250203 SZTA és a csángók 1929 1951 2025PJ

A csángókat „világ legárvább, legelfelejtettebb népcsoportjának” tartotta Domokos Pál Péter
(1901-1991) néprajzkutató.
Szabó T. Attila (1906-1987) – aki Domokos jellemzésére talán elsőként használta „a csángók apostola” minősítést – tudománytörténeti áttekintéseiben inkább azt hangsúlyozta, hogy szinte egyetlen magyar népcsoport sem állt a magyar tudományos és nagyközönség érdeklődésének fókuszában olyan tartósan és hosszú ideje, mint a csángók. 1
Tény, hogy amióta a magyar közvélemény mintegy kétszáz éve elkezdett érdeklődni a magyarság e legtávolabbi csoportja iránt, – szinte egyidőben a korszerű magyar tudományosság kezdeteivel -– a féltés hangjai mindig keveredtek az ismeretlen iránti érdeklődéssel. Jó példája ennek Csokonai (1799), aki a Marosvásárhelyi gondolatoknak – utolsó soraiban is a moldvai csángók felé tekint: „Vajha Moldvának is kies parlagjai,/Ameddig terjednek a Pontus habjai,/Magyar Koronánknak árnyékába menne,/ S a csángó magyar is polgártársunk lenne!” 2

A látnoki jóslat egyik feltétele 2025 január elsején teljesült, részben a magyar korona árnyékában: az Európi Unióban és éppen a magyar elnökségnek köszönhetően: a csángók immár európai polgártársai lettek minden magyarnak.
Ez következményeiben még beláthatatlan történelmi fordulópont lehet, a moldvai magyarság
kutatásában. A kérdés jelenleg legjobb ismerője, Péntek János szerint tudományosan már a csángó
népnév használata sem helyes (lásd legutóbb Péntek 2024, 4. lábjegyzet).
A moldvai magyarok példaértékű története egyetemes magyar sorskérdés. 3

Ezért érdemel külön figyelmet Lőrincze Péternek ez év januárjában tett moldvai útja és az ennek eredményeként körvonalazódó javaslata (lásd a zárszavakban).
Engem a kérdés a nyelvész Szabó T. Attila biológus fiaként több szempontból is érint.
Szakmailag azért, mert a nyelvi közösség egyben szaporodási közösség és mint ilyen, elemi humánevolúciós, populációgenetikai egység. Ráadásul hatása van az élővilág sokféleségére, elsősorban a különböző etnikumok környezetében megőrzött növényi és állati sokféleség, pl. almafajták, kutyafajták stb. révén (etnobiodiverzitás, 4 Családilag azért, mert Édesapám közel 100 éve, Csűry Bálint révén került kapcsolatba a csángók kutatásával. A nyelvtörténeti és nyelvjárási kutatómunkát is Csűry Bálint biztatására, a csángókutatás kapcsán választotta hivatásul. 1929/30-ban előkészítette Csűry kutatóútját és elkísérte őt a moldvai csángók közé. (A moldvai gyűjtés idején, 1932-ig, Csűry még a kvári ref kollégiumban volt tanár.)
Ennek az útnak a hatására dolgozta ki Szabó T. Attila,– már a Bolyai Egyetem tanáraként – 1951-ben azt a kutatási tervet, mely valamennyi csángó lakosságú moldvai falu nyelvi helyzetének, sajátosságainak a felmérését tűzte ki célul. Ő rajzolta/tta meg a moldvai magyar települések gyűjtési munka térképét. 5 Korai kutatási tervei közül ez volt talán legfontosabb és a legtöbb tanítványára ható. 6

A csángó nyelvföldrajzi kutatást a Kolozsvár környékén már bevált saját kérdőívvel végezte/tte. Ennek
eredményeként vált bizonyítottá, hogy a csángóság nem egységes, hanem az északi csángók (Szabófalva és környéke), a déli csángók (Bogdánfalva és környéke), illetve a székelyes csángók csoportjára oszlik. 1951 és 1964 között tanítványaival és munkatársaival (jobbára kerékpáron) bejárták a kutatási terület településeinek többségét. A kutatóprogram betetőzése A moldvai csángó nyelvjárás atlasza c. kötet nyomdakész kézirata volt. 7

A kötet terjesztését a romániai kommunista cenzúra betiltotta.
Szabó T. Attila az általánossá váló tiltást nem volt hajlandó tudomásul venni és írásaiban folyamatosan foglalkozott a csángósággal. Ennek a kitartásnak alighanem döntő szerepe volt abban is, hogy hosszabb időre eltávolították az egyetemről, megfosztották tudományos és tanár címeitől-rangjaitól és átsorolták teljesítménybéres (szótárszerkesztői) „akordmunkásnak”. Ugyanakkor elvették felesége fogorvosi diplomáját is. A moldvai terepkutatások izgalmairól és az ezt követő létbizonytalanság sanyarú éveiről testvéreimmel együtt már személyes emlékeink is vannak. Az 1949 és 1962 között főként Szabó T. Attila, Gálffy Mózes és Márton Gyula részvételével 1370 adatot tartalmazó kérdőívvel folyt a terepmunka a moldvai csángók között, de az eredmények először csak a rendszerváltás utáni Magyarországon (Gálffy-Márton-Szabó T. 1991), majd közel 30 évvel később, a rendszerváltás utáni Romániában (Péntek, szerk. 2016, 2018) jelenhettek csak meg. 8 , 9

Változtak, változnak ugyan az idők, de voltak és vannak változatlanul kitartó, hűséges emberek. Az 1930-as években Csűry Bálint által elvetett magvakat a Csűry-tanítványok több nemzedéken át óvták, gondozták, gyarapították Szabó T. Attilától Márton Gyulán át egészen Péntek Jánosig, sőt Szabó T. Ádámig 10 (Müncheni Kódex stb.). Péntek, – a Csűry Bálint utáni negyedik nemzedék képviselőjeként,
– végre megkoszorúzhatta közel egy évszázad tudományos törekvéseit és megjelent a sokak által
megálmodott moldvai magyar tájnyelv szótár: Péntek János (szerk.): A moldvai magyar tájnyelv
szótára I/1. (2016), I/2. (2017), II. (2018).
A fentiek fényében különösen időszerű és megfontolandó Lőrincze Péter javaslata: Szabó T. Attila születésének közelgő 120. évfordulója alkalmából Moldovában is illő volna megemlékezni Csűry Bálint és Szabó T Attila évszázados gyűjtőútjának kalandos következményeiről.

BFüred, 2025.02.03. Szabó T. E. Attila, DSc.biol.

1 Székely Anna: https://tudas.hu/minden-amit-a-tavoli-magyar-nepcsoportrol-a-fogyatkozo-csangokrol-tudhatunk/
2 https://hu.wikisource.org/wiki/Marosv%C3%A1s%C3%A1rhelyi_gondolatok
3 3 Péntek J., 2024 (recte 2025), Otthonosság, hagyomány és identitás a nyelvjárásokban. Abel Kiadó., Kvár
4 Ethnobiodiversity and plant genetic resources in the Alp-Balkan-Carpath-Danube (ABCD) area
 T.A. Szabó, 1998, Revue de Géographie Alpine, 86-4, pp. 131-140; https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/felsooktatas/veszpremi_egyetem/karok_bemutatasa/tudomanyteruletek_tk_bt.htm ;
5 Lükőnek (1936,) már voltak moldvai magyar nyelvtérképei.
6 Szabó T. Attila: A moldvai csángó települések. In: Tanulmányok a moldvai csángókról. Akadémiai Könyvkiadó, Bukarest.
A kötet kiadás már 1951-ben előkészületben volt. https://adatbank.ro/html/alcim_pdf11986.pdf. Megjelenéséről nincs tudomásom. Megjelenést alighanem a román kommunista cenzúra tiltotta be (?)
7 https://mult-kor.hu/20090530_szabo_t_attila https://kultura.hu/panteon-szabo-attila).
8 Gálffy Mózes–Márton Gyula–Szabó T. Attila [szerk.]: A moldvai csángó nyelvjárás atlasza I–II. MNyTK. 193. szám. Budapest, 1991). A harmadik kötet (Gálffy Mózes–Márton Gyula A moldvai csángó nyelvjárás atlasza III., kéziratban maradt. Ennek alapján készült az informatizált változat. A kötet anyagát alkotó címszavak jegyzékét ide kattintva lehet megtekinteni. http://geolingua.elte.hu/index_hu.html
9 Lásd válogatott tanulmányainak 1970 és 1985 között sorjázó köteteit: Anyanyelvünk életéből. Bukarest, 1970.; A szó és az ember. Bukarest, 1971.; Nyelv és múlt. Bukarest, 1972.; Nép és nyelv. Bukarest, 1980.; Nyelv és irodalom.
Bukarest, 1981.; Tallózás a múltban. Bukarest, 1985.; Nyelv és település. Sajtó alá rendezte: Szabó T. Ádám. Bp., 1988.
Valamennyi hozzáférhető az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában. OSzK-MEK; lásd még:
Szathmári István: Szabó T. Attila, a nyelvjárások kutatója és a stílus mestere https://www.c3.hu/~magyarnyelv/06-3/szathmari.pdf.;
https://forumszemle.eu/2018/09/30/pentek-janos-szerk-a-moldvai-magyar-tajnyelv-szotara-i-1-2016-i-2-2017-ii-2018/ );
https://www.eme.ro/servlet/eme/template/publisher%2CPPaper.vm/paperid/811/layout/PKiadoIndexLayout.vm/clickedmenuid/BooksMenu
10 Király L., Szabó T. Á. 1985, ‘A Müncheni Kódex négy evangéliuma (1466). Európa, Bp.; L. még: Sz.T.Ádám

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...