Európa minden népénél fölbukkan a természet virágbaborulásának ünneplése.
Ennek egyik – keresztény formában való – továbbélése a Pünkösd.

Az Árpád-korban „Pünkösd” keresztnévként is fölbukkan.
1252.: „Clauigeri eisdem vinitoribus Pincusd, Kereu. ”
E szép név – „Pinküsd” – egykori viselője vélhetően Pünkösd ünnepére (vasárnapra, vagy hétfőre) született. A régies Pinküsd vagy a mai Pünkösd keresztnév ma is melegen ajánlott a Pünkösd napjára született magyar fiaknak!

Borrajongó szülők kedvéért megjegyzem, a latin vīnitor, azaz „vínitor” (genitivusban: vīnitōris) jelentése `szöllész`. Tehát föntemlített „Pinküsd”-ünk derék szöllész volt. A „szöllész” tisztösséggel szögediül csakis kettőzött „l”-lel ejthető, tehát így is írandó!
A pesti(es) aszfaltbetyárok meg írják, ahogy akarják!

Szerencsésebb vagy sikeresebb népek korábbi tavasz-hagyományaiknak egy részét ezen ünnepkörbe mentették át a kereszténység korai tisztogatásai elől. Megjegyzendő persze, hogy az egyház régi hagyományok kiirtásra való törekvése nálunk sokkal sikeresebb,volt, mint pl. a kelta népeknél. Ennek legfőbb oka talán az erős magyarellenes, német befolyás volt.

Ős-Pünkösd az a történelmi nap, amikor az idegen népek közé téríteni induló küldöttek, azaz „apostolok” lépteivel a keresztény vallás világhódító útjára indult…
Az Apostolok cselekedeteinek szavaival: „…megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken…”

A Pünkösd idővel egyben a békesség ünnepévé is nőtte ki magát.
Pünkösd idején még a török-magyar háborúság is szünetelt.

A Pünkösdi népi játékok első leírása is természetesen Szöged Városából származik… 
Így hát természetesen… 
a szögediek, és a Legszögedibb Szögedi hagyományörökségével
kívánunk

Békés Pünkösdöt!

Olvasmányul :

Bálint Sándor
KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD
A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...