével ? – Alhambra Dekrétum …
Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Kalendárium

Kalendárium

Honi tallózó

Külhoni tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)