Scroll To Top

Szúnyogirtásnak hazudott tömeges pillangó-pusztításkor, szitakötő-mészárláskor, katica-gyilkoláskor és a következményes békairtáskor meg fecskétlenítéskor hol vannak az állatvédők ???

Szent-Györgyi-konferencia – Kilenc Nobel-díjas kutató a szegedi tudományos tanácskozáson

Kilenc Nobel-díjas kutató részvételével kezdődött négynapos konferencia Szegeden, abból az alkalomból, hogy az egyetem egykori professzora és rektora, Szent-Györgyi Albert 75 esztendeje kapta meg a tudományos elismerést.

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora, a négynapos tanácskozás nyitó sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a rendezvényen harminc országból több mint ezer, a tudomány élvonalában dolgozó szakember vesz részt, akik bemutatják kutatásaik legújabb eredményeit.
Az akadémikus hangsúlyozta, hogy az universitas akkor tud méltóképpen tisztelegni Szent-Györgyi Albert emléke előtt, ha kutatói mai is kiemelkedő eredményeket érnek el.
A professzor a programok közül kiemelte azokat a rendezvényeket, amelyeken a Nobel-díjas vendégek középiskolás diákokkal találkoznak, népszerűsítve a tudományt, hogy Szegeden ne csak most, hanem a jövőben is magas színvonalú kutatások folyhassanak.
Vécsei László, az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánja elmondta, hogy Szent-Györgyi Albert az egyetlen olyan magyar Nobel-díjas, aki az elismeréshez vezető munkájának döntő részét hazánkban, Szegeden végezte.
A szegedi egyetem egykori rektora a tudományos kitüntetést 1937-ben „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért” kapta meg.
Ezt követően érdeklődése az izomkutatás felé fordult, majd a kvantummechanika és az élőszervezetek működésével kapcsolatos kutatásokat végzett – közölte az akadémikus.
Az egyetem kiváló kémiai és biokémiai iskolája a mai napig Szent-Györgyi Albert tudományos örökségét őrzi – tette hozzá a professzor.
Varró András, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese közölte, hogy a konferencián a kilen Nobel-díjas kutató – Peter C. Doherty, Bert Sakmann, John E. Walker, Aaron Ciechanover, Andrew V. Schally, Ada E. Yonath, Tim Hunt, Robert Huber és Eric F. Wieschaus – plenáris előadásokat tart, emellett a szekcióüléseken orvosbiológiai témákról – kardiológia, immunológia, genetika és molekuláris biológia, neurobiológia, gasztroenterológia és a tuberkulózis – esik szó.
A tudományos tanácskozást művészeti és kulturális programok kísérik, Szegeden koncertezik Szentpéteri Csilla zongoraművész, Varnus Xavér orgonista, Sebestyén Márta népdalénekes pedig a Duna Művészegyüttessel, a Magyar Állami Népi Együttes zenekarával és a Szeged Táncegyüttessel ad közös műsort. (MTI)

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Honi tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)