Európa szívéből
Beköszöntött az ősz Hunzaföldön…
De vajon hoz-e hunza szabadságot?
Ma 42 esztendeje veszett el karakorumi rokonaink szabad országa.
1974 Föld (szeptember) hava 25.-e gyászos dátum – A Hunza állam megszűnése napja.
Félezer éves fönnállása után Hunzahont, a hunzák hegyi tündérországát az alig több, mint negyedszázados, muzulmán kamasz Pakisztán lerohanta.
A Zulfikar Ali Bhutto vezette paki kormány 1974 végére megszállta és bekebelezte az Ujgúrfölddel határos hófödte csúcsok között búvó Nagar és Hunza hercegségeket.
A nemzetközi fölháborodás elmaradt. De ami még ennél is súlyosabb, Hungária, azaz Magyarország tiltakozása is váratott magára! Egészen máig várat…
A Baltit erőd – középkori fellegvár a Hunza-völgyben
A hunzák egy magányos, de büszke nép, amely vallja magáról, hogy a hunok leszármazottai, az úgynevezett fehér hunok (heftaliták) utódai. A hunzák szőkék, barnák, vörösek, feketék; kék, zöld és barna szeműek, arcvonásaik pedig feltűnően különböznek a belső-ázsiai törökös és a déli, indiai, vagy a nyugati pastu-iráni arcok vonásaitól. Mongolidnak, kínainak meg igen nehezen mondhatóak. Végtére is „europid”-nak írták le a kínaiak a hunokat is…
Cserben hagytuk messzeszakadt véreinket…
Valóban? Rokonaink?! – Délibáboskodás? – Hol az igazság?
Amíg történelemhamisító “finnugor” néven emlegeti bárki “rokon”-ként “tudományos” fölhanggal is támogatva obi ugor nyelvrokonainkat, addig hunza-rokonságot emlegetni több, mint természetes. Amíg a helyesen hungrofinn(!) – mert nem „finn-ugor” – nyelvcsaládban hasonló nyelveket beszélők szemrebbenés nélkül “rokonaink”-ként emlegettetnek, addig senki zavarba sem jöhet a hunza-rokonság hallatán.
Rokonság… Mi is a népek közötti rokonság? – Lehet vérrokonság, lehet nyelvrokonság, de szélesebb kulturális értelmezésben lehet akár hagyományrokonság, sőt érintkezés révén akár népi atyafiság is…
Vérrokonaink a világban igen ritkák, nyelvrokonaink pedig a hungrofinnek és még sokan mások…
A lengyelek – bár szláv nép, mégis – “testvérkék”-ként („bratánki” gyanánt) emlegetnek bennünket, magyarokat. Hun és magyar pedig néphagyományainkban Hunor és Magyar iker(test)vérsége révén igen régről rokonok.
A hunzák pedig a hunok maradváinak tartják magukat, csakúgy, miként a mi székely atyafiaink is…
A hunzák a Hunza folyó mentén, annak meredek völgyében élnek. Egyebek közt egészségességükről és örökifjúságukról, másképp szólva rendkívül hosszú életükről híresek. Fene rákot nem ismertek a paki megszállásig…
A Karakorum (hegység)ben, a Hunza folyó mellett (Hunza-, Nagar-, Jaszin-völgyben), egy nehezen megközelíthető hegyvidéki részen (7900 km2) élnek a hunzák, a zűrös pakisztáni-orosz-kínai határ találkozásánál a hegyek között, melyek átlag magassága hat-hét ezer méter.
Életterük egy termékeny völgy, melyet az év nagy részében lehetetlenség megközelíteni. Ha a hunza függetlenség helyre nem áll, úgy a paki atomhatalom autópályát épít rajtuk át Kínába, így a világ egyik legtisztább völgyéből sikerül majd a legmocskosabbat „kifejleszteni”…
A hunzák teljesen egyedülálló, rokontalan nyelve, a burusaszki nyelv jószerivel máig kutatatlan. Mi sem kutatjuk. A 15 milliós magyarságnak eggyetlen egyetemi törpe-tanszéke sincsen a hunok, vagy a máig élő hunzák hagyatékának föltárására, kutatására, meg oktatására …
A hunzák bár elzártan élnek, műveltségük és írástudásuk messze fölülmúlja a megszálló Pakisztán átlagát.
Míg a műveletlen pakik többsége írástudatlan (analfabéta), addig a hunzák csaknem 100 százaléka írástudó. De mi láttunk már ilyet a Kárpát-medencében…
Hunniában és Hunziában…
Nem csak a nevünk hasonló! Gyakran elhangzik, hogy – nem is olyan távoli rokonainknak, – a hunok leszármazottainak, így a magyarok rokonainak tekintik magukat. A hunzák, vagy hunzakutok, hunzakotok, hunzukutok, olykor hunzuk nevének eredete tibetiül “hun”-”za”, vagyis “a hunok szállásterülete”. Burusaszkiul (hunzául) “húntsz” a ‘visszacsapó íj’; így “Húntsz-za” ’a (visszacsapó) íj hazája’, azaz ‘Az íjasok/íjászok hazája’. (Vélhetően ez íj neve is a hunok nevéből származik.) A hunza népcsoport nyelvéből eredően a hunzák neve burusó, burusa, brusó emberek, burusaszki nyelven: ہنزہ .
Egyedülálló, rokontalan nyelvüket – melyet biltum, b(u)rusaszki, buruca(sz)ki, burus(a)ki, de khadzsuna és kundzsut neveken is emlegetnek összesen kb. 90 000-en beszélik a 2000-es adatok szerint. Nagar (nagir), hunza és jaszin nyelvjárásokban…
Buruśo Birkiş (Burusho Birkish)
A pakik által megszállt Gilgit-Baltisztán-terület – a világ egyik legnagyobb nyelvsűrűségű térségének – nyelvterképe:
Ehhez a nyelvsűrűséghez – azaz nyelvszínességhez – ma csak a Kaukázus hasonlítható…
A b(u)rusók ma túlnyomórészt iszmá’íli muzulmánok eltérően a megszálló paki tömb hanafí szunni (iszlám) vallásától. Ez az – innen nézve – apró különbség eggyáltalán nem mellékes körülmény egy olyan világban, ahol ma is őrjöngő ördögi mészárlás folyik a szunni fasiszlám „állam” felől a kisebbségi sí’ák (meg persze a keresztények) ellen…
Egyes feltételezések szerint a hunzák fehér hunok, Attila népéből kivált népcsoport leszármazottai a hunzák, akik ekként az ősmagyarokkal, így velünk is rokonságban állnak. A fehér hunok (heftaliták) által uralt területek 520 körül. (Valószínűleg itt éltek a besenyők is a heftaliták uralma alatt.)
Az elfeledett – oktatásunkból is kirekesztett – Fehér Hun Birodalom kellős közepén élnek ma a hunzák. Bár saját szájhagyományaik szerint már Megalexandrosz (Nagy Sándor) korában is ott éltek…
A hitük szerint a középső világ a mi világunk, amiben élünk; van ezen kívül hét alsó világ és hét fölső világ (a népmesei hetes szám egy másik hunoktól származó hagyományban!), a legfelsőben lakik “Insáan“, a Lelkek Ura, és az ő “hímzése” a Tejút, mely nálunk a Hadak útja. A tündérek a miénkhez legközelibb, határos világ lakói, így ők könnyen átjöhetnek. Uralkodójuk a Tündérkirálynő, aki az Ultar-hegy – magyarul talán Oltár-hegy – tetején lakik kristálypalotájában. Itt valósulhat meg a világok közötti átjárás.
Igaz, ami igaz… Aki eddig megpróbálta megmászni az Ultart, az mind szörnyethalt. Ez a világ legmagasabb még megmászatlan hegycsúcsa.
A Hunza csúcs középen, balra tőle a Bublimotin, azaz a “Hölgyujj”, jobbra pedig az Ultar délnyugati gerince a Karakoramban.
A hunza függetlenség letiprásakor szocialista államvezetésünk természetesen gyáván hallgatott. Nem emelte föl a szavát szokott módon sem a “népek elnyomása” ellen, sem pedig rokonaink védelmében. De hát ilyen a “modern” magyar diplomácia már több, mint fél évszázada. Egy olyan ország pedig, melynek saját jellegzetes (karakteres) külpolitikája, vagy diplomáciája nincsen, tulajdonképp nem is létezik. (Lásd: A SZUVERENITÁS ILLÚZIÓJA)
Talán ez is közös vonás: a magyar önállósága is teljességgel kétséges. Csak éppen a hunzák egy atomhatalom nyílt megszállása alatt élnek. Mi ellenben saját kishitűségünknek a rabjai vagyunk! …Bár talán végre lassan alakul már a független MAGYAR külpolitikánk…
A cuclizmust követő deformkor magyar kormányai sem foglaltak állást Hunza és Nagar államok függetlensége mellett…
Pedig ugyan mi veszedelem származna abból, ha végre magyarul kezdenénk gondolkozni, magyarul kezdenénk mozogni a világban?!
Csak a megbecsülésünk növekedne más népek szemében, ha legalább olykor saját véleményünk lenne! Szánalmas volt az évszázados vélemény-szolgaiságunk. Itt az idő szakítani e szánalmassággal örökre! Magyarok vagyunk!
Ha néha meg-megdöbbentjük végre a nemzetközi közvéleményt szokatlan állásfoglalásainkkal, talán azt is észreveszik, hogy létezünk!
Talán a térképen sem kell majd tévedezve keresgélniük Magyarországot!
Hanem amíg jászokat (oszétokat), hunzákat, ujgurokat, jugurokat és magarokat is semmibe vesszük, és semmibe hagyjuk, addíg szép lassan – társtalanul – mi magunk is csak fogyatkozunk, elveszünk…
E szétmorzsolódó népek lehetnének leghűségesebb – mert természetes – szövetségeseink.
Nem létezik ma a Kárpát-medence egyetemein eggyetlen Hunza, vagy éppen Fehér Hun (Heftalita) tanszék sem! De Jász, Jugur, vagy Ujgúr tanszék sem tobzódik…
Mi több, egy elfogulatlan „Rokonságkutató Intézetünk” sem létezik!
Pedig ugyan mibe kerülne? Semmibe… Egy népnek, mely eggymillió háromszázezer álsvájcifrankos banki csalást hízlalni is elég vagyonos! Rokoni hídépítésünkhöz Rokonságkutató Intézet, vagy tanszék első pilléreknek remekül megfelelne!
Mire is számíthatnak szegény elárvult hunzák, ha már utolsó, még megmaradt (államiságú) rokonaikra sem?!
Gyümölcsözőbb Jövőt kívánunk a hunza őszben!
A sokszínű a hunza szöllőhöz hasonlatos sokszínű hun(za)-magyar együttműködést …
Talán volna mit tanulnunk egymástól!
Érdemes lenne legalább tudomásul venni, és figyelmünkkel kísérni (ezernyi álhír haszontalansága helyett) őket, még többnyire romlatlan, tiszta életüket…
Többre hivatott nemzetünk megmaradt gyökérzetének és messzeszakadt magvainak, rokonságának ápolásával talán a mi életünk is megtisztulhat, megszépülhet majd…
Szebb Jövendőt kíván hunnak és magyarnak:
Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító
Ajánlott olvasmányok:
- Csáji László Koppány: Tündérek kihalófélben: Hunoktól a hunzakutokig (Napkút, 2004.)
- Csáji László Koppány: Szemelvények Hunza szellemi néprajzkincséből
- A hunzák 100 évig élnek
- John Robbins : Százévesen egészségben (320. oldal)
- Dr. Allen E. Banik : A hunzák földje (Hunza Land – Whitehorn Publishing Co., 1960)
- Ralph Bircher: Hunsa
Hunza: A Paradise Of High Literacy, Longevity and Gender Equality in a Remote Corner Of…
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
