E csodameccs 70. évfordulóján érdemes számot vetnünk múlttal és jelennel. Képességeinkkel és azok érvényesítésével… no meg a magunkba vetett Hitünkkel !!!

A Hobo még büszkén emlékezett…

Sebes Gusztáv már az olimpián lekötötte az Anglia elleni összecsapást. Ezt a kommunista párt első embere, Rákosi Mátyás nehezményezte és ennek hangot is adott. A kapitány ezen akciója után kétséges volt, hogy az ország kommunista vezetése engedélyt ad-e a kiutazásra egy esetleges kudarctól való kishitű rettegésében…

“Remegnem kellett, mert lekötöttem. Vád volt ellenem, hogy engedély nélkül kötöttem le.”
(Sebes Gusztáv följegyzéseiből)

A mérkőzést egész Európa és az akkori futballvilág izgatottan várta.
Az angolok az „évszázad mérkőzésének” hirdették ezt a találkozót, ahol két világ, két futball-nagyhatalom csapott össze az „angol oroszlánok” meg a „mágikus magyarok”. (Milyen érdekes a lelkük mélyén ők akkor is érezték !)

Az aranycsapat pedig minden idők legjobb magyar labdarúgó-válogatottja volt!

A magyar csapat fölkészülése rendkívül tervszerűen zajlott. Elemezték az ellenfél taktikájának erős és gyönge pontjait…
Olyannyira fontosnak érezték ezt a mérkőzést, hogy a Wembley Stadion méreteit átmodellezték a Vasas pályára, hogy a játékosok még jobban szokják a kinti körülményeket.

6 : 3 lett az eredménye annak a legendás labdarúgó-mérkőzésnek, amelyet a magyar futballválogatott vívott 1953-ban az angol labdarúgócsapattal a londoni Wembley Stadionban, és amelyen a magyarok legyőzték a 90 éve – fönnállása óta – hazai pályán veretlen Angliát.

“…a magyaroktól nem volt szégyen kikapni. Megvallom el sem tudtam képzelni azt, hogy ilyen jó lehessen a magyar együttes…” (Billy Wright, az angol csapat kapitánya)

“Olyan erőnlétet láttunk a magyaroknál, amilyet nálunk sohasem követelnek meg…A tragédia az volt, hogy az angol csapat meg tudott volna verni bármely más csapatot a világon – csak a magyart nem…Ez a mérkőzés történelmi fordulatot jelent a labdarúgásban.” (Angol sajtóvélemény)

Megjegyzendő, fél évvel később a visszavágón idehaza a magyar csapat talán még nagyobb fölényben játszott, és megérdemelten ütötte ki ellenfelét. „Az angolok egy hétre jöttek és 7-1-re mentek!”

Jó rá emlékezni… No meg érdemes másokat is emlékeztetni !

Hol vagyunk ma ettől?

Az évtizedes stadionépítés-ellenes fröcsögésből lassan, de méltósággal kiemelkedett a Magyar Foci !

Szépek a friss sikerek, de csak kőkemény munkával, meg összefogással lehet végleg fölzárkózni a világ élmezőnyéhez…
No persze hasznos lenne egy minőségi magyar sport-bemondó is ! Nehéz a hevenyészett hazaárulással fölérő megjegyzéseit mindvégig elviselni… egy b-típusú hülydének… Hol vagyunk Szepesi György tudósító minőségétől ?! (Még ha „Galambos” fedőnéven komcsiként ügynökösködött is… Bővebben erről Takács Tibor történész Szoros emberfogás könyvében)

A foci olyannyira az élet része volt, hogy filmek sora született a fociról. A legérdekesebb talán Keleti Márton 1956-os szatírája A csodacsatár görbe tükröt tart az Aranycsapat sikerei idején tomboló futball-mánia és a futball-diktatúra (f)elé.

Futbóliában a sorozatos futballvereségek miatt kormányválság fenyeget, az államelnök ezért megbízza Duca tengernagyot, hogy szerezze meg a Svájcban játszó magyar csapat csodacsatárát. A filmben a főszereplő Puskás Ferenc mellett szerepel Garas Dezső, Benedek Tibor és Sinkovits Imre is.

Hogyan is állunk a Magyar Sporttal ma ? A magyar gyermekek edzettlenebbek mint valaha !
A mindennapi testnevelés remek kezdeményezés volt ! Már csak a hogyanját kell még jobban kidolgozni !
Tömegsport és utánpótlás-nevelés minden szinten ! Persze nem csak a fociban…
A küzdősportok is ráférnének a magyar fiatalokra !
Ha más nem, hát a szurkolók bizonyosan hasznát vennék a veszélyesebb helyzetekben…

De hogyan is állunk ma a 6:3-mal ?!
Ma az angolok többnyire azt sem tudják, hol vagyunk a térképen !
És valóban: az ő szemszögükből rajta sem vagyunk !
No persze a 2022-es 4:0 óta már támadt némi fogalmuk…
Trianon 102. évfordulóján 1:0-ra vertük őket itthon, éppen az angolok leghosszabb veretlenségi sorozatát törve meg… majd 10 napra rá Wolverhamptonban odahaza verük őket 4:0-ra…
96 éve nem kaptak ki így (4 gólos különbséggel), de 4:0-ra meg még soha hazai pályán…

Amíg azonban több magyar vész el ma csellengőként Angliában, mint 1956 után, addig csak az angliai magyarok lapja – a 6:3 – büszkélkedhet a nemzet szétesésének fékjeként…

A 6:3 -as diadal már csak fakuló emlékeinkben él…

No meg a pesti tűzfalfestményen…

Angliában meg elolvad és beolvad ma a magyar ifjúság színe-virága. Csak Londonban egy bő negyedmillió… A lengyelek szombati iskoláikban lengyel történelmet és lengyel irodalmat tanítanak csemetéiknek remek szervezettségben Anglia minden városában. Angliában a lengyel megmarad lengyelnek. Lengyel boltokat nyit, lengyel sört iszik, lengyelül beszél…
Nekünk még az 56-os magyar klubjaink megtartására sem telik az erőnkből… meg a hitünkből…

Magyarok új, csöndes Mohácsán nem csak merengni valónk van !
Míg magyar munkaerő máig stabilizálja az angol gazdaságot láthattuk a reakciót: Kirekesztés angol módra!
Bizony a Brexit is megérdemel egy kiadós visszavágót !

A BREXIT HÁTTERE – A BRIT KÖZOKTATÁS KÖZENYÉSZETE … Tráser László riportja az Angliából hazatért Dr. Szabó Lászlóval. (A Kossuth Rádió műsorából)

Nemzeti összefogás – és a rajtunk rágcsáló belső ellenség mielőbbi eltakarítása – nélkül nem vihetjük semmire!

Foci akadémiáink szaporodásával és fejlődésével újra jöhet egy Aranykor!

Addig meg marad a dicsőség emlékezete…

A hétvégét is megalapozó kikapcsolódáshoz ajánlom ma estére Kálomista Gábor 1999-es magyar filmjét Tímár Péter rendezésében Eperjes Károly főszereplésével ím a 6:3 avagy, Játszd újra Tutti !

Jonathan Wilson angol foci-szakíró szerint a magyarok 6-3-as diadala óriási hatással volt az angol válogatott játékára, ugyanis az évszázad mérkőzése vezetett Anglia egyetlen, 1966-os világbajnoki címéhez. Ennek fényében is ajánlom hát :

Ha meg dokumentumfilmhez volna kedvünk, Koltay Gábor dokumentumfilmje, a Czibor, a rongylábú (2022) a legendás labdarúgó életét és pályafutását mutatja be gyermekei és unokái, valamint magyar és spanyol barátai, pályatársai visszaemlékezései alapján…

Ma kerek hetven éve játszotta az Aranycsapat a 6:3-as győzelmét. Ennek emlékére vasárnapig ingyenesen nézhetők az Aranycsapat (1982), A csodacsatár (1956) és a Czibor, a rongylábú (2022) című alkotások a magyar filmek felületén, valamint a FILMIO-n október 19. és 22. közt.

Az Aranycsapat iránti tisztelettel:

Dr. Szabó László

Magyar Kultúrális Örökség
Alapítvány

Olvasói válasz :

Emlékszem rá, hallgattam annó  53-ban, sőt 1954-ben 4.-es elemista voltam, amikor a Stadionban láttam a 7:1 -et is és arra is jól emlékszem. Azóta sincs ilyen aranycsapatunk 🙂 Puskás Öcsivel is beszélgettem többször – anno a Krisztina vendéglőben – oda járt ebédelni a 90-es évek végén . (H J Csaba)

Ajánlott még : ANGOL FOCI – RASSZIZMUS FÉKTELENRE HANGOLVA

Míg az angolok ma térdepeltetnének bennünket a négerek előtt, akiket ők aláztak és fosztottak (akiknek őseit ők alázták és fosztották) ki évszázadokon át, addig a mi Magyar Hymnus-unkat meg kifügyülik, kihurrogják, megalázzák… és az UEFA meg egyéb más antifa meg balfa szervezetek ezért el nem tiltják őket !!! Valóban dúl a rasszizmus e világon !!! Ezt senki meg nem kérdőjelezheti !!!

KIREKESZTÉS ANGOL MÓDRA

Anglia kilépne Európából… Azazhogy… Az angolok kitakarítanák az európaiakat Angliából !
Az összes néger, paki – volt gyarmati angolgyűlölő – persze mind maradhat… 

RASSZIZMUS ÉS TUDATLANSÁG ÁLL A BRITEK DÖNTÉSE MÖGÖTT

Egyre fokozódó idegengyűlöletet tapasztal Nagy-Britanniában a tíz éve ott praktizáló Szabó László, korábbi szegedi önkormányzati képviselő…

EGY MENEKÜLT MIGRÁNS VALLOMÁSA

„Adjátok vissza a szavak igazi értelmét!” (Budda) Migránsok, menekültek? – Hát ugyan kik ezek? Mik ezek? Ennyi sok év émelyítő agymos(lékol)ás után őszinte szavaimmal…

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...