Scroll To Top

A magyarság elnyomatásának legfőbb oka a gyáva magyar ! (Sz.)

Markó Károly szülinapján

1791 szeptember 25.-én született Markó Károly magyar festőművész, a magyar tájképfestészet iskolateremtő mestere. († 1860)

Markó Károly : Önarckép

A Fölvidék egyik szellemi központjában, Lőcsén született, így sok képét ma ott csodálhatjuk meg az azóta megszállt területeinken.

Már fiatalon is festőnek készült. Az 1800-as évek elején mérnöki tanulmányokat folytatott Pesten és Kolozsváron. Mérnökként Lublón és Rozsnyón dolgozott 1812 és 1818 közt. A fölvidéki Rozsnyón festette első képeit is. 1818-ban Pestre költözött, hogy rajztudását fejlessze. 1822-ben a bécsi Képzőművészeti Akadémia hallgatója lett, a történelmi és tájképfestészeti szakon.

Bécsben megnősült, nyolc gyermeke született. 1826-tól Kismartonban élt, 1830-tól az Esterházy-birtokon. Pártfogója, egy bécsi bankár megbízásából megfestette a Visegrád című képét, amely a magyar tájképfestészet legelső darabja. 

Idilli képei között (itthon) talán a legismertebb épp e Visegrád tájképe :

Markó Károly : Visegrád (1826–30)

1832-től Itáliában élt, járt Rómában, Firenzében, Velencében és Bolognában, majd Firenzében telepedett le. Ekkor már Európa-szerte ismert festő volt. Rendszeresen dolgozott arisztokraták megrendelésére.

Itáliai festészetének egy jellemző darabja :

Tájkép Tivoli mellett (1846)

Híre eljutott Magyarországra is, ahova 1853-ban hazalátogatott.

Közismert (későbbi) hazai témája a Magyar Alföld gémeskúttal …

Markó Károly : A puszta szivárvánnyal (1853)

Az Ő Emlékét őrzi Budapesten a Markó utca is…

… amely sajnos inkább a fegyházával itta be magát a köztudatba… nem annyira az első magyar tájképfestő nemes emlékezetével…

Id. Markó Károly, Barabás Miklós lithographiáján, 1853-ból

Itt lenne már az ideje korszerűen életrajzi játékfilmmel is tisztelegni nagysága előtt !
Egy ilyen kalandos filmen át a ma ifjúsága is méltán megismerhetné Őt…

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Honi tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)