Scroll To Top

Magyarok vagyunk meg székelyek,
Kirekesztők kíméljenek !

Kik támadhattak a szögediekre az afár határvidékön?

Hírek, Hírháttér 2012. jan. 18.

Forrás: WikipediaBizonyosat még mindig nem tudunk. De talán nem is fogunk sohasem…
Érdemes azonban utánajárni, hogy miért is nem!

Az ősöreg Etiópia és a belőle 1991-93-ban kivált tengerparti terület, Eritrea – bár nagy múltú birodalom, mai formájában igen fiatal ország – között nem felhőtlen a viszony. A határvillongások máig is mindennaposak. Ráadásul a sivatagos tájat vándorló nomádok lakják. Eritrea számos népe számos nyelvet is beszél: afár, bilen, dálak (ez a legújabban fölfedezett nyelv), hedareb, kunama, nara, rasajda, szaho, tigre, tigrinya törzsek-népek, mind önálló, saját nyelvvel. Etiópiában pedig még többféle a nép és a nyelv: kereken 90 féle. A hivatalos határok pedig nem tisztelik a néphatárokat, vagy a nyelvhatárokat, de még a törzsi határokat sem, melyek ráadásul a vándorló állattartással még mozgásban is vannak.
A BBC egyelőre afár támadásnak ítélte a szögedieket is érintő halálos gépfegyvertüzet:
http://www.bbc.co.uk/news/world-africa-16610890
Az igazság azonban az, hogy az etióp-eritreai határon oly gyakori az ilyen esemény, hogy nehéz kizárni valamelyik „hivatalos” fél célzatosságát. Emellett az afár törzs valóban védi a területeit, de nem kutató természettudósoktól, hanem vetélkedő fegyveres csapatoktól, földjüket megszállni akaró nagyhatalmaktól, vagy állataikat elrabolni szándékozó szomszédos törzsektől. A modern kornak megfelelően gépfegyverekkel őrzik területeiket és jószágaikat. Ezért is lehet, hogy még egyáltalán léteznek. Egy – a népek önrendelkezési jogát is biztosító – jobb és „demokratikus” világban Afárföldnek már bizonyára saját afár államisága lenne. Ahogyan volt is: az Aussza szultánság. Ehelyett ma Etiópiában, Eritreában és Dzsibutiban élnek három részre szakítva, még ha egy tömbben is. De ez nekünk – nyolcfelé szakított magyaroknak – egyáltalán és igazán nem elképzelhetetlen.
Forrás: WikipediaAz Etiópiával nem éppen jószomszédságban álló, új Eritreában egyébiránt teljes a hadkötelezettség minden lakos számára. De ami még világviszonylatban is szokatlan: az asszonyok hadkötelezettsége is három teljes évre szól!
Britanniában gyakori az eritreai menekültek nagylelkű befogadása. Az asszonyok indoka nemritkán éppen az elviselhetetlenül szigorú katonai kiképzés. Anglia külön orvosi rendelőket üzemeltet a menekülteknek. Itt országuk méretéhez képest föltűnően nagy számban képviselik magukat az eritreaiak. Magam is gyógyítottam nem egyet közülük. Szűkszavúan, rettegve, de maguk mesélik el döbbenetes történeteiket. Talán nem meglepő, hogy az asszonyok sokkal inkább a nővérek előtt, mintsem (a többnyire férfi) orvosok előtt merik fölfedni gyakronta „halálos” titkaikat. Előfordul azonban, hogy egész családoknak is sikerül menekülniük – többnyire a határvidékeken élő kisebbség: tigrinyák, kunamák és szahók menekülnek – leginkább Szudánon át. Mindenüket értékesítve  repülőjegyükért a túlélés és a szebb jövő reményében…
Az afárok nemigen menekülnek. Legalábbis Britanniába nem. Inkább szorosan összetartanak törzsi kötelékeikben. Az afár törzs életéről egyébiránt a BBC kedvelt Törzsi nejek (Tribal wifes) című sorozata is tudósított. A dokumentumfilmből kiderül, hogy az iszákos skót kisasszony hogyan igyekszik megszabadulni terhes szesz-kötődésétől. Afár törzsi kötelékben…

A muzulmán – tehát szeszt egyáltalán nem fogyasztó – afár törzs főnöke lányává fogadja, így biztonságban élhet közöttük, szeszmentesen. Meglepetések azonban a teljes szesztilalmon túl is bőven érik a bátor (légi)kisasszonyt.

A britek – talán egykori gyarmatbirodalmuk révén is – sokkal nyitottabbak a világra. Így a maradék „Kis-Britanniában” mind a hírek, műsorok, mind a tömeges bevándorlók révén könnyebben tájékozódhat az érdeklődő alkat – akár személyösen is – a nagyvilág zajló eseményeiről.

Mi, Nagy-Britanniában élő magyarok megnyugvással vettük tudomásul, hogy a magyar kormány rendelkezése alapján a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai már úton vannak Etiópia felé, és a nairobi magyar nagykövet is megérkezik a helyszínre. Öröm látni, hogy – ha nem is oly gyorsan, mint a brit, vagy most a német, de bizony – működik a magyar diplomácia.

Britanniában élő magyar Afrika-kutatónk, Régi Tamás alaposabb helyzetelemzéssel jelentkezik hamarosan.

Dr Szabó László
2012. január 18., Nagy Britannia

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Kalendárium

Honi tallózó

Külhoni tallózó

Több mint Tréfa

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)