110 esztendeje született e költemény…

Anakreón öreg volt,
De tenger, ég derűje
Ragyogta által őszét.
Vitéz Mihály szegény volt,
De szabad vidámság
Megaranyozta sorsát.
Én tűnő éveimmel
S növekvő gondjaimmal
Az alkonyi fenyéren
A végeken bolyongok,
Nincs vélem ifju Érosz
S a gyönyörű szabadság.
De gondban és igában
Mégis, mégis szivemből
Kitör az ősi jókedv,
És habzó aranyával
Arany napot köszöntök,
Mely másokat ragyog be
S talán síromra téved.

Juhász Gyula 1913

Íródásának pontos keltezését nem ismerjük… Kéziratosan maradt fönn a Kilényi-gyűlyteményben (a Forgács-Fenyő kézirateggyüttesben a Római módon meg a Tristia kézirataival eggyforma lapon), kötetben először csak 1963-ban szerepelt a Juhász Gyula összes verse kritikai kiadásában.

A héllő, idegenkedőn az internet föltétlen rajongóinak üzenem :

Meglepő módon ez a költeménye csak itt, a Hunitán lelhető föl a világhállón, hiszen még a MEKből, azaz a(z Országos Széchenyi Könyvtár) Magyar Elektronikus Könyvtár(á)ból is kimaradt. Máig sincsen benne !!!

Erósz (Ἔρως) kisded-İstenség Aphrodíté és Arész gyermeke, a Szerelem İstene a görög rege-rendben (műthologiában). Rómában ezt az İstenséget Amor vagy Cupido néven imádták és (gyakran anyja társaságában) kisded fiú(cska)ként vagy ifjú férfiként ábrázolták. Gyalunknál hibás Érosz alak szerepel, de vélhetően nem (pusztán) tévedésből, hanem (inkább) az időmérték kedvéért…

Téioszi Anakreón (Ἀνακρέων ὁ Τήϊος) a legtöbb költeménye a 60-eggynéhány költeményből álló Anakreonteia (Ἀνακρεόντεια) gyűjteményben maradt fönn. E stílusnak a termése az Anakreontika.

Anakreón azaz a Teószi Anakreón, vagy Téioszi Anakreón (Ἀνακρέων ὁ Τήϊος) a te(i)ószi költő gyakran hibásan írott neve hosszú záró „ó”(megá)val helyes. Legtöbb hitelesnek hihető verse a 60-eggynéhány költeményből álló Anakreonteia (Ἀνακρεόντεια) gyűlyteményben maradt fönn.

Az Anakreontika az Anakreón modorában írt, a bort és a szerelmet dicsérő hatvan ókori költemény együttese; ill. az ilyen szellemű újkori, főleg a rokokó idején divatozott költői irányzat.
Nálunk a leghíresebben – a költeményben szereplő – (Csokonai) VItéz Mihály művelte…

Reá vonatkoznak ez alábbi gyaluló sorok :

Vitéz Mihály szegény volt,
De szabad vidámság
Megaranyozta sorsát.

110 esztendeje – talán éppen Csokonai (140.) szülinapjára – született e költemény…

Ajánlott olvasmány :

CSOKONAI 250. SZÜLINAPJÁN

De lássunk hát egy anakreóni ős-eredetit !

ἄγε δηὖτε μηκέτ’ οὕτω
πατάγωι τε κἀλαλητῶι
Σκυθικὴν πόσιν παρ’ οἴνωι
μελετῶμεν, ἀλλὰ καλοῖς
ὑποπίνοντες ἐν ὕμνοις.

age déüte méket’ houtó
patagói te kalalétói
Szküthikén poszin par’ oinói
meletómen, alla kaloisz
hüpopinontes en hümnoisz

u u – u – u – – anakreontika (παριωνικόν)
u u – u – u – – anakreontika (παριωνικόν)
u u – u – u – – anakreontika (παριωνικόν)
u u – u – u – – anakreontika (παριωνικόν)
u u – – u u – – ión(i) dimeter (Ἰωνικῶν γένους)

Ajánlott tudomány :

Ajánlott olvasmány még :

ANAKREÓNI DAL

Enyészet hava (november) dermedésében is meglelni a derűt, örömmel ajánlhatjuk Szöged szülöttének „hűs derű”-jét. Darvadozzunk hát együtt Gyalunkkal meg Anakreónnal ! 

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...