1898 – Párizsban megkötik az Spanyol-Amerikai Háborút lezáró Párizsi Békét.
Ez is a világtörténelem egy keveset emlegetett fejezete ! Pedig igen fontos és tanulságos…

A háborút lezáró Párizsi Béke értelmében Spanyolország átengedte az Amerikai Egyesült Államoknak a Fülöp-szigeteket, Guamot, Puerto Rico-t. Kuba pedig formálisan függetlenséget nyert, de az USA katonai és politikai ellenőrzése alá került…

A korabeli gúnyrajz igen találóan ábrázolja a kapzsi gyarmatosítást… azazhogy újragyarmatosítást…

De mindez hogyan is kezdődött ?

A spanyol uralom ellen évek óta folyt a függetlenségi harc Kubában, az USA pedig korábban is összeütközésbe került Spanyolországgal. Az Egyesült Államok közvéleményét spanyolellenes propagandával befolyásolták az újságírók meg újságurak, mint a szenzáció-turhálásban egymással is vetélkedő Joseph Pulitzer és William Randolph Hearst, akik folyvást a „sárga újságírás” eszközét alkalmazták a kubai spanyol adminisztráció vitriolos kritizálására. 

No persze ezt a tendenciózusan gyűlöletkeltő, heccelődő újságírást illőbb magyarul „heccujságírás” néven emlegetni ! Ennek az öröksége ma a csaknem az egész világot megfertőzött szenzációhajhász, örökkön tódító nagyotmondó média-mágia…

A spanyol–amerikai háború 1898-ban zajlott le Spanyolország és az Amerikai Egyesült Államok között, miután az USA beavatkozott a Kubai Függetlenségi Háborúba. E háború eredményeképpen Spanyolország elvesztette utolsó jelentős tengerentúli gyarmatait, Kubát, a Fülöp-szigeteket, Puerto Ricót és Guam szigetét, az USA pedig ezzel imperialista gyarmattartó hatalommá vált.

Bár Kuba formális függetlenséget kapott, mégis amerikai gyámság alatt. Amint azt John Quincy Adams 1823-ban még külügyminiszterként megjósolta, Kuba érett gyümölcsként hullott az ölükbe. E négy hónapos háború révén az Egyesült Államok elérte régi céljait. A Fülöp-szigetek és Guam pedig Hawaii után újabb ugródeszkát jelentettek Kína felé, az ottani amerikai befolyás elősegítésére…

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...