Scroll To Top

Szúnyogirtásnak hazudott tömeges pillangó-pusztításkor és a következményes békairtáskor meg fecskétlenítéskor hol vannak az állatvédők ???

Surányi Miklós – Bethlen – történetpolitikai tanulmányok

Surányi Miklós nemes arcéle 1935-ben. Eggyetlen évvel a halála előtt. 

Surányi Miklós inkább a regényeiről ismert, de a posztkomcsi és máig antimagyar kánonban ma is agyonhallgatott remekírónk más műfajokban is megmártózott…

Így ír a Vörös Terror bűzös évéről :

… vesztett csaták, félmillió halott, hadiözvegyek, vakok, bénák, hét-nyolc sorozás, hathét hadikölcsön, vér, vér, vér… és
1918 október 17.-én Tisza István bejelenti a Házban: Ezt a háborút elvesztettük…
Ki gondolta volna, hogy ez a sors vár a mi generációnkra? Ez a sors? Ez még nem volt elég.
Jött a forradalom.
Október 31-én gróf Tisza Istvánt meggyilkolták.
November 1: a Diaz-féle, november 13: a Károlyi—Franchet d’Esperay-féle fegyverszünet, ugyanaznap
Károly király lemond, 1919 január 1: Károlyi Mihály a magyar népköztársaság elnöke… a nemzetiségek elszakadnak, Erdély és a Felvidék megszállás alatt, az ország király és katonaság nélkül, a népköztársaság katonái — pfuj, ilyen fegyveres csőcseléket csakugyan nem akarunk látni! — csupa terror, gyász,
nyomorúság, a házunkat magunk őrizzük revolverrel és vadászpuskával, a fehérneműnket elrekvirálták …
és elvesztettük Magyarország kétharmad részét.
De ez sem volt még minden.
Március 21-én az államügyész kiment a fogházba
és onnan hozott új kormányt Magyarországnak.
Kezdetét vette a proletárdiktatúra.
A miniszteri székekben csavargók ültek, a Hungáriában prostituáltak voltak a lady patronesszek.
Június 24-én a Ludovika tisztjei és hadapródjai megkezdik az ellenforradalmat.
Erre jött a terror. Számuelly lett a legfőbb hatalom Magyarországon.
Az erény elbújt, mint a beteg kutya, de a bűn egetverően ugatott a fórumon.
Hónapokon keresztül folyt a magyar vér.
A Lenin-fiúk maguk 583 embert gyilkoltak meg, csak úgy vaktában, aki hogyan szemük elé került, ártatlan vagy bűnös voltukat öt percig sem firtatva, a párisi rémuralom receptje szerint, megtarkítva Budapest kloaka és bordélyházszagu ötletességével.
„Volt eset, hogy a kivégzést a családtagok jelenlétében hajtották végre s az iskola növendékeit kivezényelték az ilyen látványossághoz. Az apa lába alól a saját fiának kellett kirúgnia a széket.*) Számuelly az áldozatokkal megcsókoltatta a kötelet, majd, mint valami nyakkendőt, maga igazgatta a nyakukra a hurkot. A tömeges kivégzéseknél a főellenforradalmár egyik szemét kiszúrták s úgy kellett végignéznie társai kivégzését.”
Ok és cél nélkül, kedvtelésből, perverz gyönyörből gyilkoltak.
A kivégzés előtt némely Lenin-fiú kihúzta az áldozat nyelvét,
egy másik pedig azzal mulatott, hogy a még vonagló embernek felmetszette a hasát és kitépte a beleit.
Klein-Korvin Ottó, egy kis, púpos gnóm, vallatás közben a vádlott torkába szokta dugdosni a vonalzóját. Még a temetéssel sem igen vesződtek.
Szőcs András színészt egyszerűen ledobták a harmadik emeletről és ott hagyták az utcán.
A holttesteket belehajították a Dunába.
Az életünk egy pillanatra sem volt biztonságban, de azért nem ez volt a legnagyobb rossz; a kommünt
nem a vér és halál, hanem az éhség és az utálat jellemzi.
Nem az akasztófa és a kés, hanem a kloaka és a bűz.
Nem a vér szaga, hanem a rothadásé volt az elviselhetetlen.
És a magyarság mégis tűrte négy és fél hónapig.
Március 21-étől augusztus elsejéig — s ne is próbáljuk tagadni — ha a diktatúra el nem rothad a saját
vérbajában, még jó ideig tűri…

(* Ajánlott olvasmány : Dr. Szabó László: A bolsevizmus Magyarországon.)

Teljességében itt olvasható :

Surányi Miklós : Bethlen / Történetpolitikai tanulmányok

Ajánlott olvasmány :

Surányi Miklós szülinapján
SURÁNYI MIKLÓS SZÜLINAPJÁN

1882 jégbontó (február) hava 16.-án született Felsőmindszenten Surányi Miklós, híres magyar írónk és újságírónk.

Surányi Miklós író emléktáblája

Filmhíradók Onlinehttps://filmhiradokonline.hu › watch

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Kalendárium

Kalendárium

HUSZT – 2014

dec. 29.
HUSZT – 2014
HUSZT – 2013
HUSZT – 2013
dec. 29.

Honi tallózó

Külhoni tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)