Áldás (július) hava 4.-én e napon…

1187-ben zajlott a Hattíni Csata, a keresztes háborúk egyik fordulópontja, amely a Guidó (Guy de Lusignan) jeruzsálemi király vezette keresztény hadak és a Szaláh ad-Dín egyiptomi szultán vezette muzulmán sereg között zajlott „Hattín szarvai”-nál, Tibériás várostól 10 km-re nyugatra.

A csata a muzulmánok teljes győzelmével zárult, Jeruzsálem haderejének nagy része odaveszett az ütközetben, így a csata lényegében egyenes úton vonta maga után Jeruzsálem elestét.

1187-ben Mag (október) hava 2.-án Szaláh ad-Dín (صلاح الدين) gyatrábban szólva Szaladin, Egyiptom és Szíria uralkodója elfoglalta Jeruzsálemet, ezzel „adva okot” a III. keresztes háború megindítására.

Szalah ad Dín 17 fiút és egy leányt hagyott hátra. Utódai, az Ajjúbidák benne tisztelték hatalmuk alapítóját. Mivel Jeruzsálem visszafoglalása után Szaladdin és katonái civilizáltan és türelmesen bántak a város lakóival, Szaláh ad-Dín mint nemes és lovagias ellenfél maradt meg a Nyugat történelmi emlékezetében.

A kurd származású An-Nászír Szaláh ad-Dín Júszuf ibn Ajjúb, egyszerűbben Szaladin 1137-ben született Tikritben. Egyiptomi hadvezérként Egyiptom és Szíria első szultánja, az Ajjúbida Birodalom megalapítója, a világtörténelem egyik legtehetségesebb hadura.

A nevében szereplő ad-Dín az Örményországi D(o)win városra vonatkozik, ahonnan származtatta magát.

Az egyik legnagyobb muzulmán hősként tisztelik, hiszen neki sikerült összekovácsolnia a régóta viaskodó muszlim államokat, majd a Közel-Kelet egyesítése után birodalmának óriási haderejével a Jeruzsálemi Királyság ellen fordult. Első nagy szentföldi győzelmét Hattín szarvainál aratta 1187-ben, nem sokkal később pedig magát a szent várost is sikerült bevennie.

Ajánlott film e napon a Mennyek királysága azaz Mennyei Királyság (2005) :

Szaláh ad-Dín szultán kiváló hadvezér és igazságos uralkodó hírében állt már életében. A keresztesekkel vívott háborúi során bizonyított lovagiasságának köszönhetően nagy és méltó ellenfélként maradt meg az európai emlékezetben. Kortársai szerint rendkívül adakozó is volt, a fényűzést nélkülözte, minden vagyonát birodalma gyarapítására és a szegények gyámolítására fordította.

Damaszkuszban húnyt el, 1193 március 4.-én.
Amikor halála után emberei kinyitották személyes kincstárát, semmit nem találtak benne…

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...