A Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány vándorkiállítása az 1944-45-ös délvidéki magyarírtás 70.-ik évfordulója alkalmából, az áldozatok tiszteletére készült.
A kiállítás huszonegy tablón mutatja be a délvidéki magyarokat ért népírtás történetét. A rendkívül látványos és olvasmányos, rövid és tartalmas mondatokba összefoglalt szöveganyagot gazdag képanyag egészíti ki. A kiállítás vázát alkotó visszaemlékezések közé beszúrt és kiemelt történelmi tények segítségével mutatják be az 1944-45 évek fordulóján történt tragikus eseményeket.
Ez az egyetlen olyan ház, amelyet Nobel-díjból vásárolt Valaki Magyarországon. Mégpedig az egyetlen magyar-magyar Nobel-díjasunk . Ennek ellenére (képviselői indítványom ellenére) 2002-ben a Város önkormányzata elmulasztotta megvásárolni és méltó emlékhellyé alakítani a Nobel-díjas villát…
Képviselőként közbeléptem, nehogy olyan építési beruházás induljon, mint akár a szembe-szomszédságban. Azóta (helyileg) védett a Nobel-díjas villa.
Szent-Györgyi Albert Szeged Nobel-díjasa. Egyetlen más magyar városnak sincs – sem mai gúny-határainkon belül, sem azokon kívül – saját Nobel-díjas híressége. Szent-Györgyi az egyetlen Nobel-díjas, aki Magyarországon érte el a tudományos sikerét, és itthon is várta be a világraszóló kitüntetés hírét… Sőt azután is itt maradt, amíg a kommunisták halálos fenyegetése el nem űzte…
Szegeden fedezte föl a világhírt hozó C-vitamint, és Szegeden érte a máig legrangosabbnak tekintett tudományos elismerés híre is. Szeged már akkor a tudós nagyságához méltó gesztussal, egy újszegedi villa megvásárlásával és odaadományozásával kívánta maradásra bírni. A maihoz hasonló helyi és országos csip-csup panamák miatt azonban csak húzódott az ügy, de Szent-Györgyi – a csábító ajánlatok ellenére – városához, Szegedhez hű maradt.
Végül a Nobel-díj pénzösszegéből vásárolta meg a ma is álló patinás házat, a mai „Szent-Györgyi villá”-t, amelyben 1940-től 45-ig lakott. A német megszállás megfigyelte, de azoktól a magyar csendőr őrizte… Végül a szovjetek, a kommunisták halálos fenyegetése kényszerítette a Hazája elhagyására.
Siralmas, ahogyan két évtizede kicsúszott a város és a szegedi egyetem hatóköréből e tudománytörténeti kincs.
Most új esély nyílik, hogy Szeged egyik, hacsak nem a legjelentősebb látványossága, a konferencia-turisták szegedi szentélye lehetne fölújított és személyes tárgyaival berendezett hajdani háza és árnyas kertje.
Hagyatékának összegyűjtését még szegedi tartózkodása idején, 1938-ban Daday András kezdeményezte. A Dr. Zallár Andor által hazahozott és rendezett Szent-Györgyi hagyaték évtizedeken át az egyetem pincéjében porosodott (jobb esetben csak porosodott), és máig is csak méltó elhelyezésére vár. Alapítványom az eredeti berendezés, a bútorok fölkutatását is vállalja…
Dergán Ádám – Orvosok Lapja – 2009. november
A kert alkalmas rendszeres dísz-fogadások rendezésére és a ház pedig alkalmas jeles vendégek elszállásolására. A közbülső időkben iskolák múzeumi (jellegű) látogatására…
A ház a magyar Nobel-díj(as) és a C-vitamin hírének ékszerdoboza lehet. Ezen dolgozom 22 éve…
Szent-Györgyi szellemi örökségével, a hagyaték muzeális tárgyaival és ezek mellett akár ultramodern elektronikai eszközökkel is tehetjük élőbbé a jeles házat… A kert tisztásán pörgő C-vitamin hologramtól a falakon az elhaladáskor megjelenő Szent-Györgyi-képekig sok modern dologgal válhat valóban élővé e villa…
Természetesen csakis alapítványi tulajdonban tudom elképzelni a Nobel-díjas villa biztos jövőjét. Alapítványunk szívesen vállalja a méltó berendezését és működtetését.
A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN
Európa szívéből
