Európa szívéből
Föld (szeptember) hava 25.-én fosztották meg Hunzaországot a szabadságától…
Amíg a fél világ az ukránok jogain vinnyog, az elmúlt fél évszázadban mind elmulasztottak eggyet is vinnyanni a derék hunzákért !!! Vajon miért is ez az arcátlan, tüntető antihunza kirekesztés ?!
Beköszöntött az ősz Hunzaföldön is… De vajon hoz-e hunza szabadságot ?
Elveszett karakorumi rokonaink szabad országa.
1974 Föld (szeptember) hava 25.-e gyászos dátum – A Hunza állam megszűntének napja.
Félezer éves fönnállása után Hunzahont, a Hunzák Hegyi Tündérországát az alig több, mint negyedszázados, őrjöngő muzulmán kamasz Pakisztán lerohanta. A világ pedig tűrte…
A Zulfikar Ali Bhutto vezette paki kormány 1974 végére megszállta és bekebelezte az Ujgúrfölddel határos hófödte csúcsok között búvó Nagar és Hunza hercegségeket. (Talán ezzel érdemelte ki méltán a gyilkos merényletet is.)
A nemzetközi fölháborodás pedig teljességgel elmaradt. De ami még ennél is súlyosabb, Hungária, azaz Magyarország tiltakozása is váratott magára ! Egészen máig várat…
No de lássunk egy hunza várat !
A Baltit erőd – középkori fellegvár a Hunza-völgyben
A Hunzahont megszálló pakik gyarmatosítják ma Britanniát és adják már London polgármesterét is!
Ládd : Hogyan lett Londonnak paki polgármestere ?
Ugyanezen népség sanyargatja ma „jogvédőként” a rasszista Nyugatra vándorolt magyarjainkat…
Míg ők milliószám élnek az európaiak adójából ingyen, addig rasszista csak az lehet, aki ezért szólni mer !
Ha vérünket szívják is hivatásként, a rasszisták európai fehérekként csakis mi lehetünk !!!
De halljunk hát a hunzákról !
A hunzák egy magányos, de büszke nép, amely vallja magáról, hogy a hunok leszármazottai, a fehér hunok (heftaliták) utódai. A hunzák szőkék, barnák, vörösek, feketék; kék, zöld és barna szeműek, arcvonásaik pedig feltűnően különböznek a belső-ázsiai törökös és a déli, indiai, vagy a nyugati pastu-iráni arcok vonásaitól. Mongolidnak, kínainak meg igen nehezen mondhatóak. Végtére is „europid”-nak írták le a kínaiak a hunokat is…
Cserben hagytuk messzeszakadt véreinket…
Valóban ? Rokonaink ?! – Délibáboskodás ? – Hol az igazság ?
Amíg történelemhamisító „finnugor” néven emlegeti bárki „rokon”-ként „tudományos” fölhanggal is támogatva obi ugor nyelvrokonainkat, addig hunza-rokonságot emlegetni több, mint természetes. Amíg a helyesen hungrofinn(!) – mert nem „finn-ugor” – nyelvcsaládban hasonló nyelveket beszélők szemrebbenés nélkül „rokonaink”-ként emlegettetnek, addig senki zavarba sem jöhet a hunza-rokonság hallatán.
Rokonság… Mi is a népek közötti rokonság ? – Lehet vérrokonság, lehet nyelvrokonság, de szélesebb kulturális értelmezésben lehet akár hagyományrokonság, sőt érintkezés révén akár népi atyafiság is…
Vérrokonaink a világban igen ritkák, nyelvrokonaink pedig a hungrofinnek és még sokan mások…
A lengyelek – bár szláv nép, mégis – „testvérkék”-ként („bratánki” gyanánt) emlegetnek bennünket, magyarokat. Hun és magyar pedig néphagyományainkban Hunor és Magyar iker(test)vérsége révén igen régről rokonok.
A hunzák pedig a hunok maradváinak tartják magukat, csakúgy, miként a mi székely atyafiaink is…
A hunzák a Hunza folyó mentén, annak meredek völgyében élnek. Egyebek közt egészségességükről és örökifjúságukról, másképp szólva rendkívül hosszú életükről híresek. Fene rákot nem ismertek a paki megszállásig…
A Karakorum (hegység)ben, a Hunza folyó mellett (Hunza-, Nagar-, Jaszin-völgyben), egy nehezen megközelíthető hegyvidéki részen (7900 km2) élnek a hunzák, a zűrös pakisztáni-orosz-kínai határ találkozásánál a hegyek között, melyek átlag magassága hat-hét ezer méter.
Életterük egy termékeny völgy, melyet az év nagy részében lehetetlenség megközelíteni. Ha a hunza függetlenség helyre nem áll, úgy a paki atomhatalom autópályát épít rajtuk át Kínába, így a világ egyik legtisztább völgyéből sikerül majd a legmocskosabbat „kifejleszteni”…
A hunzák teljesen egyedülálló, rokontalan nyelve, a burusaszki nyelv jószerivel máig kutatatlan. Mi sem kutatjuk. A 15 milliós magyarságnak eggyetlen egyetemi törpe-tanszéke sincsen a hunok, vagy a máig élő hunzák hagyatékának föltárására, kutatására, meg oktatására …
A hunzák bár elzártan élnek, műveltségük és írástudásuk messze fölülmúlja a megszálló Pakisztán átlagát.
Míg a műveletlen pakik többsége írástudatlan (analfabéta), addig a hunzák csaknem 100 százaléka írástudó. De mi láttunk már ilyet a Kárpát-medencében…
Hunniában és Hunziában…
Nem csak a nevünk hasonló! Gyakran elhangzik, hogy – nem is olyan távoli rokonainknak, – a hunok leszármazottainak, így a magyarok rokonainak tekintik magukat. A hunzák, vagy hunzakutok, hunzakotok, hunzukutok, olykor hunzuk nevének eredete tibetiül „hun”-„za”, vagyis „a hunok szállásterülete”. Burusaszkiul (hunzául) „húntsz” a ‘visszacsapó íj’; így „Húntsz-za” ’a (visszacsapó) íj hazája’, azaz ‘Az íjasok/íjászok hazája’. (Vélhetően ez íj neve is a hunok nevéből származik.) A hunza népcsoport nyelvéből eredően a hunzák neve burusó, burusa, brusó emberek, burusaszki nyelven: ہنزہ .
Egyedülálló, rokontalan nyelvüket – melyet biltum, b(u)rusaszki, buruca(sz)ki, burus(a)ki, de khadzsuna és kundzsut neveken is emlegetnek összesen kb. 90 000-en beszélik a 2000-es adatok szerint. Nagar (nagir), hunza és jaszin nyelvjárásokban…
A pakik által megszállt Gilgit-Baltisztán-terület – a világ egyik legnagyobb nyelvsűrűségű vagyis a világ eggyik legnagyobb nyelvi gazdagságú térségének – nyelvterképe:
Ehhez a nyelvsűrűséghez – azaz nyelvszínességhez – ma csak a Kaukázus hasonlítható… Pazar !!!
A b(u)rusók ma túlnyomórészt iszmá’íli muzulmánok eltérően a megszálló paki tömb hanafí szunni (iszlám) vallásától. Ez az – innen nézve – apró különbség eggyáltalán nem mellékes körülmény egy olyan világban, ahol ma is őrjöngő ördögi mészárlás folyik a szunni fasiszlám „állam” felől a kisebbségi sí’ák no meg persze a keresztények ellen…
Egyes föltételezések szerint a hunzák a fehér hunok, Attila népéből kivált népcsoport leszármazottai, akik ekként az ősmagyarokkal, így velünk is rokonságban állnak. Az alábbi terképen a fehér hunok (heftaliták) által uralt területek 520 körül. (Valószínűleg itt éltek a besenyők is a heftaliták uralma alatt.)
Az elfeledett – oktatásunkból is kirekesztett – Fehér Hun Birodalom kellős közepén élnek ma a hunzák. Bár saját szájhagyományaik szerint már Megalexandrosz (Nagy Sándor) korában is ott éltek… Nem több, mint 2500 éve…
A hitük szerint a középső világ a mi világunk, amiben élünk; van ezen kívül hét alsó világ és hét fölső világ (a népmesei hetes szám egy másik hunoktól származó hagyományban!), a legfelsőben lakik „Insáan“, a Lelkek Ura, és az ő „hímzése” a Tejút, amely nálunk a Hadak útja. A tündérek a miénkhez legközelibb, határos világ lakói, így ők könnyen átjöhetnek. Uralkodójuk a Tündérkirálynő, aki az Ultar-hegy – magyarul talán Oltár-hegy – tetején lakik kristálypalotájában. Itt valósulhat meg a világok közötti átjárás.
Igaz, ami igaz… Aki eddig megpróbálta megmászni az Ultart, az mind szörnyethalt. Ez a világ legmagasabb még megmászatlan hegycsúcsa.
A Hunza csúcs középen, balra tőle a Bublimotin, azaz a „Hölgyujj”, jobbra pedig az Ultar délnyugati gerince a Karakoramban.
A hunza függetlenség letiprásakor szocialista államvezetésünk természetesen gyáván hallgatott. Nem emelte föl a szavát szokott módon sem a „népek elnyomása” ellen, sem pedig rokonaink védelmében. De hát ilyen a „modern” magyar diplomácia már több, mint fél évszázada. Egy olyan ország pedig, amelynek saját jellegzetes (karakteres) külpolitikája, vagy diplomáciája nincsen, tulajdonképp nem is létezik. (Ládd: A SZUVERENITÁS ILLÚZIÓJA)
Talán ez is közös vonás : a magyar önállósága is teljességgel kétséges. Csak éppen a hunzák egy atomhatalom nyílt megszállása alatt élnek. Mi ellenben saját kishitűségünknek a gyötrelmes rabjai vagyunk! …Bár talán végre lassan alakul már a független MAGYAR külpolitikánk…
A cuclizmust követő deformkor magyar kormányai sem foglaltak állást Hunza és Nagar államok függetlensége mellett…
Pedig ugyan mi veszedelem származna abból, ha végre magyarul kezdenénk gondolkozni, magyarul kezdenénk mozogni a világban ?!
Csak a megbecsülésünk növekedne más népek szemében, ha legalább olykor saját véleményünk lenne! Szánalmas volt az évszázados vélemény-szolgaiságunk. Itt az idő szakítani e szánalmassággal örökre! Magyarok vagyunk!
Ha néha meg-megdöbbentjük végre a nemzetközi közvéleményt szokatlan állásfoglalásainkkal, talán azt is észreveszik, hogy létezünk !
Talán a térképen sem kell majd tévedezve keresgélniük Magyarországot !
Hanem amíg jászokat (oszétokat), hunzákat, ujgurokat, jugurokat és magarokat is semmibe vesszük, és semmibe hagyjuk, addíg szép lassan – társtalanul – mi magunk is csak fogyatkozunk, elveszünk…
E szétmorzsolódó népek lehetnének leghűségesebb – mert természetes – szövetségeseink.
Nem létezik ma a Kárpát-medence egyetemein eggyetlen Hunza, vagy éppen Fehér Hun (Heftalita) tanszék sem ! De a Jász, Jugur, vagy Ujgúr tanszék sem tobzódik…
Mi több, egy elfogulatlan „Rokonságkutató Intézetünk” sem létezik !
Pedig ugyan mibe kerülne ? Semmibe… Egy népnek, mely eggymillió háromszázezer álsvájcifrankos banki csalást hízlalni is elég vagyonos! Rokoni hídépítésünkhöz Rokonságkutató Intézet, vagy tanszék első pilléreknek remekül megfelelne !
Mire is számíthatnak szegény elárvult hunzák, ha már utolsó, még megmaradt (államiságú) rokonaikra, a hungárokra sem ?!
Gyümölcsözőbb Jövőt kívánunk a hunza őszben !
A sokszínű a hunza szöllőhöz hasonlatos sokszínű hun(za)-magyar együttműködést …
Talán volna mit tanulnunk egymástól !
Érdemes lenne legalább tudomásul venni, és figyelmünkkel kísérni (ezernyi álhír haszontalansága helyett) őket, még többnyire romlatlan, tiszta életüket…
Többre hivatott nemzetünk megmaradt gyökérzetének és messzeszakadt magvainak, rokonságának ápolásával talán a mi életünk is megtisztulhat, megszépülhet majd…
Szebb Jövendőt kíván hunnak és magyarnak:
Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító
Ajánlott olvasmányok:
- Csáji László Koppány: Tündérek kihalófélben: Hunoktól a hunzakutokig (Napkút, 2004.)
- Csáji László Koppány: Szemelvények Hunza szellemi néprajzkincséből
- A hunzák 100 évig élnek
- John Robbins : Százévesen egészségben (320. oldal)
- Dr. Allen E. Banik : A hunzák földje (Hunza Land – Whitehorn Publishing Co., 1960)
- Ralph Bircher: Hunsa
Hunza: A Paradise Of High Literacy, Longevity and Gender Equality in a Remote Corner Of…
Olvasói vélemény :
„Kik azok a hunzák?
A fehér hunokat, Attila hunjainak rokonait nevezik így. A mindössze 14 ezer főt számláló nép a Himalája hegyei között, zárt völgyekben él, melyeket csak igen magas hágókon át, nehezen lehet megközelíteni.” https://magyarno.com/attila-nepebol-kivalt-testvereink-a…/
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
