Scroll To Top

Épített értékeiben él a Nemzet.
A hazafiság minimuma épület-örökségünk védelme.

Május elseje – nemzeti ünnep – Még mindig?

Hírek 2012. máj. 01.

Nehezen hihető, hogy 22 évvel a Vörös Terror bukása után még mindig annak karneválját ünnepeltetik a magyarral! S mi bizony tűrjük. Sőt jó képet is vágunk hozzá…

Magát jobb oldalinak mondó párt is ünnepelgeti…

Ugyan mi fontosabb ma a magyarnak? A chicagói csőcselék, vagy magyar nagyságrendekkel jelentősebb tragédiáink (tatárjárás, törökdúlás, Habsburg-rontás, szovjet fosztogatás) emlékezete. Netán magyar sikereink, nemzeti önbecsülésünk, magyar eszmélésünk?!

Négy napos ünnep néhány tomboló tüntető munkás emlékére! Nem túlzás ez?
A „Munka Ünnepe”… sörrel és virslivel… többé-kevésbé részegen…
Ünnepeljük a munkát? Hát legyen! Ünnepelje, aki akarja! Dolgozhat akár kétszer annyit is! Akár többször annyit is, Sztahanov emlékére is! De ebben csak akadály lehet ez a kelletlen szabadnap!

Hogyan is létezhet, hogy a május 1-je még mindig munkaszüneti nap a rendszerváltás után 21 esztendővel?

Május elseje a nemzetközi baloldal(iság) ünnepe, nem a magyarságé! A nemzetközi baloldal meg nemigen hozott semmi jót a magyar nemzetnek… Két Vörös Terrort. Egy rövidebbet 133 naposat 1919-ben, aztán meg egy kiadósabbat fél évszázadon át. A vörös agymosás és terror oly sikeres volt, hogy két „retro” változata is kerekedett: a Horn-korszak, majd jött a deform korszak dögvirága, a 8 esztendős szabadrablás és nemzetvesztés, meg nemzeti kincsünk kiárusítása. D-207  egyetlen őszinte érdeklődésért (Hová tűnik a pénz Csillag elvtárs kezei közt?) a sűllyesztőben végezve a még elaljasultabb Furcsány-Bajnagy ámokfutásnak adta át a terepet…

Fájl:Pjervoje maja 1919.jpg

1919 Május elseje… (a képen)

Teljesen érthetetlen, hogy a chicagoi csőcselék tombolását (és annak megtorlását) miért is kellene ünnepelnünk nekünk magyaroknak Magyarországon a 21. században…

Az meg ugyan még érthetetlenebb, miért is kell ennek az „ünnep”-nek a szabadnapiság?

Ünnepelje bárki a május elsejét, a munka ünnepét! Szabadon! Dolgozzon csak akárki amennyit akar!
Ha meg nem akar… mert május elseje számára henyenap, hát majd szabadságolást kér, aki azt ünnepelni henyéléssel akarja. Nekünk magyaroknak pedig immár lehetne helyette egy igazi ünnepnapunk. Lehet hát helyette egy valóban szabadnap, egy valóban ünnepi, munkaszüneti nap!
Nemzeti önbecsülésünk nagyon szomjazik már a sikereink emlegetésére: Legyen hát munkaszüneti nap Nemzeti Diadalunk napja!

A legdiadalmasabb Nándorfehérvár, a győzedelmes csata napja! Május elseje helyett lehet ünnepünk a Nemzeti Diadal Napja – július 22.-e!

Ha volt rendszerváltás… Ennyit igazán megérdemel már a magyar!

Vannak azonban (valóban) ünnepelni való dolgok május elsején is!

Csak érdemes a helyükön emlegetni őket! – Jeles és érdemes május elsejék:

És e napon – május elsején – ünnepelhetjük a születésnapját alábbi nagyjainknak is:

  • 1620 május elseje – Zrínyi Miklós magyar költő, hadvezér születésnapja. († 1664)
  • 1860 május elseje – Zielinski Szilárd magyar építészmérnök, az első vasbeton víztornyaink építőjének születésnapja. († 1924)
  • 1901 május elseje – Szerb Antal magyar író, irodalomtörténész születésnapja. († 1945)

Május elseje hagyományosan a májusfa-állítás napja. Első katolikus feljegyzése talán a 14. század-ból való, de az itt élő keltának vagy eturnak nevezett népnél is megvolt, ott még az istennő násza keretében.

No persze a nemzetellenes komenista propaganda május elsejés sikere mellett még mást is gyászolhatunk e napon: 1711 május elsején esett meg a szatmári békeszerződés április 29-én véglegesített szövegének ünnepélyes aláírása az előző napi nagymajtényi zászlóletételt követően.
No meg e napon gyászolhatjuk Munkácsy Mihály magyar festőművész (1900) halála napját is…

De mennyivel szebb is lenne e rosszemlékű napnál egy igazi ünnepnap!
Nándorfehérvár diadala napja (1456. Áldás hava, azaz július 22.-e) bizony alkalmas lenne erre!

Nándorfehérvárra pedig bizony Szögedről indult Hunyadi János serege…

Tudatosabb május elsejéket!
és
Szöbb Magyar Ünnep(ök)et!

kíván tisztelettel:
Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
www.ujszeged.hu


Kapisztrán János, a magyar szabadság és a keresztény hit hősének halálára október 23-án emlékezhetünk, ugyan azon a napon, amikor az 1956-os forradalom vértanúiról is megemlékezünk. (A képen: Kapisztrán János szobra a Budai várban.)

Ajánlott olvasmány: Május elseje – ünnep vagy gyász?!

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Admin

Webadminisztrátor

Kalendárium

Kalendárium

Kalendárium

Honi tallózó

Külhoni tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)