Továbbra is kérdéses, hogy mi lesz a sorsa Szent-Györgyi Albert hajdani, újszegedi lakóházának. A Magyar Kulturális Örökség Alapítvány a Szent-Györgyi-villa emlékházzá alakítását szorgalmazza, gőzerővel keresik országszerte a támogatókat. Az már tudható, hogy a szegedi városvezetés 2025-ben több mint tízmilliárd forintot költ Szeged kultúrájára. Arról azonban hallgatnak, hogy a Szent-Györgyi-villa megvételére van-e szándéka a városvezetésnek.

Amint azt nemrég megírtuk, az újszegedi Szent-Györgyi-villa 23 év után ismét eladó. 195 millió forintért árulja a jelenlegi tulajdonos, az Artisjus a házat, amelyben a C-vitamin felfedezője 1940 és 1945 között élt. A villát Szent-Györgyi Albert a Nobel-díjjal járó tiszteletdíjából vásárolta meg. A Magyar Kulturális Örökség Alapítvány a villa emlékházzá alakítását, közkinccsé tételét szorgalmazza. Közösségi összefogást sürgetnek, gőzerővel keresik a támogatókat. 

Az egész Kárpát-medencében páratlan a Szent-Györgyi-villa

Az alapítvány kezdeményezése korántsem új keletű. Az alapító, Szabó László volt az, aki Újszeged hajdani képviselőjeként 2002-ben indítványozta először a Szent-Györgyi-villa megvásárlását a szegedi önkormányzatnál, de indítványát a szocialista városvezetés figyelmen kívül hagyta. Egy évvel később újabb indítványt nyújtott be a képviselő-testületnek, amelynek köszönhetően az épület helyi védettséget kapott, a villa megvásárlását és Szent-Györgyi Emlékházként való hasznosítását azonban sem akkor, sem a későbbi években nem támogatta a Botka László vezette önkormányzat. 

Magam is orvos vagyok, és arra az egyetemre jártam, amelynek Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem volt a neve. Gondolataimban és lelkemben mélyen gyökerezik, hogy Szent-Györgyi emlékét méltón ápoljuk. Ő az egyetlen magyar Nobel-díjas, aki nem külföldön, hanem Magyarországon végzett felfedezéséért, munkájáért nyerte el a Nobel-díjat. Az egész Kárpát-medencében nincs még egy olyan ház, amelyet Nobel-díj összegéből vásároltak 

– mondta el lapunknak Szabó László, hangsúlyozván, hogy az 1940-1945 közötti időszak, amikor Szent-Györgyi a villában élt, nem csak a tudomány, de a történelmi események tekintetében is felettébb fajsúlyos évek voltak. Felidézte, hogy Szent-Györgyi szerepet vállalt a kiugrási kísérletben, a nemzeti függetlenség élharcosa volt, Szegeden élete veszélyeztetésével lakott, a magyar hatóságok védték a Gestapótól.

Versenyt futnak az idővel

A Magyar Kulturális Örökség Alapítvány azt szorgalmazza, hogy a Szent-Györgyi-villa kerüljön védelem alá és ne magánkézbe, hanem alapítványi vagy köztulajdonba, legyen a magyar történelem és tudomány tiszteleti háza, valamint a fasizmussal és a kommunizmussal szembeni nemzeti ellenállás emlékhelye. Kérték már ez ügyben többek között a Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal, a Szegedi Tudományegyetem, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Magyar Turisztikai Ügynökség, a Magyar Tudományos Akadémia és Szeged önkormányzatának támogatását is. Két nagy hazai cég már jelezte támogatását, de érdemi előrelépés eddig nem történt az ügyben. 

Az idő az alapítvány ellen dolgozik, ugyanis lapunk információi szerint már érkezett be komoly vételi ajánlat a villára. Az alapítvány online aláírásgyűjést hirdetett a Szent-Györgyi-villa megmentésére. 

Vadkerti Szilárd, az alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, hogy leginkább attól tartanak, hogy ha a villa magánkézbe kerül, az új tulajdonos esetleg a bírságtól sem riadva vissza lebontathatja vagy teljesen átalakíttathatja az építményt, aminek következtében Szent-Györgyi örökségének egy markáns és pótolhatatlan része vész el mindörökre. Az alapítványi elnök a magyar kulturális örökségek megőrzésének és az azokért történő felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy ez az egész nemzet kötelessége. Külföldi, megfontolandó példaként a dániai Andersen-házat és a salzburgi Mozart-házat említette.

Andersen meséi nagyon szépek és tanulságosak. Szent-Györgyi Albert C-vitaminja legalább annyira világra szóló nemzeti kincs és nélkülözhetetlen. A kettő között az a különbség, hogy az Andersen-ház akkora, mint a fél Szeged Pláza, a Szent Györgyi-Albert Emlékház még meg sem született 

– fogalmazott Vadkerti Szilárd. 

Közöny és ellentmondás

Lapunk még tavaly év végén levélben érdeklődött a Szegedi Tudományegyetemnél és a szegedi önkormányzatnál is, hogy tervezik-e a villa megvásárlását és abban egy állandó Szent-Györgyi Albert kiállítás berendezését, de válasz egyik címzettől sem érkezett. 

A szegedi önkormányzat – több mint húszéves – közönye Szeged Nobel-díjas büszkeségének egykori lakóháza iránt talán joggal minősíthető meglepőnek és ellentmondásosnak Kozma József önkormányzati képviselő múlt heti, magyar kultúra napi beszédének fényében. Az önkormányzat kulturális bizottságának elnöke ugyanis Szegedet a szabad magyar kultúra egyik fellegvárának minősítette. 

Szebb, változatosabb, erősebb, jobb a szegedi kultúra? Szerintem igen a válasz. Hogy mire alapozom ezt? Elsőként is örökségünkre és hagyományainkra, amelyek fontos értékek és azok kifejeződései 

– fogalmazott, majd Szeged kulturális értékei között említette Dugonics András, Móra Ferenc, Juhász Gyula, József Attila, Vaszy Viktor, Vinkler László, Gregor József, Kass János szellemi örökségét. A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert neve és szellemi öröksége nem került be a felsorolásba.   

Ezt követően Kozma József úgy fogalmazott, hogy kulturális téren „a felelősségvállalásával emelkedik ki a szegedi önkormányzat”. Majd bejelentette, hogy 2025-ben a városvezetés több mint tízmilliárd forintot fordít Szeged kultúrájára. Két kérdés azonban továbbra is megválaszolatlan. Az egyik, hogy belefér-e ebbe a keretbe a 195 millió forintért kínált Szent-Györgyi-villa megvásárlása. A másik, hogy van-e egyáltalán önkormányzati igény erre. 

Forrás : Összefogtak a Szent-Györgyi-villa megmentéséért

jánlott még :

Tegyük Szent-Györgyi Albert szegedi villáját méltó emlékhellyé!

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...