Álmos és a Kijevi Rusz

Kijevben született Álmosfia Árpád, a Kárpát-haza honalapítója 840-ben.

Az Etelközben táborozó magyar törzsfők uralkodtak az ősi Kijevben. Köztük is a honfoglaló magyarok egyik vezetője, Árpád fejedelem apja, Álmos vezér, akinek bizony komoly köze lehetett a Kijevi Nagyfejedelemség megalapításához (882). Az etelközi magyarok szinte hazajártak Kijevbe…

ÁLMOS (avagy ÁLMUS) neve önmagában is kérdéses, hiszen a bizánci följegyzések, amelyekből leginkább nevét ismerjük ÁLMUS alakban fejthetőek és olvashatóak, amely az ómagyar hangrendnek meg is felel – ÁLMUS, ÁLMOS, ÁLM(OD)Ó…

2022. március 21-én az orosz-ukrán háború negyedik hetében posztoltam a tortenelem.hu-ról Az „ukrán” néperedet és állam bejegyzést. Kiváló írás. A kommentekből idézek:

Király B. Izabella: Teszem hozzá: Álmosfia Árpád Kijevben született 840-ben .                      

Sn Úr:  884-ben foglalták el Kijevet a magyarok, Álmos akkor volt arrafelé a hajjakend. Nem jön ki a 840 és a honfoglalás 896. Ugor inkább valószínűbb, hogy tényleg ott született csak átnevezték Ygornak. (vicces szmájlival)                                                                                                                

Király B. Izabella „Álmos 839 és 850 között Kijevben saját maga képviselte a vezéri törzset, ott nőül vette a Kazár kaganátusnak a Dentu Magyaria ellen telített „gyepü”-törzsei közül a legerősebbnek, a Nyék onugor törzs fejének a leányát. Amikor apósa fiutód nélkül meghalt, így Álmos örökölte annak a törzsnek a vezetését. Ezzel kezdődött meg az előbb említett kazár „gyepü” 4 törzsének a bevonása Dentu-Magyaria szabír-magyar törzsei közé.” (Padányi Viktor: DentuMagyaria)                                  

Sn Úr: Teljesen össze van zavarva az időszámítás, mert akkoriban még mindenki a sajátját használta és nem sikerült egységesen átszámolni. De Kijevből nem tartott az út 50 évig.       

Király B. Izabella: 4 hónapig tartott.                                                                                                       

Sn Úr: 896-850 az nem 4 hónap ezért mondom, hogy összevissza vannak a dátumok.                

Király B. Izabella: Az előkészület 4 év, a „túra” 4 hónap. 896 (?) ígéret hava – május az indulás, földanya hava – szeptember az érkezés. Magvető hava – október, szeri nemzetgyűlés Csongrád vára alatt. 

 Sn Úr: Juliánusz naptárhoz képest az eltérés pont 44 év, amit a krisztusi időszámításkor írták át néhol még nem.                                                                                                                                  

Király B. Izabella:… hát… igen…

Hát… igen…

Az orosz-ukrán háború miatt Kijev és a Kijevi Rusz napi téma, szerte a világon.
Szomorú, hogy egy háború kell ahhoz, hogy a magyar történelemből kirekesztett, a magyar nemzeti emlékezetből száműzött Álmos újra eszünkbe jusson.

Én 1995 óta Árpád-rajongó vagyok. Tíz évi gyűjtőmunkával Álmosfia Árpád címmel írtam egy történelmi-költői daljátékot, ami 12 élő előadást ért meg a 2012. július 14-i abonyi ősbemutató óta. A darab Árpádról szól, de a történet legfontosabb szereplője Ügyekfia Álmos.

Tudatosan hangsúlyozottam, már a címben is ki akartam emelni Álmost, mint a magyar történelem kiemelkedően fontos szereplőjét, akivel a hivatalos magyar történetírás kiváltképp gyalázatosan bánt el. (Hóman-Szekfű „pogány szokás” szerint, Nemeskürty és Dümmerth is zsidó szokás szerint feláldoztatja saját népével a NEMZET-termető nagyfejedelmet. Badiny Jós Ferenc szerint testvérharcban esett el Ungvár közelében és Szomotoron van eltemetve.)

Az orosz-ukrán háború kényszerítő körülmény! Ébresztő. Őstörténetünk, valós történelmünk megismeréséhez kulcs-szó lehet Kijev.

Ebben a rendkívüli nemzetközi helyzetben (2022. február-március), örömmel tapasztalom, hogy bizony az írott és elektronikus sajtóban is többekben felmerült az Álmos és a Kijevi Rusz kérdés. Így például az INDEX 2022. március 1-i számában Kovács Róbert tollából egy igen figyelemre méltó cikk jelent meg: ÁLMOS VEZÉR ALAPÍTHATTA KIJEVET?

„(…) Meglepő kérdés, de több magyar történész komolyan elgondolkodott már azon, hogy az éppen Etelközben táborozó magyar törzsfők uralkodtak az ősi Kijevben. Köztük is a honfoglaló magyarok egyik vezetője, Árpád fejedelem apja, Álmos vezér, és komoly köze lehetett a Kijevi Nagyfejedelemség megalapításához (882). De legalábbis azt állítják, hogy az etelközi magyarok szinte hazajártak Kijevbe. Felmerül máris két újabb kérdés: ha így lett volna, akkor miért nem tudtunk eddig erről? Ha pedig nem, akkor hogyan merülhetett fel efféle gondolat? Már csak azért is erős ez a feltételezés, mert a Kijevi Rusznak is nevezett nagyfejedelemség szerepe történelmi jelentőségű volt, ők alapították Kelet-Európa első szervezett államát, amely hatalma csúcsán jóformán egész Kelet-Európát uralta, és Ukrajna mellett Oroszország és Fehéroroszország is történelmi és kulturális előzményének tekinti a Dnyeper menti várost. (…)” „(…) És Kijev állítólagos uraiként miért hagytuk el ezt a prosperáló helyet, álltunk 896-ban tovább, és vonultunk be a Kárpát-medencébe?

Sorra jöttek a kijevi menyasszonyok. Csak azt tudjuk, hogy még évszázadokig szoros kapcsolatban maradtunk. Többek között aktív hitvesi politikát folytattunk egymással.(…) Könyves Kálmán is körülnézett a városban, és 1112-ben feleségül vette a fejedelmi sarj Eufémiát. Kár, hogy házasságtörésen érte, és vissza kellett küldenie őt Kijevbe. Fiukat, Boriszt pedig nem ismerte el törvényes utódjának, aminek az lett a kellemetlen következménye, hogy a kitagadott herceg hosszú évtizedekig tört borsot a király orra alá, és megállás nélkül követelte magának a magyar koronát. (…)”

Jók a felvetések!

Ki alapította Kijevet? 1982-ben fennállásának 1500-dikévfordulóját ünnepelték. Ezek szerint 482-ben alapították. Hogy azok kik lehettek? Ennek a megválaszolásából semmi esetre sem hagyható figyelmen kívül a hun-kérdés, ami ugyancsak tisztázandó.

Kelet-Európa első szervezett állama a Kijevi Rusz? Badiny Jós Ferenc (Kötött Kéve 1996. 02. 07.) nem egyszerűen Kijevi Ruszról, hanem Keleti Magyar Birodalomról beszél, mely magába foglalta Onoguriát, Dentumogert, Etelközt, „Lebediát”.

S ha ez így volt, akkor bizony jogos és tabudöntögető Kovács Róbert kérdése: Akkor miért nem tudtunk erről eddig?

Vajon miért nem? Mondjuk azért, mert tényleg elképesztő végkövetkeztetésekre lehetne jutni. Elég lenne csak a CSODASZARVAS (leletek) nyomán rajzolgatni egy térképeket, pl: Zöldhalompusztától, Tápiószentmártontól (Atilla domb) – Kijeven át (Nemzeti Múzeum)- dél-szibériai Ukok-ig (szkíta jéghercegnő), ésaz Ujuk-völgyi szkíta fejedelmi halomsírjáig, a tuvai kurgánig. A „csodaszarvas” természetesen nem egyszerű „kincs”, hanem a magyarság világszemléletének és műveltségének ékes bizonyítéka. (A Csodaszarvas a szkíta kultúrában az égbolt, a világmindenség szimbóluma. Szarva közt a Nap, homlokán az esthajnalcsillag, szügyén a Hold, oldalán milliom csillag. „Csodafia szarvasnak ezer ága-boga. Ezer ága-bogán ezer égő gyertya: Gyújtatlan gyulladnak, oltatlan alusznak.” Mi nem egy szarvast, „csodaszarvast” követtünk, hanem a „csillagok járását” ismertük, a „világmindenséggel mértük magunkat”. Ennek a tudásnak az esszenciája, képes, szimbolikus megjelenése a csodaszarvas.)

De elgondolkodtató a Rusz szó etimológiája is. Jelentése, kialakulása még nem tisztázott! Négy fontosabb elmélet is létezik rá a nyelvtudományban. A viking elmélet , a keleti szláv elmélet, az alán (iráni) elmélet, és a nyugati szláv elmélet. Egyelőre nincs általánosan elfogadott etimológiai levezetése a Rus szónak. Hogy nem jutott senkinek eszébe esetleg magyar megfejtést adni! Számomra ordítóan kézenfekvő:

Az úr eredeti jelentése szerint olyan férfi, akinek hatalma és tekintélye van. (A kéthangú ősszavaink egyike. (Rátki Zoltán)* Az úr, uru „cím” fejedelmet, uralkodót jelentett. Az  ur szóból származik többek között az ország szavunk is. (uruszág). A szó a -ság képző ritkább  -szág változata hozzátételével (mint jószág), nyerte el mai alakját (uruszág – urszág – ország). Az ország tehát az „úrság” alakváltozata, legrégebben a törzsi területet jelentett. Kijevi rusz? Urusz-uruszság-ruszság-rusz = Kijevi ország = állam! Lehet, hogy az „orosz” se névadó. Talán a magyar „úr”? Még tovább gondolva, nem mi vagyunk-e az orosz-ok névadója is?) Régi jelenlétünknek a térségben ez meglehetősen erős nyelvi bizonyítéka lenne. (A szabír Szibéria is beszédes.)

E kis műkedvelő nyelvészkedés, és történészkedés után sokkal fontosabb és feltétlenül időszerűbb Ügyekfia Álmost, mint nemzet-alapító politikust illik méltatni.

Mit köszönhetünk Álmosnak és Kijevnek?

A Turul-mítoszt, Árpádot, a Vérszerződést, a Magyar Nemzet megszületését, és a Turul-dinasztia Kárpátmedence-i hazatérését!

A Turul a Nap, a fény aranymadara – meggyőződésem szerint nagyon ősi, tengrista szimbólum. A NAP az élet forrása (Emese álma ezt csodálatosan, költőien, bámulatos természetismerettel meséli el.), és emberi-jogi jogforrás (Vérszeződés). (A NAP az az ISTENSÉG, ami templomba be nem fér, s aminek áldását mindenki egyformán élvezheti, – hacsak el nem bújik előle! – mondja Atilla nagykirályunk is a maga erkölcsi alapvetéseiben.)

Kijevben született Álmosfia Árpád, a Kárpát-haza honalapítója 840-ben. Álmos volt a nagy hazatérés-projekt ötlet-gazdája, kiváló diplomata, a Vérszerződés inspirálója és moderátora. Árpád volt a megvalósítója. Bámulatos haditett, tökéletes logisztikával. Álmos és Árpád politikai éleslátását, történelmi és földrajzi tájékozottságát mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a terv megvalósult. Árpáddal a Turul-nemzetség tért haza a Kárpáti őshazába.

Az Álmos-féle Vérszerződés, ami Kijevben történt, nem egy alkalmi katonai akcióra szóló együttműködési megállapodás volt, hanem a legszélesebb közmegegyezéssel létrehozott katonai, gazdasági és politikai együttműködési szerződés. Vérszerződésben megfogalmazott minden alkotmányos alapelv máig érvényes. A világtörténelemben egyedülállóan Álmos és Árpád magyarjai öntötték közjogi formába a Vérszerződésben, az egyes embert a nemzeti közösséghez fűző nemzeti kötelék fogalmát, az igazságosság és a közszabadság eszméjét, az igazságos birtokfelosztás, közteherviselés, felelős kormányzás, népképviselet, és hatalmi visszaélés esetére a visszahívás és az ellenállás jogát.  (Schiller Bódog: Politikai Magyarország 1912)

A Vérszerződés mélyen a magyar nemzet kultúrájában gyökerezik. Olyan közjogi alapigazságok, melyek a magyarság ősi tapasztalatainak, viselkedési szokásainak, érték- és erkölcsi követelményrendszerének a manifesztációi, sajátos magyar kinyilatkoztatások. (VM108Pont) Szövege nem „vélt” vagy kitalált szöveg, hanem sok ezer éven át működő társadalomszervező elvek, melyeket korábban nem volt szükséges írásba foglalni. S amíg az új koreszmék ki nem kezdték, a magyar társadalom ezen elvek alapján zavartalanul működött. A Vérszerződés szövege az egészséges, igazságos, szerves társadalom működésének lényegét fogalmazza meg. Erkölcsi alapvetés. Minden benne van, aminek egy alkotmányban benne kellene lenni. Arra is felhívnám a figyelmet, ami nincs a Vérszerződésben. Nincs benne ugyanis semmi transzcendens, természetfölöttire, vagy antropomorf istenképre való utalás. (A magyar istenségek nem ember-, hanem a Turulmadár, Csodaszarvas, Fehérló alakjában jelennek meg. A Vérszerződés tisztán politikai aktus volt.)

Vágó Pál : Álmos vezér hódoltatja kijevet

Kijevben született meg a 7 törzs, a 108 nemzetség vérszerződése, azaz a Magyar Nemzet:

1§. Ügyekfia Álmos igen vitéz és katonai viszontagságokban felette hatalmas nemzetté tette törzsét, a magyart. Amíg Álmos nemzetsége él, mindig abból választassék az egyesült nemzet fővezére, fejedelme. Az új, egységes nemzet Álmos nemzetsége után neveztessék magyarnak! (Ma is érvényesítendő követelmény: Magyarokat csak magyarok képviselhetnek, magyarnak magyar legyen a vezetője.)

Nagyon nehéz megrajzolni a saját Álmos-képemet. Rendet vágni a mindenféle elméletek káoszában. A bennem kialakult teljesen szubjektív Álmos-képet lényegében Padányi Viktor, Zajti Ferenc, Kolozsvári Grandpierre Endre, Katona Sándor, Komjáthy István, Magyar Adorján, Badiny Jós Ferenc, Schiller Bódog és persze még sokan mások alakították.

A múltat nehéz „rendbe tenni”, de a máig ható üzeneteket meg lehet és meg kell fejteni. Álmost is vissza kell helyezni végre a politikai közgondolkodásban és a magyar történelmi tudatban az őt megillető helyre! Minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs… mondja Berzsenyi.

Vissza tehát a magyar útra! – Álmossal! Most is a kiinduló állomás: Kijev.

A Magyarok Világszövetségének elnöke Patrubány Miklós inspirálta ezt a kis Álmos-összefoglalómat. Érdekelte a véleményem. Hát, most közreadtam.

A képmellékletek (Wikipediáról) között ajánlom a tisztelt Olvasó figyelmébe azt a fotót, ami az ebédlőmben készült Badiny Jós Ferenc társagában,1994-ben. 
Kijevi Nemzeti Múzeum

       Zöldhalompusztai szkíta aranyszarvas

Tuvai szkíta fejedelmi halomsír csodaszarvasa (9000 arany tárgy gazdagabb lelet, mint az egyiptomi Tutanhamon lelet.) (Kr.e.7. század, Dél-Szibéria. Szabíria?)

A szibériai Ukok fennsíkon.talált szkíta „jéghercegnő” (2500 éves) tetovál csodaszarvas. 

(Álmos vezér hódoltatja Kijevet.)

„Szép múlt vagyok, hitet adó. Jelen vagyok, szétáradó. Jövő vagyok, lélek-szőttes. Magyar vagyok, mindig győztes,” (Szőke István Atilla)

Badiny Jós Ferenc és felesége Ilonka, Kiss Imre, Bartos Imre, Varga Géza és én az ebédlőmben 1994-ben.
*Rátki Zoltán hozzáfűzött megjegyzése 2022.04.23-án:
RUSZR-SZ
RASSZ RÉSZ RISZ-ROSSZ (RUSZ)(OROSZ-POROSZ ROSSZ RASSZ?)

R-SRÉSmég ….
R – ÁR ÉR ÍR ORr ŐR ÚR ŰR – RÍ RÓ
SZ – ÁSZ ESZ ISZ ÉSZ ŐSZ ÚSZ – SZÍ SZÓ SZŐ SZŰ
S – ÁS ES ŐS – IS – SÍ SÓ
(ERŐS ÚR-ŐS)    
VÉRSZERZŐDÉSÜNK – a modern alkotmány: https://kbizabella.blogspot.com/2022/04/verszerzodesunk-modern-alkotmany.html
https://telex.hu/kulfold/2022/05/01/orosz-orkok-dezsmaljak-a-szkitak-aranyat

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...